Eljött a várva várt nap. Végre egy esély arra, hogy a csapat 2 év után ismételten kupát nyerjen. A helyszín az Old Trafford, az ellenfél a sokszorosan gyűlölt közelről ismert Arsenal. A tét nagy, bár azt hiszem, ezt nem kell hangsúlyozni itt senkinek sem. Ennek örömére búslakodós és vigadalmas Old Traffordon lejátszott FA Kupa negyeddöntőket idézünk fel.
Nagyon sok negatív kalandunk volt a St. James Parkban az elmúlt 2 évtized alatt és mivel valószínűleg ma sem fényes tapasztalatokkal gazdagodunk majd, ezért úgy gondoltuk, hogy most csak az élet napos oldalát nézzük, mert azért a rossz élmények mellett örülni is volt okunk bőven.
Elmondhatjuk, hogy csapatunk a legrosszabb babonásokra kezd el hasonlítani. Csak az utca egyik oldalán hajlandó menni, akkor is, ha a kedvenc oldalán éppen Balotelli, Vieira, Suarez és Pepe sétálgat kéz a kézben. Nagyon szívesen megfejtenénk, hogy mi az oka annak, hogy hazai pályán gyakorlatilag verhetetlen erődként funkcionálunk, idegenben pedig szégyenszemre rendszerint döntetlenekkel, újabban vereséggel hagyjuk el a pályát. Ez a hétvége azonban egy tiszta utca képét mutatja nekünk. Következzen néhány búfelejtő, kedvcsináló hazai Sunderland verés.
Sajnos semmi meglepő nem történt a tegnapi napon sem. Hiszen egy újabb idegenbeli fellépést „tudott le” csapatunk. Annyi talán mégis meglepetésként szolgálhat, hogy a szokásos 1 pont helyett, ezúttal egyet sem szereztünk. Ennek okairól lentebb elmélkedünk, a játékosok osztályázásánál. Azt azért nem gondoltuk volna szombat reggel, hogy a hétfőt minden bizonnyal az ötödik helyen kezdjük majd.
Nem szeretnék korán spoilerezni, de ez a poszt bizony egy félig ex, félig jelenlegi és egy visszavonult játékosunkat öleli majd körbe. Szombat délutáni ellenfelünk a Swansea lesz, így az országhatárt átlépve kellene végre már hazahozni a 3 pontot, mert hiába a szép sorminta, ha az idegenbeli mérkőzések elmúlt időszakát tekintve 80%-án a D betű áll. Kár azon nosztalgiázni mi lett volna, ha megverjük a Spurst meg a Villát, de azért az a plusz 4 pont, tekintve a Spurs elleni plusz 2, mínusz 1 kombinációt, a falat kenyér kategóriájába tartozna. Na de, kár ezen búslakodni, hiszen itt az új kihívás. Hulljon le a lepel a titkos játékosainkról.
Louis van Gaal a legutóbbi sajtójával eljutott arra a szintre, amit én már egyáltalán nem szeretnék kommentálni, így hát haladjunk vissza egy évszázadot és repüljünk el napjainkig, hogy jobban megismerjük ma következő ellenfelünket a Burnleyt, legalább egy kicsit. Továbbá reméljük a holland mostanság nem lesz egyre inkább harapós kedvében, mert abból semmi jó nem származhat riválisainknak és ezt ők is jól tudják.
Valljuk be őszintén, pótvizsgára lettünk küldve az FA Kupa negyedik körében. Nekem az idegenbeli mérkőzés felért egy emberkínzással, remélem ma a srácok igyekeznek kárpótolni minket.
Minden bizonnyal verhető ellenfél látogat az Old Traffordra szombat délután. Bízunk benne, hogy a korábbi gyakorlatokhoz híven, a tabella nagyon alsó felében tanyázó Leicester City legyűrése hazai pályán nem okozhat különösebb gondot.
Mivel a leicesteri farkasok rókák sem töltöttek el sok időt mostanság a Premier League világában, egy ősrégi FA Kupa döntőhöz is visszanyúltunk, annak érdekében, hogy még jobb kedvre derítsük olvasóinkat, ha már Giggs és van Gaal ilyen szomorú.
Fura időpontban játszik csapatunk az FA Kupa negyedik körében. Az ellenfél a méltán híres Cambridge United csapata lesz.
Mivel a Cambridge ellen eddig két mérkőzést játszott csapatunk a több, mint 100 év alatt, azt sem komolyan vehető találkozókon, ezért az FA Kupa negyedik köréből fogunk nosztalgiázni kicsit. A régen elfeledett szép emlékek újra felelevenednek és hatalmukba kerítenek minket. Kellemetlen élményekkel ma sem fogtok találkozni.
Azt hiszem eléggé felizzott, lelkileg felzaklatott héten vagyunk túl. Egy kicsit úgy érzem, hogy olyan, mintha hétről hétre kulcsmeccseket játszanánk. Bár én ezt nagyjából azóta mondom ezt, amióta 2014. novemberét a 10. helyen kezdtük el a City meccs után. A sors úgy alakítja a dolgokat, hogy egy győzelem viszonylag most is átmeneti üdvösséget hozhatna a csapatnak. Mivel az elmúlt években nagyjából alig, a ’90-es években pedig többet játszottunk a Queens Park ellen, ezért ma egy rendhagyó poszttal és kemény időutazással készültünk.
