Verebekkel ágyúkra?

A Leicester elleni győzelem után nem teljesen úgy folytatódott az idényünk, ahogy azt elképzeltük (illetve szerettük volna, mert szurkolói közösségünk jelentős része pont így képzelte el). A B csapatunk két sikerrel megvívott kupameccse keretbe foglalt egy meglehetősen elkeserítő vereséget, ahol bizonyos aggregált mutatók szerint ismét nekünk voltak nagyobb lehetőségeink, de az igazat megvallva a játék képe alapján egy büdös nagy 0-0 lett volna az igazságos eredmény. Ok, a Rochdale elleni büntetőkkel kivívott továbbjutást is nehéz hangosabb röhögés nélkül egyértelmű sikerként jellemezni, de hé, megnyertünk egy tizenegyes párbajt, mi ez, ha nem fejlődés! (széles vigyorú, mégis szomorú szmájli helye). A West Ham végül bevert kettőt, kikaptunk, itt a lehetőség, lehet javítani az Arsenal ellen.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A számok néha igenis hazudnak?

A tegnap esti kínkeserves továbbjutásra a Ligakupában túl sok szót nem szeretnék pazarolni, hiszen a legjobb, amit tehetünk a Rochdale elleni majdnemblama után, hogy nagyon gyorsan elfelejtjük az ott látottakat. Téma azonban enélkül is van bőven a United háza táján, ezúttal pedig egy olyan trendre szeretném felhívni a nagyérdemű figyelmét, ami alapjában befolyásolja az idei eredményességünket.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Legrosszabb a legjobbkor

Közösségi osztályzós élményt és az egyéni teljesítményeket részletesen kiveséző bejegyzést szeretnék a nagyérdemű elé tárni. Tényleg csak szeretnék, hiszen így jár aki offline akar bejegyzést írni és a félig megírt poszt elvész egy áramszünet jótékony homályában, annál pedig sokkal felejthetőbb volt a West Ham elleni vasárnapi szenvedés, hogy még egyszer nekiálljak. Így tehát hiába jegyzeteltem hogy Wan-Bissaka kiket állított meg becsúszó szereléseivel, Pereirára miért is kéne emlékezni ezen a meccsen, vagy hogy ki alakította ki kevés helyzetünket. A vereség és annak módja kiábrándító volt, egy szintén nagyon impotens csapattól sikerült kikapnunk simán, és bár a vereség még épp jókor jött, ennél sokkal több kell majd a következő három bajnokin. Az osztályzatok a nagykörúti tömegközlekedés jegyében a négyes-hatos halmazban mozogtak volna, nekünk meg a vasárnapinál sokkal jobban kell játszanunk (nem nehéz), hogy a szezon végén a hasonló számozású helyek egyikén végezzünk. Azonban hogy ne maradjatok szavazás nélkül, posztpótló posztunkban megválaszthatjátok a vakok közt a félszeműt, illetve a félszeműek közt a vakot, hogy kiderüljön kin múlt legjobban/legkevésbé a londoni zakó.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Londoni dühöngő

Az Európa Liga miatt elkezdhetünk hozzászokni a vasárnap délutáni meccsekhez, most például kapásból az idei legnehezebb idegenbeli túránkkal, ugyanis az azonos pontszámmal álló West Ham csapatához látogatunk Londonba. Múlt héten már levertünk egy wannabe top6 csapatot, a nyögvenyelős 1-0 eredményt alighanem most is elfogadnánk, főleg hogy sérültjeinkről nem nagyon érkeztek jó hírek. Martial és főleg Pogba nélkül igencsak akadozik a támadógépezetünk, így a három pont megszerzéséhez szükségünk lenne egy újabb clean sheetre, annál is inkább, mert utoljára februárban szereztünk egynél több gólt idegenbeli bajnokin. Utolsó három kirándulásunkon 1-1-re végeztünk, de a táblázat sűrűsége miatt egy döntetlennel aligha egyeznénk ki. Kezdőcsapat- és végeredmény tippelés, meccs közbeni feszkó levezetése, és megmondására itt a dühöngő, minden másra ott lesz a post-match poszt.

„Көшірме” өрісінде – azaz szegény ember whoareya-ja

Most, hogy végre lementek a gyengébb képességű előzenekarok a Nemzetközi Labdarúgó Fesztivál két nyitó napján, jöhet a főműsor, végre nagyszínpadra léphetnek fiataljaink az EL porondján. Eddig valójában nem igazán vettem komolyan az afféle szófordulatokat az Európa Liga kapcsán, mint „Ázsia-Kupa”, vagy „kazah sztyeppék”, de most aztán pofánbaszott a valóság Mjölnirje, mikor kissé beleástam magam, ki is lesz első ellenfelünk Európában.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Néhány sugár átsütött a felhők közt

Megvan a szezon második clean sheetje, ismét BL-t érő helyen tanyázunk, de Gea hosszabbított, lebontott kerettel is sikerült feltartóztatni a Leicester középpályás sorát és végre értékesítettünk egy büntetőt is. Süt a nap, csiripelnek a madarak, van pénz reggelire és a hétköznapi gondok oly távolinak tűnnek. Miénk a világ.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

… és a legjobb még hátravan

Erről következő bajnoki ellenfelünk, a Leicester City boardja próbálja meg folyamatosan meggyőzni a saját szurkolótáborát, Brendan Rodgers-szel az élen, immáron negyedik esztendeje. Premier League, ötödik hét, újabb bajnoki, újabb ellenfél, újabb remények, régi keret, régi problémák.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az Ördögi Kör bemutatja: Apokalipszis már most?

Még csak 4 forduló ment le a szezonból, de a nemzetközi szurkolói közhangulat már most eléggé felfokozott. Új adásunkban megpróbáltuk reálisan kielemezni a helyzetet – vagy tovább dagonyázni a kollektív depresszióban. Hogy melyik verzió nyert végül, az kiderül a kattintás után. Ami biztos: esett szó a távozókról, a felállásról, taktikáról, B-tervről, szóval nyomoztuk az okot rendesen.

Line up: Strigo, Stanley, Kriss, Beyonder.

(Fun fact: a címet ihlető Coppola-klasszikusból készült egy 183 perces végső vágás, ami felújítva mozikba kerül, pont mától.)