Ha létezik csapat, amelyet még ebben a tragikus szezonban is rendszeresen megverünk, az a Leicester. Ruud ide vagy oda, eddig 5-2, 3-0, 2-1 az idei mérleg ellenük, nem kéne belerondítani ebbe a sorozatba. Meg is van a meccskeret, amely nyomokban Mountot is tartalmazhat.
A két csapat kupameccséből kiindulva nem ma fogunk leszokni a különböző tudatmódosító szerekről, mint ahogyan a káromkodásról sem. Mivel a bajnokságban már semmi célunk nincsen, a csapatunk játéka meg szánalmas, így maradék idegsejtjeinket védve az előrebírózásba menekülünk, lévén ez az Arsenal a PL történelmének egyik legaljasabb csapata, és hát a meccsre kirendelt Anthony Taylor spori is előkelő helyen végezne egy all-time legrosszabb PL-bírók toplistán (minket meg amúgy is mindig szopatnak a rigók). Hogy levezessük a stresszt, a tévé/monitor/családtag lezúzása helyett inkább a meccsre készített bingó kártyánkon ikszelgessétek szépen a megvalósult eseményeket (vagy hogy kell ezt az izét játszani). Persze azt sem bánnánk, ha minden pontosan fordítva valósulna meg, ezek pont megérdemlik.
15. helyezett a 20. ellen, igazi csütörtök esti csemege elé nézünk. Sorozatban három hazai zakó, mikor nyerjünk ha nem most?
Még augusztusban indítottuk útjára a minden bajnoki mérkőzés után jelentkező osztályzásunkat, amelynek keretein belül ti pontozhatjátok a játékosok teljesítményét (na jó, mi is), és mivel a projekt Erikkel szemben sikeresen túlélte a szezon felét, itt az ideje hát elővenni az osztálynaplót, és közelebbről is megvizsgálni, ki milyen teljesítményt nyújtott. Talán nem árulok el nagy meglepetést azzal, hogy a keretből senki sem érte el a mágikus 7,00 átlagot, de ennyire rossz eredményekre őszintén szólva még a bajnoki tabellán elfoglalt helyezésünk alapján sem számítottam. Tovább után sok-sok szám, meg még több kritika.
Ma délután eldől, hogy:
Talán ez lesz Erik ten Hag utolsó meccse a United kispadján? Talán megússzuk 3 gól alatt? Talán nem jó ötlet a nem túl gyors Maguire – Evans kettőssel kezdeni? Talán ez a PL történetének legdrágábban összevásárolt kispadja? Talán nem is kéne nézni ezt?
Kopasz hollandok egymás ellen, ZZ és de Ligt először a kezdőben, szoboszlaidominikcsapata, kommentfogós felvezetéssel, szünetben mérgelődéssel, végén sírással (remélhetőleg Liverpoolban).
Épp azon agyaltam, mit is kéne írni egy ilyen szezon végén a nem sok jóval kecsegetető kupadöntő előtt. Lelkesítő poszt kéne, mégsem önbecsapós. Bizakodó, de azért realista. Szubjektív, de azért tényekre alapozott. Aztán befújta a szél a kommentek közé a The Players Tribune virtuális hasábjain megjelent Bruno-írást, aminél jobbat úgysem tudnék alkotni, így hát beharangozó helyett olvassátok csapatkapitányunk személyes üzenetét felénk.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Most, hogy már szinte vége a szezonunknak, lassan elkezdhetünk visszafelé tekintgetni. A mélyebb elemzéssel és az ezzel járó ítélethozatallal még persze megvárnánk a kupadöntőt, meg tulajdonképpen az sem mindegy, hogy a 6-8. helyek melyikén végzünk (ehh), vagy beleköpünk-e az Arsenal levesébe (reméljük), de az talán kijelenthető, hogy egy olyan idény mindenképpen csalódás, ahol a bajnokság egyetlen szakaszában sem tartózkodtunk a legjobb 5 hely egyikén. Sok szurkolótársamhoz hasonlóan én sem értem, hogy mi történik a csapattal, de hogy kicsit bővítsük a kört, és a kommentmezőben meglepően gyakran előforduló nemunitedes arcokat is kicsit bevonjam a diskurzusba, felteszem a negyvenmilliós kérdést. Mi a franc történik a bíráskodással a PL-ben? Bizony, ez a bejegyzés kőkemény bírózás lesz. Elfogult, picsogós, demagóg és még talán konteós is, de hát milyen is lenne egy ilyen szezon végén, mikor szinte hétről hétre kórusban szidjuk a meccset vezető három hülyét.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Tisztelt szurkolótársam!
Azért írok Önnek, hogy fontos kérdésekben kérjem véleményét.
A futballban ma káosz van. VAR, hülyebírók, kontratámadások, erkölcsi válság. Sokan próbálnak meg nyerészkedni a bajokon, spekulálnak a bizonytalanságban, és még több hatalmat akarnak maguknak. Mi, United-drukkerek nem ilyenek vagyunk. Mi békében akarjuk élni az életünket, kiegyensúlyozott kapcsolatot akarunk mind a Bajnokok Ligájával, mind a Ligakupával.
Az UEFA azonban most újabb veszélyes tervekkel állt elő. Korlátozni akarják klubunk szuverenitását, és ránk erőszakolnák az akaratukat. Azt akarják, hogy úgy focizzunk, ahogy ők fütyülnek. Éppen úgy, mint a Moyes-korszakban.
Ezt nem engedhetjük! Ezért arra kérem, vegyen részt Ön is a nemzetközi konzultációban, és mondja el véleményét! Akkor lesz erős a szagunk, ha minél többen állunk ki az igazunkért, az önálló manchesteri döntések jogáért.
Üzenjük meg az UEFA-nak:
A Manchester United megvédi jogos érdekeit!
A Manchester United nem fog úgy játszani, ahogy ők fütyülnek. Mármint a bírók.
Tisztelettel:
Strigo
Stretford End főszerkesztője