Dühöngő: Norwich – United

Azoknak, akik fél óra alatt ki tudják pihenni magukat, már csak egyet kell aludniuk a 10. forduló zárómeccséig, mikor is a kiesés ellen menekülő újonc Norwich otthonában lép pályára a Manchester United. Ellőttük már ezt párszor, de most tényleg el kezdeni kéne nyerni idegenben, különben véglegesen beleragadunk a középmezőny mocsarába. Győzelem esetén feljönnénk akár a 7. helyre is, ha viszont kikapnánk, maradnánk mindössze 2 pontra a kieső helyektől. Csütörtökön végre sikerült idegenben győznünk, ezt kéne megismételni a hozzánk hasonlóan gyenge bajnoki formát mutató Kanárik otthonában. A meccsről bővebben majd a hamarosan következő podcastünkben, a kezdőcsapatra mindenesetre ez a tippünk:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Alsóházi rangadó?

Ritkán fordul velünk elő, hogy várjuk a válogatott szünetet, de pocsék formánk miatt most aligha bánkódunk, hogy a csapatnak lesz két hete összeszednie magát. Persze előtte még valahogyan nyerni kéne idegenben, amihez nem ártana legalább két gólt lőni – egyik sem túl gyakran fordul elő velünk ebben a szezonban. A bajokat tetézi 5 kezdőjátékosunk sérülése, így ezúttal már nem csak a középpálya vagy a támadósor ölt ad hoc jelleget, hanem már az eddig úgy-ahogy jól muzsikáló védelmünk is. Itt a kezdő, a csütörtöki hősökből többen is a csapatban maradtak, lássuk hogy mire lesz ez elég.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Londoni dühöngő

Az Európa Liga miatt elkezdhetünk hozzászokni a vasárnap délutáni meccsekhez, most például kapásból az idei legnehezebb idegenbeli túránkkal, ugyanis az azonos pontszámmal álló West Ham csapatához látogatunk Londonba. Múlt héten már levertünk egy wannabe top6 csapatot, a nyögvenyelős 1-0 eredményt alighanem most is elfogadnánk, főleg hogy sérültjeinkről nem nagyon érkeztek jó hírek. Martial és főleg Pogba nélkül igencsak akadozik a támadógépezetünk, így a három pont megszerzéséhez szükségünk lenne egy újabb clean sheetre, annál is inkább, mert utoljára februárban szereztünk egynél több gólt idegenbeli bajnokin. Utolsó három kirándulásunkon 1-1-re végeztünk, de a táblázat sűrűsége miatt egy döntetlennel aligha egyeznénk ki. Kezdőcsapat- és végeredmény tippelés, meccs közbeni feszkó levezetése, és #mindenszar megmondására itt a dühöngő, minden másra ott lesz a post-match poszt.

Mosolyszünet – kommentfogó

Bár az átigazolási szezonnal – érthető okokból – sokan nem voltak elégedettek, a sikeres felkészülésnek és a Chelsea meglepetésszerű lesimázásának hála pozitív hangulatban indult a szezon. Aztán jött a Wolves elleni iksz, majd a sokkoló vereség a Palace ellen, hogy aztán a Solskjaer által az előző szezon végén már belengetett tisztogatás is jókora váratlansággal csapjon le Darmian elküldésével és Smalling, valamint Sanchez kölcsönbe adásával.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Wolves – United kommentmágnes

Akár elsők is lehetünk a tabellán, ha a második forduló zárómeccsén Ole mester harmadik próbálkozására megverjük idegenben a Wolverhamptont. Kell a győzelem, ugyanis jelenleg a Liverpool csapatával kezdődik a tabella. Mikor utoljára bajnoki címet ünnepelhettek, én az általános iskola negyedik osztályára készültem, és most nem kéne úgy beragadni a rajtnál, mint tavaly, hanem gyors sebességváltások után ötödik fokozatban haladni az élmezőnnyel. A tavalyi hatodik hely mindenképpen csalódás lenne, egy jó rajttal talán ezt el tudnánk kerülni, mert legközelebb a hetedik fordulóban játszunk rangadót. A ma esti meccs kemény lesz, joggal parázhatunk úgy a Farkasoktól mint a Nyolcadik utas a halál szereplői az idegen létformától, hiszen a hazaiak zsinórban a kilencedik veretlen PL-meccsükre készülnek a Molineux-ban, így bár kell a három pont, akkor sem vetnénk le magunkat egy panelház tizedik emeletéről, ha döntetlenre végeznénk. Mindenszar-hívők számára még megemlíteném, hogy egy ötgólos zakóval egészen a tizenegyedik helyre csúsznánk vissza, de ilyen még akkor sem fog történni, ha Jon Moss spori lesz a hazaiak tizenkettedik embere.

Szezonnyitó dühöngő

Akik azt várták, hogy az új szezon első meccsét – ami ráadásul rögtön egy rangadó – majd jól beharangozzuk, azok most csalódni fognak, ugyanis csak egy nyúlfasznyi kommentfogóval szolgálhatunk, és ez bizony nem lustaság, hanem koncepció. A nyári podcasten felvetette egy hallgató, hogy írhatnánk gyakrabban a meccsek után, és mivel kapacitásunk véges, az egy kaptafára készülő beharangoktól meg kissé ki is égtünk, ezúttal a meccsek utánra tartogatjuk okosnak szánt mondanivalóinkat. Hogy azonban ne maradjatok hozzászólási lehetőség nélkül, a tervek szerint minden meccs előtt ki fogunk tolni egy ilyen dühöngőt, ahol szép összetett mondatokban véleményt tudtok alkotni a meccsről, vagy elküldhettek minden rosszul játszó United-játékost a picsába. Szóval mindjárt Chelsea, a meccsről és a nyár történéseiről hét elején podcastelünk, addig is kezdőcsapatot, gólörömködést, statisztikákat, mindenszar elmélkedéseket ide.

Gracias, Tonio!

Mielőtt még elkezdenénk lezárni ezt az elbaszott szezont, van hátra egy zárómeccs, amelyen két motivációját vesztett csapat léphet pályára azzal a csalfa reménnyel, hogy egy jó teljesítménnyel elfeledtethetik szurkolóikkal azt, mit is műveltek augusztus óta. Mi is annyira a lőtéri kutyák érdeklődésével állunk a ma délutáni United – Cardiff meccs elé, hogy még azt is elfelejtettük, kinek a dolga lenne beharangozni ezt a csodát. Ha már így alakult, gondoltuk hogy megvárjuk a kezdőcsapatot a dühöngő élesítésével, szóval ennek a tizenegy legénynek kéne felvidítania azokat a die hard United-fanokat akik nem találtak jobb szórakozást vasárnapra mint sztrímen nézni hogy meglesz-e végül az ötödik hely: De Gea – Dalot, Smalling, Jones, Young – Pereira, McTominay, Pogba – Lingard, Rashford, Greenwood.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Fuck you and good night!

Disclaimer: Ez a poszt nem azért születik, hogy bárkinek is tetsszen, vagy bárki elismerését is kivívja, nem, ez a poszt azért születik, mert már régóta bennem lévő gondolatok és érzések utat törhessenek, hogy kimondhassam amit érzek és gondolok, és egyben ezzel le is zárjunk valamit! A poszt indulatos, szókimondó és egyesek számára talán megbotránkoztató is lesz, de leszarom!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Bukaku

(Disclaimer: A poszt hirtelen felindulásból elkövetett véleményposzt, kéretik azt helyén kezelni. Érzékeny lelkűek, és elégedettek a maival nyugodtan várják meg a következő meccs előtti beharangot. Peace, Love, Unity!)

Igen, megint eljött az évnek az a szakasza, amikor kikapunk a City-től. Noha statisztikai alapon felkészülhettünk rá, az Arsenal valószínűtlen megverése csalfa, vak reménnyel töltötte meg a szurkolók szívét. December 10-ét írunk, ami azt jelenti, hogy José Mourinho cirka másfél szezon óta a Manchester United managere. Meg lehet-e ítélni ennyi idő alatt egy edzőt? Nos, én azt gondolom, hogy ehhez kevesebb idő is elég, de aki szerint minden kritikus egy habzó szájú José-hater, most majd jól idekommenteli, hogy egy meccs alapján nem lehet José munkásságát megítélni. És tényleg nem. Csakhogy ez az egy meccs tökéletes példázata volt annak, amit a Manchester United jelenleg az akadályok meglépéséről gondol.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….