A Manchester United kezd úgy funkcionálni az Old Traffordon, ahogy azt a klasszikus időkben megszoktuk. A csapat mindössze egy öngólt és egy csodagólt kapott az eddig lejátszott hat hazai találkozóján és a győzelmünknek hála (na meg a City orbitális vereségének), régen nem látott magasságban találtuk magunkat, a tabella élén. Ennek örömére mindenki meg is kapja a maga érdemjegyét.
Ma este elindul az első hazai kupasorozat, a Ligakupa. Habár nem nagy kedvencünk a Mickey egér kupa, azért az elmúlt években elég pofás eredményeket sikerült olykor elérni. Győzelmeket, döntőt, elődöntőt. Meglátjuk idén meddig visz a sorunk. Az ellenfél pedig a valaha szebb napokat is megélt Ipswich Town lesz az első kanyarban, akiket 1995-ben kibeleztünk, végül utolsó helyen búcsúztak is az akkori szezonban.
Nagyon fontos 3 ponttal gazdagodtunk a tegnapi napon. A látottakkal alapvetően elégedettek lehetünk, de sok dolgot néhol mi sem értünk. Osztályzás.
Shaw sérülése azt hiszem minden United szurkoló számára elég dilemmát, kellő rossz érzést és félelmet is okozott a szezon folytatását illetően. Az angol lába úgy tört szét, ahogy az év eleji reklámvideóban az ördög villájával roppantja szét az üveget. Mégis menni kell tovább, itt az újabb forduló és bizony illene tapadni a Cityre, akik talán önbizalmukat veszthetik a hét közepén kapott csicskalángos okán. Na de kit érdekel a City lényegében?
Na most miért kellett ezeket nekem ide besorsolni? Bíztam benne, hogy a Mester otthon tart kicsit pihenni. Nagyon vacakul mentek a dolgok. Ehh, visszatérés Eindhovenbe.
A tegnapi napon látottak miatt egyszerűen nem mehetünk el amellett, hogy egy rövid taktikai értekezésbe ne bonyolódjunk a csapat augusztusban látott mérkőzései kapcsán. Egy biztos, a Be The Difference és a Break Expectations egyelőre nagyon távol áll a csapattól.
Bár voltak kisebb rémálmaim a Bajnokok Ligája selejtező kapcsán, de abban benne volt de Gea is, aki látványosan a félpályán szaladgált 4-1-es vezetésnél, azonban sikerült felébrednem. Ennek hála tudom, hogy 3-1-re megyünk a belgák ellen, a védelmünk idén egy öngólt kapott, ami nem nagyon mutat arra, hogy ma kaphatnánk két gólt. Arra azonban igen, hogy a rúgással még nehezebb dolgunk is akadhat. Minderről a hajtás után bővebben.
Kicsit rendhagyó poszttal jelentkezünk a Newcastle elleni rangadó előtt, egy egészen egyszerű vudu mágiával próbáljuk előcsalogatni azt, amit tízesünkben benne van. Történetesen a gólokat, de lehet, hogy sokunk már a jó játékkal is beérné. A Newcastle jó választás, ugyanis csapatkapitányunk megszámolatlanul lövöldözi nekik a gólokat.
Szokatlan időpontban kerülünk „összetűzésbe” a birminghami riválisunkkal, péntek este találkozunk, ugyanis egy tüntetés miatt a rendőrség úgy döntött, hogy a szombati napon képtelen lenne biztosítani a rendet és különben is mi a BL-ért játszunk az azt követő héten, ráadásul mindjárt kedden. A Villa ellen általában szép eredményeket szoktunk elérni, otthon és idegenben egyaránt, de azért néha beletolnak a lecsóba barátaink. Most pedig hunyjátok le a szemeteket és kalandozzunk a múltba.
Sir Alex Ferguson távozása teljes mértékben zavarta össze minden létezőt, amit United drukker el tud képzelni. 7. hely a bajnokságban, egy csomó új igazolás, rekordigazolásokkal megspékelve, teljes latinizációval. Utoljára 1987-88, 1988-89-ben volt két olyan szezon, amikor egymást követő két évben nem sikerült semmilyen trófeát szerezni.
A szurkolók szemében hétről hétre jönnek fel az új remények, az új víziók. Felállásról, kezdőkről, igazolásokról. Minden, amit vártunk, most elérkezett. Indul a Premier League 2015-16-os szezonja. Ennek örömére pár nyitófordulóra tekintünk vissza.
