Ezerrel dübörög az uborkaszezon, ráadásul nyakunkon a július is, de egyelőre nem látjuk, hogy mitől lenne a tavalyinál ütősebb az elkövetkező szezonra készülő csapat. Igaz, megszereztünk két ígéretes fiatalt, és bár Wan-Bissaka és James is berobbanhatnak a kezdőcsapatba, azért akadnak még olyan csapatrészek, amelyek erősítésre szorulnak. Pénz még kell hogy legyen, az eddig elköltött 60 millió font még a tavalyi (talán a PL-éra legrosszabb) átigazolási szezonunkat is alulmúlja, így hát felmerül a kérdés hogy: mire várunk? Woodward balfaszkodásán és a játékosügynökök végtelen pénzéhségén felül akad itt még egy fontos szempont, amiről kevesebbet beszéltünk idáig: egyszerűen túl sok játékosunk van, így nem ártana néhány potyautastól megszabadulnunk, mielőtt új játékost veszünk.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….Címke: Darmian
Until they score – osztályzás
A vasárnapi meccsről még most sem tudjuk igazán eldönteni, hogy akkor most félig tele a pohár, vagy félig üres. A tabellán elfoglalt helyezések alapján már leginkább csak nosztalgia-rangadónak nevezhető 90 perc nagyobbik részében ugyanis uraltuk a meccset, kontroll alatt tartottuk a hazai pályán játszó Chelsea-t, a félidők vége felé mutatott teljesítményünk alapján azonban a győzelmet nem érdemeltük meg. Ami mindenképpen pozitívum, hogy a Stoke ellen is látott örömfoci kezdi átvenni a hatalmat a fogalmatlan filozofi felett, és ez a szezon hátralévő részére bizakodásra adhat okot. Na nem arra, hogy elérünk valamit a bajnokságban (a Wenger Trophy-tól épp ezzel az iksszel távolodtunk el), csupán arra, hogy nem fogunk minden meccset végigásítani, és talán még Mourinho belengetett érkezését is megússzuk. Mert azt láthattuk, milyen egy after-José csapat, és nem igazán szeretnénk olyat. Osztályozni viszont igen, jöjjenek hát a pontszámok!