Ma délután eldől, hogy:
Ma este újra felcsendül a BL-himnusz egy United-meccs előtt, bár ezt hagyományos tévécsatornán nem hallhatjuk majd, hiszen a közvetési jogokat birtokló sporttévék nem érezték úgy, hogy a Koppenhága – Manchester United meccs tömegeket vonzana a képernyő elé. Talán a támadójátékunk potenicájára utalva így az AMC Mikro nevű alkalmazáson keresztül követhetjük a mérkőzést, szépen meg is kérném a kedves kommentelőket, hogy aki gyakorlott a témában, az megoszthatná hogyan is tudjuk ezt megtenni számítógépen, okostévén, mobilon, mikrón. Hogy mi sül ki ebből a ma esti összecsapásból, annak a megtippelésére nem vállalkoznék, mindenesetre a győzelem kötelező, különben baszhatjuk ezt a BL-szezont (is). Ha a legrosszabbra készülünk, csakis pozitív meglepetés érhet, éppen ezért egy mini kvízben tesztelhetitek tudásotokat a Fergie-éra utáni BL-katasztrófák témakörében. (a válaszokért jelöld ki a kérdés alatti sort/sorokat).
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Talán nem gondoltuk volna, hogy a szezon egyik legnagyobb meccse egy februári csütörtök estére fog esni, de hát a Manchester United Barcelona elleni párharcai akár az Európa Liga 32 között is könnyen klasszikussá nemesedhetnek. Láthattuk ezt a múlt heti első meccsen (ezúton is betiltanám az odavágó kifejezést), a 2-2 után mindkét csapat szurkolói, férfiak, nők és a semleges nézők is hiányérzet nélkül állhattak fel a kanapéról. Vagyis, felcsapva a sportújságírói szakzsargont, mindenki elégedetten csettinthetett a mérkőzés láttán (már aki szokott ilyet, én utoljára úgy óvodás koromban csettintettem elégedetten, mikor sikerült elsajátítanom a technikát), legfeljebb azon sajnálkozva, miért nem a Bajnokok Ligájában találkozik két ilyen csapat. Nos, az előzményeket ismerjük, mi ugye Ole végső leolvadása után és a tanácsadó szakértelmének köszönhetően el sem indulhattunk a sorozatban, a Barcelona pedig zsinórban másodszor is búcsúzni kényszerült a csoportkör után. Ahogyan mi sem, úgy ők sem régi fényükben csillognak, tovább után megtudhatjátok, Barcelona Messi nélkül, mondd, mit ér.
Újra itt a méltán népszerű Ördögi Kör! A témák:
A line up: Strigo, Stanley, Kriss, Beyonder.
Ez most már tényleg a Ten Hag-ball?
Listen to this episode from Stretford End on Spotify. Új adás, benne: – Ez már a Ten Hag-ball, vagy még csak egy átmeneti állapot? – Casemiro tényleg pótolhatatlan? – A nagy Antony-vita – Csatárkérdés: ki az ideális jelölt? – Kéne még gyorsan igazolni valaki januárban?
Az RSS-re az Anchoron lehet feliratkozni, de követhettek Spotify-on vagy iTuneson is
Alig ért véget a vébé, alig ért véget a karácsony, alig van már az évből, és alig van bevethető középhátvédünk, mégis ma este másfél hónap szünet után bajnokit játszunk a (majdnem) sereghajtó Forest ellen. A múlt heti libakupás meccs alapján jó eséllyel verjük az ilyen PL/Champo hibrid csapatokat, főleg hogy Henderson kapus sem játszhat a vendégeknél. Ami aggasztó lehet, az a Wan-Bissaka, Varane, Shaw, Malacia hátvédsor, amelyből talán EtH mester majd kilegózik valami olyat ami miatt nem a közeledő év végi kabarékba kerül majd be a mai meccs. Itt a kezdő, kommenteljetek a karácsonyi szeretet jegyében (a jó Anthony Taylor lesz a spori), meg közszolgálatilag toljatok be egy linket a lekapcsolt redditsoccerstream helyett azoknak, akik nem a Haaland 1-en néznék a mérkőzést.
Eldőlt: 99%-os valószínűséggel Ronaldót már csak archív felvételeken fogjuk United-mezben látni. Interjút adott egyik legnagyobb rajongójának (az amúgy Arsenal-fan) Piers Morgannek, és elpanaszolta neki, hogy a United ki akarja kényszeríteni a távozását, nem tiszteli Ten Hagot és a többi edzőt, mert ők sem tisztelik őt. A klub szerinte már az előző szezonban is meg akart szabadulni tőle. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A sorsolásnak, a fogalmatlan FA-nek, a tévétársaságoknak és bizonyos, meg nem nevezett háttérhatalmaknak köszönhetően csütörtök este Ligakupa-meccset játszunk az Aston Villával. Igen, a vasárnapi bajnoki előtt szűk 70 órával (amit így a Villa és mi is a vébé kezdete előtt mindössze hét nappal nyomunk le) kezdünk az első idei libakuba fordulónkban, természetesen azonnal Premier League csapat ellen.
Sűrű a menetrend, egy héten belül már a harmadik PL-meccset nyomja le a csapat, ráadásul a hétközi Spurs elleni gála után ismét egy top6-os rangadó vár ránk. A sors fura fintorának köszönhetően 11 meccs alatt le is tudjuk a rangadók első körét, tehát a ma esti meccs után elvileg már könnyebb ellenfelek jönnek (egészen januárig, amikor is jön a City – Arsenal kettős szintén egy héten belül, hogy rohadjon meg aki ezért felelős). Ten Hag mérlege egész jó lenne a rangadókon ha azt a meccset nem számítanánk, de hát Potter ellen sem épp a jobbik arcát mutatta új menedzserünk még augusztusban. Ha mindehhez hozzávesszük még hogy 10 helyen változatlan a kezdőcsapatunk, meg a Chelsea csapatában mindig megbúvó köcsögfaktort, akkor kijelenthető hogy a szerdainál jóval nehezebb találkozóra számíthatunk. Idegenben jó az iksz?
Este az európai kupaporond sheriffjeivel játsznk, úgyhogy rittyentünk gyorsan egy kommentfogót és rögtönzünk egy “ЩЊФ ДЯЄ ЧД” posztot is.
A szombati ebéd mellé megtekinthetjük a Southampton elleni derbit (tipp: az első félidőben jók leszünk, a másodikban meg nem), de beharang helyett beszéljünk valami fontosabbról
Felkerült a Prime Videóra a Wayne Rooney-ról készített portréfilm, amit a United-fanok talán jobban is vártak, mint a mai meccset. Rooney nemcsak a főhős, de a(z egyik) megrendelő is, a filmmel az volt az egyik célja, hogy megmutassa, honnan jött, milyen mentális problémákkal kellett megküzdenie, és hogy mi van a fejében.
Utóbbi azért fontos, mert még a United szurkolói közt is sokan vannak azok, akik Rooney-t egy szimpatikus, de üresfejű proligyereknek tartották, ami hősünket, a filmből ítélve, eléggé bántotta. Azt persze eddig is tudtuk, hogy Wayne nem Liverpool kastélynegyedében nőtt fel, de egész más látni is a kezdeteket a régi fotókon és videókon. A filmnek ez a legerősebb része, Rooney saját visszaemlékezései, plusz a családtagok, egykori edzők és csapattársak beszámolói alapján elég pontos képet kapunk arról, milyen élmény is lehetett 16 évesen országos sztárrá válni. Innen, a kulisszák mögül nézve, sokkal jobban meg lehet érteni, miért tűnt úgy, hogy Rooney még annál is „egyszerűbb” gyerek, mint amilyennek kinéz. (Mert be volt szarva a kamerák kereszttüzében. Ki ne lett volna az a helyében?)
Egy kattintás ide a folytatáshoz….