#1 Herrera – A jövő csapatkapitánya

Aligha lep meg titeket, hogy a lista élén az az Ander Herrera áll, aki a Manchester United szurkolói szavazásán is elvitte a Sir Matt Busby trófeát. Ander a szerkesztőség hét tagjából négyünknél végzett az élen és senkinél sem csúszott le a dobogóról. Összesítésben jóval Valencia előtt, (148-106) toronymagasan nyerte meg a szezon legjobb játékosa címet.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

#2 Valencia – az alulértékelt szuperhős

Bár nyilván sokan azt vártátok, hogy reagálunk az elmúlt napok történéseire, és szép búcsúposztot írunk Rooney 13 éves kölcsönszerződésének lejártára, vagy Ed Woodwardot méltatjuk azért, mert nem döntötte meg a saját maga által felállított világrekordot csatárkeresés közben, de vannak még adósságaink, mielőtt ezeket a valóban fontos témákat boncolgatnánk. Például az előző szezon legjobbjainak kivesézése, amelyben immár a második helynél tartunk. Aligha okozunk azzal meglepetést, hogy közös szezonértékelőnk tízes listáján előkelő helyen végzett Valencia, hiszen maguk a csapat tagjai is őt választották a szezon legjobbjának, és hát kik vagyunk mi, hogy ellentmondjunk kedvenceink akaratának? Jöjjön hát Tonio méltatása, mert amit a szélsőből immár végképp jobbhátvéddé transzformált 25-ösünk mutatott idén, az még a sokszor savanyú képű Mourinho tetszését is elnyerte.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

#3 Pogba – Történelmi elégtétel

Emlékszel rá, hol voltál, amikor leomlottak a WTC tornyai? És arra, amikor eladtuk Pogbát? A sorsfordító (katartikus vagy tragikus) események velünk maradnak, hónapokig, évekig vagy akár évtizedekig. Bevallom, azok közé tartozom, akiknek elég sokáig nem sikerült Pogba elengedését feldolgozniuk, úgyhogy a tékozló fiú visszatérése számomra a kezdettől érzelmi kérdés volt. Újra United-mezben látni őt az Old Traffordon felért egy történelmi elégtétellel, hogy közben hozta-e az elvárt világklasszis szintet, az ebben a szezonban még csak másodlagos volt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

#4 Ibrahimovic – Mr. Se veled, se nélküled

Strigo idegesen ült a billentyűzethez. Megnyitotta a Messengert, majd szinte azonnal kilépett belőle. Kiment az előszobába, és még egyszer megnézte, biztosan be van-e zárva az ajtó. Újra visszaült a géphez. Remegő kézzel egy cigiért nyúlt, és rágyújtott. A lába csak úgy rúgózott az idegességtől. „Hogy fogja ezt most közölni a csapattal?” „Mi lesz ebből?” – a kérdések szinte villámként cikáztak át az agyán. Végül erőt vett magán, és belépett a Stretford End szerkesztői csoportjába.

„Gyerekek, baj van, nagyon nagy baj…” – kezdte mondandóját. „Pakoljatok össze, és szívódjatok fel pár napra. Még a családnak se mondjátok meg, hova mentetek, talán megússzák a kínvallatást, ha tényleg nem tudják, hova tűntetek. Somebody08-cal megbeszéltem, hogy ő közli a hírt az olvasóközönséggel. Úgyis régóta ígéri, hogy visszatér, de idén is csak egy bejegyzést írt, és azt is elbaszta. Engem most pár napig ne keressetek! Jelentkezem, ha elült a balhé. Sajnálom, hogy így alakult, az Isten irgalmazzon mindnyájunknak!”

Ezután felállt, felkapta az előre összekészített sporttáskáját, és a tűzlépcső felé vette az irányt. A mobilján megnyitotta a Messengert, kikereste somebody08-at a kapcsolatok közül és csak ennyit írt: „Zlatan nem fért fel a dobogóra. Te írod a posztot.” – majd visszahajította a telefont a szobába, lemászott a létrán, és az első sikátorba befordulva tovatűnt a nyirkos brit éjszakában.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

#5 Bailly – A bestia

Tegye fel a kezét, aki arra tippelt volna a szezon elején, hogy az év igazolása egy, csak mérsékelten ismert 22 éves elefántcsontparti középhátvéd lesz? Senki? (Oké, Stanley, EZS és Kovácstomi leteheti a kezét… és igazából én is rátippeltemszóval lehet, mégse volt annyira frappáns ötlet így indítani ezt a posztot.) Zlatan persze nagyjából hozta, ami Zlatantól alapszinten elvárható, Miki is akklimatizálódott, de csak a szezon utolsó harmadára, Pogbára pedig olyan elvárásokat pakolt az árcédulája, aminek eleve nem lehetett maradéktalanul megfelelni.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

#6 Rashford – Új remény, avagy Zlatan padavanja

Idén debütált, új rendszerű szezonösszegzőnk hatodik helyén előállt a szerkesztők rémálma, két játékos is ugyanannyi ponttal (52, a kockák kedvéért) zárt, így a kultikus hetes szám nem került kiosztásra. Van helyette két hatosunk, akik közül először a még mindig csak másfél szezonos Rashford teljesítményét vizsgáljuk meg közelebbről. Rashi tavalyi berobbanása után idén sem lassított, első teljes szezonjában is tovább erősítette bennünk a hitet, hogy akár hosszabb távon is ő lehet a Manchester United támadójátékának kulcsa. Valószínűleg fog még ő előrébb is kerülni egy ilyen listán, akár idén is végezhetett volna előkelőbb helyen, mindenesetre most Marcus Rashford 2016/17-es idényét vizsgáljuk meg közelebbről. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

#8 Romero – beska-Tujázva

A szerkesztőség Top10-es listájának nyolcadik helyén egy némiképp meglepő névvel találkozhatunk, egy csapat második számú kapusa ugyanis ritkán kerül be a 10 legjobb teljesítményt nyújtó játékos közé, egy szezon végi értékeléskor. Mégis, kedvenc örökzöldünk nem érdemtelenül szerepel az idei elitben. A nyolcadik: Romero.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

# 10 Mata – Aki ott van, ha baj van

Rendhagyó ranglistát állítunk a szezon végeztél, így az elkövetkezendő hetekben kielemzünk tíz United spílert. Természetesen a tizedik helytől a végső győztesig. A számítás módszeréről majd Strigót kérdezzétek.

A tizedik pozíciót azonban Juan Mata foglalja el listánkon, így ma róla és az ő szezonjáról szól a mese. Ti, hogyan láttátok a spanyol kisember idei teljesítményét?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….