Football, bloody hell (lábjegyzet egy BL-elődöntőhöz)

Egyik meghatározó futballemlékem természetesen a 99-es BL-döntő. Nemcsak a győzelem miatt (football, bloody hell), hanem mert itt szembesültem vele először, hogy mennyire felzaklatja az emberek igazságérzetét, amikor nem a „jobb” csapat nyer. Apámmal néztem a meccset, aki még kocadrukkernek se mondható, és kedvenc csapata sincs, a döntő után mégis azon háborgott, hogy milyen igazságtalanság érte a Bayern Münchent. Dominálták a meccset, vezettek végig, nekik kellett volna nyerni, milyen dolog ez, hogy csak úgy bemákolja a másik csapat a győzelmet? Az, amelyiknek semmilyen komoly taktikája nem volt, csak egy random szöglet utáni kavarodásban sikerült valahogy beleérni a labdába (kétszer). Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Spoiler alert! – A nyár közeleg

A Nagy Háború a végéhez közeledik. Immár csak két esélyes jelölt maradt a Vastrón elfoglalásához vezető úton. A Holtak Vörös Serege élén masírozó, okulárét viselő Éjkirály Királyvár felé közeleg, a keleti Olaj Kompániát vezető Pep kapitány sötét riválisával lépést tartva verseng a végső győzelemért. És a két félelmetes horda között egy régen szebb napokat látott történelmi ház megtépázott kis csapata állomásozik egy büszke kastélyban, melynek célja visszakerülni a négy nagy ház közé, mire beköszönt a nyár…

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Moukrofon – Hol van Fellaini, amikor szükség lenne rá?!

Szolgálati közlemény: a Stretford End legújabb podcastjének meghallgatása előtt kérjük, saját biztonsága érdekében távolítson el a környezetéből mindenféle, önsebzésre alkalmas szúró- és vágófegyvert… Szóval igen, megint egy mérsékelten életvidám adást sikerült rögzítenünk, de azért jó szórakozást hozzá!