Egy BL-meccs következményei

Nem is gondoltam, mennyire nehéz feladat elé állítottam magamat azzal, hogy kiválasszam az 5 év alatt megírt posztjaim közül a legjobbat. Próbálkoztam verseléssel, paródiával, elborult osztályzással, vagy éppen az azóta hagyománnyá vált szilveszteri agymenéssel, és utólag visszaolvasva a posztokat azt ismételgettem hogy húdejóvagyok komoly fejfájást okoz, melyiket is publikáljam újra. A választás végül is egy korai zsengére esett, egy számomra nagyon kedves időszakból, amikor éppen nagyon ment a csapatnak és a blognak is. BL-negyeddöntő, Chelsea, továbbjutás – én meg megírtam, mi zajlott a háttérben. Nem biztos, hogy igaz történet alapján. /Strigo/stretford end csiribiri Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Stretford End 1.0 – Elkezdődött

Végre, végre, itt a nagy nap, elindultunk! Ha akad esetleg valaki, aki nem várta izgatottan ezt a csodás eseményt, annak most elmondjuk, hogy miért illene bizony igencsak felspanolnia magát, sőt, esetleg akár pezsgőt is bontani annak örömére, hogy mostantól olvashat minket. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A nyugati ablak ördöge

Szokásos csendességben zajlottak az elhagyott kolostor ötödik emeletén meghúzódó társaság napjai. A Vörös Rend tagjai – ahogyan magukat hívják – egykor ugyan szebb napokat látott, valaha királyi erődjükből voltak kénytelenek, ha csak ideiglenesen is elvonulni a nyilvánosság elől, hogy a bolygók együttállásának utolsó napjain sikerüljön véghezvinni az igézetet, melyet egy rég elfeledett, ősi könyvben találtak.

A Rend legtöbb tagja már nyugovóra tért egy újabb sikertelen kísérletekkel teli napon, egyedül Eduár mester volt még ébren, elmerülten figyelve az éppen csak parázsló kandalló utolsó lángjait, amikor különös dologra lett figyelmes. Egy apró széndarabra, mely se nem izzott, se el nem égett, de titokzatos feketeségével csillogott a tűzhely közepén. Eduár felkelt bársonnyal vont karosszékéből, és közelebb lépett a jelenséghez. Hiába volt ugyan járatos az alkímia és az aranycsinálás fortélyaiban, ilyet még nem látott. Kezébe vette a széndarabot, s ahogy tüzetesebben megvizsgálta, észrevette, hogy a fekete anyag szabályos dodekaédert formál, egyik oldalán tükörszerűre csiszolva.

mukolostor Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Podcast01: Szezonértékelés szóban

“Ha már nem posztolunk (eleget), legalább dumáljunk” jeligével összeültünk hárman (Strigo, Everred, Beyonder) és tartottunk egy verbális szezonösszegzőt. A blog történetének első, kísérleti jellegű podcastjához lehet szerencsétek, ha ráböktök a play gombra vagy letöltitek innen a fájlt. Utána kommentben jelezzétek, hogy csináljunk-e ilyet a jövőben, akár rendszeresen is, vagy ezt többet inkább ne.

Who are we? – Vakvágány

Gyenti Bálint még a Soton elleni bukta után küldte el vendégposztját, de „technikai problémák” miatt csak most közöljük. Bálint a 3-5-2-ről elmélkedik, és ugyan Lajos a Cambridge ellen a négyvédős felállás mellett döntött, valószínűleg (és sajnos) nem vesztette el aktualitását az alábbi elemzés.

lvggiggs Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Átigazolási kisokos

rumourTörzskommentelőnk, psychocska nagyon nem szeretné, ha rajongva tisztelt szurkolótársai elbasz értelmetlen tevékenységekre pazarolnák az idejüket, ezért küldött egy kifejezetten közszolgálati jellegű vendégposztot. Danke!

Vége az idénynek, máris nyakunkon a világbajnokság, de ami számunkra sokkal fontosabb, hogy elérkezett a várva várt uborkaszezon is. A szezonbeli gyalázatért leginkább felelős két ember közül az egyiket már sikerült eltakarítani, a másiknak viszont lesz egy újabb nyara arra, hogy használható játékosokat igazoljon a csapat számára.

Az angol sajtó már szezon közben megkezdte áldásos tevékenységét és számtalan lehetséges célpontot meg is nevezett. Ez azonban még semmi nem volt ahhoz képest, ami a szezon végeztével vár ránk. A helyzet tehát az, hogy védtelenül állunk az angol média végtelen faszerdeje előtt. Mielőtt azonban együtt belépnénk, ezen poszt segítségével szeretnék felhelyezni mindenkire egy virtuális erényövet, aminek a kulcsát jó messzire hajítsuk el, hogy még véletlenül se tudják leszedni rólunk.

munkában a fail Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ryan Giggs, Ryan Giggs, Standing By The Bench

Giggs vagy Van Gaal? Ez a kérdés, válasszatok! De mielőtt még megteszitek (a poszt alján), olvassátok el vendégszerzőnk, giornalista véleményét is.

Moyes kirúgásával két rémálmom ért véget. Egyrészt, az elmúlt 10 hónapban olyan menedzserünk volt, akiről az első pillanatban meg lehetett mondani, hogy alkalmatlan lesz a feladatra, és hogy kódolva van belé a bukás. Nyilvánvaló, és valahol teljesen jogos is, hogy rengetegen bíztak benne, időt akartak adni neki és hinni akartak a tündérmesében, hogy a „régi” után hirtelen előrántunk majd egy „új” Fergusont, azonban – ellenőrizhető – én ebben a történetben komolyabban egy percig sem hittem. Moyes-ról sütött, hogy nem erre a feladatra teremtették, kényelmetlenül érezte magát a pozícióban, sem az előtte álló feladatot nem mérte jól fel, sem saját magát, és a teljesítőképessége hátarait.

moyesclueless Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az én új autóm

A „Vezess végig egy metaforát, amivel illusztrálod kedvenc csapatod pillanatnyi helyzetét”-témában ma már közöltünk egy pályaművet. Itt egy másik, a szerzője bfgbobo törzskommentelő úr. Köszönet neki is a közreműködésért!

Kaptam drága kedves földimtől egy gyönyörű piros sportkocsit. Nem mai darab, egy-két helyen megjelentek rajta a rozsdapöttyök, de az Öreg, aki vezette, rendszeresen leverte a mai gépeket. Félkézzel. Gyakran még whiskey-től mámorosan is.
Nagyon boldog voltam, amikor megkaptam. Ez egy olyan autó, amelyet mindenki akar. Egy autó, amelyet mindenki le akar előzni.  Egy autó, amely csak a kiváltságosoknak jár. Egy autó, amely nem csak egy autó. Egy rang. Egy rang, amire mindenki vágyik, és amit sokan elérhetetlennek tartanak. A világ minden táján tudják, hogy ez a név egyet jelent a minőséggel, eleganciával, történelemmel.

Akkor még nem voltam tisztában azzal, mit is örököltem.

muautóchev Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Keleti pályaudvar, végállomás

Legutóbbi vendégposztunk nem a legmelegebb szeretet hangján emlékezett meg David Moyes eddigi munkásságáról, amit a kommentszekcióban többen is kifogásoltak. A „tessék akkor jobbat írni”-felhívásunkra (lásd még: „Keresd a jót!”)  rögtön két újabb vendégposzt is érkezett. A United jelenlegi sanyarú helyzetéről érdekes módon mindkét alkalmi kolléga a közlekedéshez és az utazáshoz kapcsolódó közismert anomáliákra reflektált. (Próbáltam elkerülni az „allegória” szó leírását, ez lett belőle.) Elsőként Nagy Renato következik, majd valamikor estefelé kiposztoljuk a double feature második felvonását is.

Ha az ember egészen véletlenül Manchester United szurkoló, és egy még nagyobb véletlen folytán meg is érte a 2013/2014-es Premier League szezont, akkor minden valószínűség szerint előfordult már, hogy konyhai és egyéb használati tárgyakat bántalmaz, esetleg nyomdafestéket nem tűrő vulgaritás árad belőle, vagy csak a feje búbját vakargatja, s amikor senki nem látja, elmorzsol néhány könnycseppet. Meglepően hasonló tüneteket fedezhetünk fel azonban a Magyar Államvasutak személyszállító tevékenységének eredményeképpen. Mint vidékről a fővárosba elszármazott mesebeli szegénylegény, aki több időt töltött vonaton, mint amennyit nem szégyell bevallani, egy rendkívül furcsa párhuzamra lettem figyelmes.

mumáv1 Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy csodálatos ember

Tudtuk, hogy nem lesz könnyű 26 év után menedzsert váltani, de Sir Alex távozása a United éléről a vártnál egy hangyafallosznyival jobban leamortizálta a csapat idei teljesítményét, ami sok szurkolót arra sarkall, hogy kommentekben gyalázza (többek közt itt, a blogon is) David Moyes-t.  Vendégszerzőnket, mc_deere-t a menedzserünkre zúduló össznépi gyűlölet annyira felháborította, hogy kénytelen volt klaviatúrát ragadni.

moyes1David Moyes egy csodálatos ember. Szerény, alázatos, és csak a munkában hisz. Igazi, hamisítatlan skót, olyan, aki alulról tör fel, és ebben csak a saját erejére támaszkodik. Az, hogy most épp gyenge eredményeket szállít a csapat kispadján, csak a tájékozatlanokat és a rosszindulatúakat téveszti meg. David Moyes egy arany ember, aki a legjobb tudása szerint készíti fel a srácokat hétről-hétre, és igazán nem tehet arról, hogy mostanság minden kifelé pattan, ami meg mégsem, az hetekre lesérül. Aki mást mond, az szurkolhat inkább a Citynek, a Chelsea-nek, vagy a Liverpoolnak. Divatdrukkerekre nincs szükségünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz….