Arcunkon egykedvű kifejezéssel folytatjuk tovább a szezonvégi értékeléseket és magunkban átkozódunk, hogy a top 10-es listák kerek 10 egyént kell hogy tartalmazzanak, mivel az idei szezont tekintve ötöt is soknak éreznénk. És ez pedig még mindig csak a hetedik helyezés…
Ennek fényében szólítjuk kis blogunk urológiai vizsgálópadjára az idei értékelésen alulról negyedik helyen végzett Christopher Lloyd Smallingot és kérjük, hogy a jobb elérhetőség érdekében legyen szíves kicsit előre hajolni.
A TOP10-es lista nyolcadik helyét a tavalyi ötödik helyezett, idei legeredményesebb csatárunk, BigRom foglalja el, aki csak azért nem lett házi gólkirályunk ebben az elbaszott szezonban, mert Pogba az ügyeletes büntetőrúgó felelősünk. Lukaku a Bernie módszer számítása szerint 41 pontot szerzett a szerkesztőségi értékelések alapján, lássuk, mi történt vele második unitedes idényében.
Ha nincs (az a) De Gea(-baki), akkor lehet, hogy most nem a csütörtöki Európa Liga-meccsek izgalmaira kellene lélekben készülnünk, hanem a lehetséges BL-csoportokat találgathatnánk. Azon a Chelsea elleni bajnokin a játék nyomokban újra a januári-márciusi periódus Oleballját tartalmazta, a gól is megjött, úgyhogy nem nagyon volt olyan United-fan Manchestertől Bangladesig, aki ne hitte volna el, hogy van még remény. Aztán Rüdiger 30-ról megeresztett egy olyan ernyedt lövést, amit Megye 2-ben is úgy fognak meg a kapusok egy kézzel, hogy le se teszik a másikkal a sörösüveget, de mocsokszar formában lévő spanyolunk (akinek ez lett volna az első védése a meccsen) kiütötte gólpasszra Alonsónak. Igen, tudjuk, a futballban nincs „ha” és „volna”, de nehéz elképzelni, hogy ugyanúgy alakult volna a szezon utolsó két meccse a Chelsea elleni győzelem után.
Ahogyan az elmúlt években megszokhattátok, ezúttal is részletesen ismertetjük a szerkesztőségi toplistát, vagyis ismét jelentkezünk a szezon (szerintünk) 10 legjobb teljesítményt nyújtó játékosával. Hátulról kezdünk, tehát ma a tizedik helyre éppen becsúszó játékos szezonját elemezzük, ő pedig nem más, mint kissé megosztó csapatkapitányunk, Ashley Young. 9 szavazásra jogosult választópolgárunktól összesen 25 pontot kapott, ezzel nyerte el a jogot, hogy tavaly után ismét külön poszt szóljon róla a szezon végeztével.
Már egy hete véget ért a szezon, és minden normális idény után nagyjából ilyenkor támadhat a szurkolóknak azon érzése, hogy valami hiányzik a hétvégéjükből. Minden normális idény után, mert a United drukkerei most alighanem fellélegezhetnek, hogy nem kell több hétvégét elbaszni a csapat aktuális vergődését szemlélve, ráadásul a városi rivális triplázásának köszönhetően megúsztuk az EL-selejtezőket is, így jó három hónapig nem kell meccset nézni. Mint ahogyan minden normális idény után immár hagyományosan megválasztjuk a szezon legjobb játékosait is – idén ez inkább a szezon legkevésbé rossz játékosainak listáját fogja jelenteni. Szóval idén is lesz közös szerkesztőségi top10 lista posztokkal meg podcasttel, de kíváncsiak vagyunk a ti véleményetekre is.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….Mielőtt még elkezdenénk lezárni ezt az elbaszott szezont, van hátra egy zárómeccs, amelyen két motivációját vesztett csapat léphet pályára azzal a csalfa reménnyel, hogy egy jó teljesítménnyel elfeledtethetik szurkolóikkal azt, mit is műveltek augusztus óta. Mi is annyira a lőtéri kutyák érdeklődésével állunk a ma délutáni United – Cardiff meccs elé, hogy még azt is elfelejtettük, kinek a dolga lenne beharangozni ezt a csodát. Ha már így alakult, gondoltuk hogy megvárjuk a kezdőcsapatot a dühöngő élesítésével, szóval ennek a tizenegy legénynek kéne felvidítania azokat a die hard United-fanokat akik nem találtak jobb szórakozást vasárnapra mint sztrímen nézni hogy meglesz-e végül az ötödik hely: De Gea – Dalot, Smalling, Jones, Young – Pereira, McTominay, Pogba – Lingard, Rashford, Greenwood.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….Rég hozott már ennyire szórakoztató végjátékot a Premier League hajrája a semleges nézők számára, hiszen nem elég, hogy a bajnoki címért folyó harc soha nem látott magasságokba tör a megszerzett pontokat tekintve, de a 3-6. helyekről döntő viaskodás balfaszkodás is hétről hétre szállítja a valószínűtlenebbnél valószínűtlenebb forgatókönyveket. A szurkolók számára persze inkább már csak az idegeskedés és a bosszankodás (és néha a katarzis) marad, amiből nekünk különösen sok kijutott sajnos – jobb nem is visszatekinteni arra, hogy mi lett volna, ha egy-két meccsünk kicsit máshogy alakul mostanában, annyi lehetőséget szalasztottunk már el a Top 4 bebiztosítására…
