Rutinmunka?

Eddig még sosem fordult elő bármilyen európai kupa történetében, hogy idegenben szerzett (legalább) három gólos előny után otthon kiessen egy csapat. 133 bátor ellenfél próbált meg ledolgozni ekkora hátrányt, de egyiknek sem sikerült. Nem a Bilbao lesz az első: az eltiltott középhátvédjük és a sérült házi gólkirályuk mellé még a Williamsek sem kvalifikáltak az utazó keretbe, nálunk meg nagyjából mindenki egészséges, aki az első meccsen is ott volt. Nagy küzdelemre így annyira nem számíthatunk, de teltházra, jó hangulatra és Bonnie Tyler dallamtapadásra annál inkább.

„Ruben Amorim,

He’ll bring the glory days again!

We’ll back him from the Stretford End,

He’ll turn the Reds around.”

Felvonulók kérték

EL-menetelésünk eddigi legkeményebb tesztje vár ránk ma este, ugyanis a hazai pályán rendezett döntőért küzdő Athletic Bilbó arénájába látogat a csapat. Bizony, ez a feladat még a Rooney, Giggs vagy Ferdinand nevével fémjelzett Fergie-brigádon is kifogott, fel kell hát kötnünk a gatyát, hogy a második számú európai kupában tartó veretlenségünk ne egy anális majálissal érjen véget. Reméljük, hogy sem spanyol áramszünetet, sem manchesteri rövidzárlatot nem látunk, és a Real Sociedad elleni idegenbeli meccshez hasonlóan legalább egy döntetlennel távozunk baszföldről.

Leicester – United

Ha létezik csapat, amelyet még ebben a tragikus szezonban is rendszeresen megverünk, az a Leicester. Ruud ide vagy oda, eddig 5-2, 3-0, 2-1 az idei mérleg ellenük, nem kéne belerondítani ebbe a sorozatba. Meg is van a meccskeret, amely nyomokban Mountot is tartalmazhat.

Arsenal, bingó!

A két csapat kupameccséből kiindulva nem ma fogunk leszokni a különböző tudatmódosító szerekről, mint ahogyan a káromkodásról sem. Mivel a bajnokságban már semmi célunk nincsen, a csapatunk játéka meg szánalmas, így maradék idegsejtjeinket védve az előrebírózásba menekülünk, lévén ez az Arsenal a PL történelmének egyik legaljasabb csapata, és hát a meccsre kirendelt Anthony Taylor spori is előkelő helyen végezne egy all-time legrosszabb PL-bírók toplistán (minket meg amúgy is mindig szopatnak a rigók). Hogy levezessük a stresszt, a tévé/monitor/családtag lezúzása helyett inkább a meccsre készített bingó kártyánkon ikszelgessétek szépen a megvalósult eseményeket (vagy hogy kell ezt az izét játszani). Persze azt sem bánnánk, ha minden pontosan fordítva valósulna meg, ezek pont megérdemlik.

Így láttátok ti – féléves megaszezonértékelő

Még augusztusban indítottuk útjára a minden bajnoki mérkőzés után jelentkező osztályzásunkat, amelynek keretein belül ti pontozhatjátok a játékosok teljesítményét (na jó, mi is), és mivel a projekt Erikkel szemben sikeresen túlélte a szezon felét, itt az ideje hát elővenni az osztálynaplót, és közelebbről is megvizsgálni, ki milyen teljesítményt nyújtott. Talán nem árulok el nagy meglepetést azzal, hogy a keretből senki sem érte el a mágikus 7,00 átlagot, de ennyire rossz eredményekre őszintén szólva még a bajnoki tabellán elfoglalt helyezésünk alapján sem számítottam. Tovább után sok-sok szám, meg még több kritika.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Idegenben jó az iksz?

Ma délután eldől, hogy:

  •  Sikerül-e előrelépnünk a tabella felső részébe
  •  Sikerül-e a West Hamnek zsinórban 3 hazai meccset nyernie ellenünk
  •  Sikerül-e Ten Hagnak pozitívvá változtatnia az idegenbeli PL-mérlegét (eddig 17 győzelem és zakó)
  • Sikerül-e a 13. West Ham elleni meccsén betalálnia Brunónak
  • Sikerül-e megúsznunk kapott gól nélkül a második félidő elejét
  • Sikerül-e végignéznünk a 90 percet anélkül, hogy átkapcsolnánk más sporteseményre

Búcsúbuli?

Talán ez lesz Erik ten Hag utolsó meccse a United kispadján? Talán megússzuk 3 gól alatt? Talán nem jó ötlet a nem túl gyors Maguire – Evans kettőssel kezdeni? Talán ez a PL történetének legdrágábban összevásárolt kispadja? Talán nem is kéne nézni ezt?

Kapitányunk szólt hozzánk

Épp azon agyaltam, mit is kéne írni egy ilyen szezon végén a nem sok jóval kecsegetető kupadöntő előtt. Lelkesítő poszt kéne, mégsem önbecsapós. Bizakodó, de azért realista. Szubjektív, de azért tényekre alapozott. Aztán befújta a szél a kommentek közé a The Players Tribune virtuális hasábjain megjelent Bruno-írást, aminél jobbat úgysem tudnék alkotni, így hát beharangozó helyett olvassátok csapatkapitányunk személyes üzenetét felénk.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….