Hé, öreg!

safEz a poszt nem azért született meg, mert bármivel is okosabb lennék Fergusonnál. Vagy többet tudnék a futballról, vagy bármi ilyesmi. Nem, ez a poszt azért születik meg most, mert már egyszerűen nem bírom magamban tartani azt amit érzek, eddig elmismásolgattuk a dolgokat azzal, hogy jó-jó, ez egy katasztrofális szezon, de hát a végén meglesz a 20. bajnoki cím. Azonban most a dolgok jelenlegi állása szerint, nem lesz meg, és így azt gondolom eljött az a pont a szezonban amikor dühből kell kiadnom magamból minden eddigi csalódottságomat, mérgemet, frusztrációmat, és ki kell magamból kiáltsam azokat a kérdéseket amelyek belülről mardosnak szét szépen lassan!

(kovacstomi értekezése a rosszemlékű 2012 tavaszi City elleni vereség után)

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Igyál velünk!

glassÜnnepi posztáradatunkban sem feledkezhetünk meg olvasóinkról és kommentelőinkről, hiszen nélkületek aligha tarthatnánk ötödik születésnapot. A Stretford End blog motorja a kezdetektől meglévő és egyre erősebb közösség, amely a virtuális mezőkről már a való életbe is átkacsingat néha, elég csak a közös meccsnézéseket, a Stretford End csapatot, vagy a nicknevek mögül előbújó arcok közötti barátságok kialakulását említeni. Hogy az olvasói jelenlét és a kommentmező már négy éve is erős volt, arra bizonyítékként álljon itt az akkor még vendégposztoló, de később szerzővé lett Dr. Rudeboy társasjátéka, a Stretford End ivós játék. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A mentalista

mentalistA mentalista jelen esetben én lennék. Mint sok millió United-szurkoló, magam is megtekintettem a Norwich elleni mérkőzést, és igen különös folyamatokat indított el az agyamban: azt hiszem, egyfajta vevőberendezésként ráhangolódtam a pályán téblábolók gondolataira, elsősorban annak következményeként, hogy mintegy 68 percen keresztül lényegében semmi érdemleges nem történt.

Így úgy határoztam, szakmai elemzés helyett inkább megosztom az imigyen felvett tartalmakat, amelyek talán jobban segíthetnek megérteni mindazokat a folyamatokat, amelyek tulajdonképpen az ekképp kihallgatott gondolatoknak köszönhetően manifesztálódtak a pályán. /Everred rendhagyó meccsértékelése 2011 októberéből/

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy BL-meccs következményei

Nem is gondoltam, mennyire nehéz feladat elé állítottam magamat azzal, hogy kiválasszam az 5 év alatt megírt posztjaim közül a legjobbat. Próbálkoztam verseléssel, paródiával, elborult osztályzással, vagy éppen az azóta hagyománnyá vált szilveszteri agymenéssel, és utólag visszaolvasva a posztokat azt ismételgettem hogy húdejóvagyok komoly fejfájást okoz, melyiket is publikáljam újra. A választás végül is egy korai zsengére esett, egy számomra nagyon kedves időszakból, amikor éppen nagyon ment a csapatnak és a blognak is. BL-negyeddöntő, Chelsea, továbbjutás – én meg megírtam, mi zajlott a háttérben. Nem biztos, hogy igaz történet alapján. /Strigo/stretford end csiribiri Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Stretford End 1.0 – Elkezdődött

Végre, végre, itt a nagy nap, elindultunk! Ha akad esetleg valaki, aki nem várta izgatottan ezt a csodás eseményt, annak most elmondjuk, hogy miért illene bizony igencsak felspanolnia magát, sőt, esetleg akár pezsgőt is bontani annak örömére, hogy mostantól olvashat minket. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A nyugati ablak ördöge

Szokásos csendességben zajlottak az elhagyott kolostor ötödik emeletén meghúzódó társaság napjai. A Vörös Rend tagjai – ahogyan magukat hívják – egykor ugyan szebb napokat látott, valaha királyi erődjükből voltak kénytelenek, ha csak ideiglenesen is elvonulni a nyilvánosság elől, hogy a bolygók együttállásának utolsó napjain sikerüljön véghezvinni az igézetet, melyet egy rég elfeledett, ősi könyvben találtak.

A Rend legtöbb tagja már nyugovóra tért egy újabb sikertelen kísérletekkel teli napon, egyedül Eduár mester volt még ébren, elmerülten figyelve az éppen csak parázsló kandalló utolsó lángjait, amikor különös dologra lett figyelmes. Egy apró széndarabra, mely se nem izzott, se el nem égett, de titokzatos feketeségével csillogott a tűzhely közepén. Eduár felkelt bársonnyal vont karosszékéből, és közelebb lépett a jelenséghez. Hiába volt ugyan járatos az alkímia és az aranycsinálás fortélyaiban, ilyet még nem látott. Kezébe vette a széndarabot, s ahogy tüzetesebben megvizsgálta, észrevette, hogy a fekete anyag szabályos dodekaédert formál, egyik oldalán tükörszerűre csiszolva.

mukolostor Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Podcast01: Szezonértékelés szóban

“Ha már nem posztolunk (eleget), legalább dumáljunk” jeligével összeültünk hárman (Strigo, Everred, Beyonder) és tartottunk egy verbális szezonösszegzőt. A blog történetének első, kísérleti jellegű podcastjához lehet szerencsétek, ha ráböktök a play gombra vagy letöltitek innen a fájlt. Utána kommentben jelezzétek, hogy csináljunk-e ilyet a jövőben, akár rendszeresen is, vagy ezt többet inkább ne.

Who are we? – Vakvágány

Gyenti Bálint még a Soton elleni bukta után küldte el vendégposztját, de „technikai problémák” miatt csak most közöljük. Bálint a 3-5-2-ről elmélkedik, és ugyan Lajos a Cambridge ellen a négyvédős felállás mellett döntött, valószínűleg (és sajnos) nem vesztette el aktualitását az alábbi elemzés.

lvggiggs Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Átigazolási kisokos

rumourTörzskommentelőnk, psychocska nagyon nem szeretné, ha rajongva tisztelt szurkolótársai elbasz értelmetlen tevékenységekre pazarolnák az idejüket, ezért küldött egy kifejezetten közszolgálati jellegű vendégposztot. Danke!

Vége az idénynek, máris nyakunkon a világbajnokság, de ami számunkra sokkal fontosabb, hogy elérkezett a várva várt uborkaszezon is. A szezonbeli gyalázatért leginkább felelős két ember közül az egyiket már sikerült eltakarítani, a másiknak viszont lesz egy újabb nyara arra, hogy használható játékosokat igazoljon a csapat számára.

Az angol sajtó már szezon közben megkezdte áldásos tevékenységét és számtalan lehetséges célpontot meg is nevezett. Ez azonban még semmi nem volt ahhoz képest, ami a szezon végeztével vár ránk. A helyzet tehát az, hogy védtelenül állunk az angol média végtelen faszerdeje előtt. Mielőtt azonban együtt belépnénk, ezen poszt segítségével szeretnék felhelyezni mindenkire egy virtuális erényövet, aminek a kulcsát jó messzire hajítsuk el, hogy még véletlenül se tudják leszedni rólunk.

munkában a fail Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ryan Giggs, Ryan Giggs, Standing By The Bench

Giggs vagy Van Gaal? Ez a kérdés, válasszatok! De mielőtt még megteszitek (a poszt alján), olvassátok el vendégszerzőnk, giornalista véleményét is.

Moyes kirúgásával két rémálmom ért véget. Egyrészt, az elmúlt 10 hónapban olyan menedzserünk volt, akiről az első pillanatban meg lehetett mondani, hogy alkalmatlan lesz a feladatra, és hogy kódolva van belé a bukás. Nyilvánvaló, és valahol teljesen jogos is, hogy rengetegen bíztak benne, időt akartak adni neki és hinni akartak a tündérmesében, hogy a „régi” után hirtelen előrántunk majd egy „új” Fergusont, azonban – ellenőrizhető – én ebben a történetben komolyabban egy percig sem hittem. Moyes-ról sütött, hogy nem erre a feladatra teremtették, kényelmetlenül érezte magát a pozícióban, sem az előtte álló feladatot nem mérte jól fel, sem saját magát, és a teljesítőképessége hátarait.

moyesclueless Egy kattintás ide a folytatáshoz….