Nehéz jót találni szombati meccsünkben, mint ahogyan vesztes meccsek után általában is ez a jellemző (meg a basszákki). A Gtech Kommunista stadionba finoman szólva sem nyerni járunk, még Rangnick alatt nyertünk egyszer (3 BL-focista, Elanga, Greenwood és Rashford góljaival), azóta általában a foci legalapvetőbb elemeit is elfelejtjük ezen a pályán, nagy verésekbe belefutva. Most sem érdemeltünk győzelmet, de ha nem lennénk nagyon szopóágon a karmánál (meg a bírói karnál), talán vereséget sem. Megint azt az arcát mutatta a csapat, amely a semmiből képes gólokat kapni, most épp két előre kúrt ívelt labdából kettőt, miközben a legnagyobb helyzeteket is kihagyjuk, a változatosság kedvéért most megint egy büntetőt. Valami nagyon nem stimmel fejben a csapattal, ellenfeleink pedig a hibáinkat könyörtelenül kihasználják, pont úgy találják el, pont eléjük pattan, és annyi még nincs ebben a csapatban, hogy ezeket elbírja. Szép és reménykeltő megmozdulások azért akadtak a vereség ellenére is, ezekből válogattunk, hiszen a mindenszar ellentéte nem csak a mindenjó, hanem a nemmindenszar is.
Strigo bejegyzései
Keresd a jót! – Chelsea
Az igencsak kellemetlen sorsolás folytán 5 forduló alatt már a harmadik rangadónkat játszottuk, de most végre meg is nyertünk egyet. Elég fura egy meccs volt ez a manchesteri monszunesőben, Marescáék kezét ráerőltettük az önmegsemmisítő gombra, hogy aztán az agyonverés helyett a második félidőben egyenlő létszámban kivédekezzük a korántsem acélos Chelsea-támadásokat. Szép jelenetek akadtak most is szép számmal, ráadásul ezek mellé még gólok is társultak, tehát volt miből válogatni videós rovatunkban (lassan át is kéne nevezni, ha tényleg jók leszünk). De ezúttal nem csak a jót találtuk, hanem bőven a rosszat is, már ami a modern foci egyik legfontosabb aspektusát illeti: a bírók befolyásolását. Mondanám, hogy ebben még fejlődnünk kell, de hát akar a franc fejlődni a türhőségben, azt meghagynánk a sztárcsapatoknak. Tovább után sajátos videós összefoglaló, nem feltétlenül a gólokra koncentrálva, küldenénk mindenkinek aki szereti!
Keresd a jót! – City
Ha azt hinnétek, hogy egy három gyufás városi derbiben nem lehet szép dolgokat találni, hát tévedtek. A 0-3 természetesen kiábrándító, de hát láttunk már ennél sokkal kilátástalanabb derbiket az elmúlt években (meg sokkal jobbakat is). Ugyan a szépen meghalásra nem osztanak semmit, és sovány vígasz annak örülni, hogy legalább nem a hazaiak cicázását néztük hosszú percekig, azért a meccs jelentős részében nem volt egyértelműen jobb Guardiola csapata. Sajnos a védelmünk teljesen összeomlott, a csúcsformában lévő ogréval nem tudtunk mit kezdeni, és hát szokás szerint megint mindent kihagytunk, csak hogy még a vége se legyen izgalmas. Na de mindegy is, ez nem meccselemzés, hanem a szemünknek kedves jelenetek gyűjtőhelye, így tovább után inkább térjünk rá a szép megmozdulásainkra.
Keresd a jót! – Burnley
Mivel a hétvégén nem rendeznek PL-fordulót (és ezúttal tiszta lelkiismerettel szurkolhatunk Szoboszlai Dominik Csapatának), plusz a héten még a mindenféle átigazolásoktól volt hangos a zinternet, szép jeleneteket dicsőítő új rovatunk egy hét csúszással érkezik. Bár az eredmény nem éppen ezt mutatja, igen jó focit toltunk az újonc ellen, tehát tudtunk miből válogatni. Sőt, sok remek labdakihozatal, letámadás, szerelés, sarkazás, kötény, stb. még nem is ment át a szűrőn, mert akadtak ezeknél szexibb megmozdulások. Vagy éppen fontosabbak, hiszen meccsről meccsre egyre hosszabb ideig láthatjuk az Amorim által megálmodott gyors, direkt futballt. Tovább után tehát ismét néhány emlékezetes jelenet a legutóbbi bajnokiról.
Keresd a jót! – Fulham
Sajnos most mindenki az első két bajnokin megszerzett 1 pontra, 0 saját gólra, vagy a tabellán elfoglalt 16. helyre gondol, némileg jogosan, épp ezért tökéletes apropója a megromlott közérzet egy új, hangulatjavító rovat elindításának. Akik elég régóta követnek minket (lásd még: öregek), azok talán emlékezhetnek egyrészt erre a posztra, másrészt az anno gyakran linkelt, sajnos mostanra már kimúlt beautifullyred oldalra, ahol egy-egy meccs után a legszebb jelenetek kerültek kiválogatásra. Régen minden jobb volt, főleg a focink, de azért manapság is találni szemet gyönyörködtető jeleneteket a Manchester United előadásában. Ennek prezentálására élesztjük fel a formátumot, vagyis tovább után a Fulham elleni döntetlen legszebb jeleneteiből idézünk fel ötöt. Kinyílott a pitypang, lenyírom.
Legyél te is szakértő!
Mivel nem Szoboszlai Dominik Csapata vagyunk, ráadásul nem is rangadót játszunk ma délután, nem számíthatunk stúdiós felszopásra, pláne nem helyszíni bejelentkezésre. De ne aggódjatok, nem maradtok okoskodás nélkül, hiszen nem kell csiribiri (vagy éppen minimalista) tévéstúdió ahhoz, hogy futtballsznob kifejezésekkel turbózzátok fel a szezon elején még fokozottan jelentkező, meccs előtti izgatottságot. Na nem én fogom szállítani a mélyelemzést, hiszen nem vagyok szakmabeli, inkább a kedves olvasókat biztatnám arra, hogy fedezzék fel magukban a mélyen szunnyadó igazi szakértőt, ha már olyan kevés United-drukkert találunk a tévés felhozatalban. Segítségképpen itt egy kis segítség képen, avagy a szakértői bingó. Ha ezeket a kifejezéseket használod fociról való beszélgetés vagy kommentelés során, akkor biztos lehetsz benne, hogy hallgatóid/olvasóid le lesznek nyűgözve: ez az ember nem csak nézi a focit, de látja is!
A végítélet napja
„A purgatórium az egy ilyen köztes izé. Nem voltál nagyon szar, de… hű de nagy ász sem voltál. Mint a Tottenham.” Évek óta visszatérő duma ez a Spurs elleni meccsek előtt, és az In Bruges filmből származó frappáns idézet általában meg is állta a helyét. Csak közben azt nem vettük észre, hogy szép lassan a United is ebbe az állapotba csúszott. A Ferguson utáni időszak (jelenleg F.u. 12-t írunk) pocsék bajnoki szerepléseit ugyan némiképp kozmetikázta a közben megszerzett 5 kupa, de ebben az idei kaotikus szezonban kétarcúságunk extrém kilengését tapasztalhatjuk. A bajnokságban nem nyertünk két meccset egymás után (spoiler: nem is fogunk, 1 meccs van hátra), 16. helyen szerénykedünk, míg az Európa Ligában veretlenül jutottunk a döntőbe. Számunkra tehát ez a mai, mindent ELdöntő meccs lesz a purgatórium, amely során kiderül, hogy a mennyek országa, vagy örök kárhozat lesz csapatunk további sorsa.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Akár péntek, akár szombat…
Ha nem figyeltetek eléggé, akkor meglepetésként érhet titeket a tény, hogy ma este PL-meccset játszik a United. Bizony, az FA végre értelmes módon pakolt arrébb meccseket, vagy csak a Sky Sports péntek esti műsorsávjának kellett egy kis löket, mindenesetre a jövő szerdai EL-finálé mindkét résztvevője péntek este lép pályára. Így ma este összesen 4, a jövő évi BL-re ácsingózó klub is megmutathatja magát, igaz, a Villa – Chelsea páros a hagyományos (értsd: 1-5. hely) módon próbálja ezt elérni, míg a kiesőzóna felett szerénykedő United és Spurs a hátsó ajtón próbálkozik. Érthető, ha a mi oldalunkról ez a mai, nevében rangadó senkit sem érdekel már, a hangulat valahol a csaksenkinesérüljönmeg és a nekapjunkkinagyon között ingadozik, bár utóbbira sem nagyon húznánk fel a szemöldökünket. Valószínűleg a kezdő tizenegyre is alaposan rányomja a bélyegét a szerdai döntő, alapvető elvárás lenne a kulcsemberek pihentetése, de hát alig találunk bevethető középhátvédeket és szélsővédőket, így szinte megtippelhetetlen, kik fognak kifutni a Stamford Bridge gyepére. Aki mégis sikeresen megtenné ezt, annak fizetek egy sört szerdán a Bajor sörözőben, mert hogy ott nézzük majd az EL-döntőt, csatlakozzatok ti is! Az én tippem a következő képen látható:
Rutinmunka?
Eddig még sosem fordult elő bármilyen európai kupa történetében, hogy idegenben szerzett (legalább) három gólos előny után otthon kiessen egy csapat. 133 bátor ellenfél próbált meg ledolgozni ekkora hátrányt, de egyiknek sem sikerült. Nem a Bilbao lesz az első: az eltiltott középhátvédjük és a sérült házi gólkirályuk mellé még a Williamsek sem kvalifikáltak az utazó keretbe, nálunk meg nagyjából mindenki egészséges, aki az első meccsen is ott volt. Nagy küzdelemre így annyira nem számíthatunk, de teltházra, jó hangulatra és Bonnie Tyler dallamtapadásra annál inkább.
„Ruben Amorim,
He’ll bring the glory days again!
We’ll back him from the Stretford End,
He’ll turn the Reds around.”
Felvonulók kérték
EL-menetelésünk eddigi legkeményebb tesztje vár ránk ma este, ugyanis a hazai pályán rendezett döntőért küzdő Athletic Bilbó arénájába látogat a csapat. Bizony, ez a feladat még a Rooney, Giggs vagy Ferdinand nevével fémjelzett Fergie-brigádon is kifogott, fel kell hát kötnünk a gatyát, hogy a második számú európai kupában tartó veretlenségünk ne egy anális majálissal érjen véget. Reméljük, hogy sem spanyol áramszünetet, sem manchesteri rövidzárlatot nem látunk, és a Real Sociedad elleni idegenbeli meccshez hasonlóan legalább egy döntetlennel távozunk baszföldről.