A Ferguson-sztori bevezetés szívélyes fogadtatásának (tényleg köszi srácok, örültem neki) hálájaként (meg nagyrészt a nemzetközi szünetnek köszönhetően) máris érkezik a következő rész.
A gyorsan változó idők szavára (ami az előző fejezetben bővebben lett kifejtve) azonnal választ kellett adnia Fergusonnak, ő pedig sosem várt egy másodpercig sem, mielőtt egy fontos lépést meghúzott volna.
Most, hogy lecsillapodtak a szombat este utolsó hullámai és már senki sem frissíti a “Mourinho sacked” kifejezés találatait ötpercenként, mi is kihasználjuk az alkalmat és lejjebb vesszük a fordulatszámot, nosztalgikusra véve a figurát.
A bejegyzés, amit most olvastok, igazából 2013 karácsonyával kezdődik, amikor is történt, hogy a Jézuska hozott egy friss kiadású Ferguson-életrajzi könyvet, mint gondolom oly sokatoknak is. A bajnoki táblán ekkor éppen az előkelő 9. helyet foglaltuk el, úgyhogy ezt az estét is sikerült a jövő miatti aggódással tölteni. A könyvön mindössze néhány óra alatt át lehetett futni és mit mondjak, kicsit hiányosabbnak éreztem az életem miután letettem. Ez adott apropót mindahhoz, amit a továbbiakban el fogok követni.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….