Hol is kezdjem? Moszkvában? Vagy az elalibizett városi rangadónál? Rooney-val? Vagy vágjak a közepébe, és magamat ismételve újra jelentsem ki, hogy van Gaal egy pöcs (#vg1p)? A múlt heti két meccs úgy nagyjából 4 órát vett el minden Manchester United drukker életéből, és ha azt írom, hogy nem szórakozhattunk jól, akkor nagyon visszafogottan fogalmazok. Valójában a címben már felbukkanó négybetűs nemi szerv, valamint a fekália mindenféle változatával és szinonimájával tudnám jellemezni a két mérkőzést, de nem teszem. Na jó, mégis, mert hát a játékunk fos, a United stílusától igen távol álló labdafaszkodás unalmas, meg ez egyébként is a Stretford End, ahol káromkodni ér. A továbbiakban terítéken a töketlen tiki-taka. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A városi forradalom újabb fejezete
A moszkvai kirándulást követően folytatódnak a Premier League küzdelmei, méghozzá az ősi városi rivális ellen, az Old Traffordon. Egy röpke gondolat erejéig azonban visszatérve a Bajnokok Ligájára, itt szeretnénk elnézést kérni olvasóinktól, de sajnos játék hiányában az osztályzás is elmaradásra került. Az élet nem habos torta, mint azt megtanultátok. Szóval a hétvégére visszakanyarodva, visszatérnek pihenőink és a kezdőcsapat minden bizonnyal 1-2 újabb meglepetéssel vár majd minket. Minden egyébről a hajtást követően tudhattok meg többet.
Moszkvai éjszaka
Bár még csak október vége felé járunk, a zord moszkvai időjárás már igénybe veheti a játékosaink szervezetét, ezért utána néztünk, milyen idő várható a szovjet orosz fővárosban, ahol következő Bajnokok Ligája mérkőzésünket játsszuk a helyi katonacsapat, a CSZKA Moszkva ellen. Bizony szokatlan lehetett a csapat számára a metsző hideg, mikor kiléptek tegnap a Semerreretyó Seremetyevó repülőtér forgóajtaján. Lássuk hát a részletes előrejelzést ma estére!
Osztályzás – Everton-Manchester United 0-3
Egyszerű játék a futball kérem szépen. Lődd be a helyzeteidet, vedd ki az ellenfél 1-2 kulcsemberét a játékból, majd nyugodj meg és tartsd kézben a mérkőzést. Meghökkenve láttuk, hogy a van Gaal-éra minden bizonnyal legjobb idegenbeli produkcióját sikerült lehozni a Goodison Parkban szombat délután. Nem feledve, hogy Depay és Blind pihentetése nagyon jó ötlet volt holland Mesterünk részéről.
Egy nehéz nap délutánja
Liverpoolba menve elég aktuális bármilyen The Beatles hasonlat. Azt hiszem hazudnék, ha azt mondanám, hogy rettegve, de kevés örömmel telve várjuk a mai mérkőzést. Az Arsenal elleni ütközet minden bizonnyal nem múlt el nyomok nélkül, igaz vannak játékosaink, akik azóta ennél még rosszabb dolgokat is átéltek, minderről hajtás után értékezünk.
Vendégszoba
A blog történetét végigkísérik a vállalkozó kedvűek által beküldött vendégposztok. Nehéz dolog egy darabot kiválasztani a rengeteg különböző stílusú és témájú bejegyzésből, hiszen volt, hogy egy nap kaptunk két remekművet, egy MU-MÁV hasonlatot és egy autó-allegóriát. De kaptunk hiánypótló oknyomozást a United elkallódott tehetségiről, vagy útmutatást az átigazolási dzsungelben való eligazodáshoz. Itt és itt mindenki megkeresheti a neki legjobban tetszőt (vagy a sajátját), de hogy ne csupán egy bekezdésből álljon ez a bejegyzés, újra közzétesszük Parraghramma elmélkedését a 2011-es BL-döntő utánról, hátha most már meg is értjük.
Megkésett búcsú
Sok játékosunk távozását érthetően megsiratjuk, ilyen volt Darren Fletcher esete is. Az elbocsátó szép üzenet harmansmith virtuális tollából kerül most újrapublikálásra.
Bár hónapokkal ezelőtt, a téli átigazolási szezonban végig a levegőben lógott Darren Fletcher távozása, skót kapitányhelyettesünk mégis úgy távozott február első napjaiban, hogy végül sem mi, sem az Old Trafford nem tudta méltóképpen elbúcsúztatni. Előbbire nincs sok mentség, utóbbira azonban most néhány hónap késéssel sor kerülhet, miután szombaton Fletch a West Bromwich Albion kapitányaként tér vissza ahhoz a klubhoz, melyet 20 éven át szolgált. És ha már így alakult, mi is igyekszünk pótolni elmaradásunkat egy rövid szösszenettel.
#31 – Egy belga lovag története
Már a blog kezdetekor ott tobzódtam a képletes első sorokban, hogy hozzászólhassak, posztolhassak, akármi. Akkoriban még nem volt akkora élet a kommentmezők alatt mint manapság, de hasonlóan élvezetes dolgok zajlottak. Aztán írtam vendégposztokat, majd egy éve már én is szerkesztek. Nevemet nagyjából tíz perc gondolkodás után választottam (egyértelmű okokból) és soha nem gondoltam volna, hogy így „rajtam” ragad, de nem bánom.
Hálás vagyok a blognak, hiszen remek embereket ismerhettem meg. 2011 januárjában Strigo, Tomi, Everred és mások társaságában egyszer én is csatlakoztam a pesti italozáshoz, mai napig nagy emlék. Fogadjátok a véleményem szerint legjobbra sikerült alkotásomat, ami nem igazán elemez vagy osztályoz, de még csak nem is beharangoz.
Versek – EZS összes
Mikor Strigo előállt a jubileumi poszt-folyam ötletével e jeles ünnepi alkalomra készülve, kis aggodalommal jegyeztem meg, hogy mint friss szerkesztőségi tag (még mindig vigyorgok, mintha a Real United igazolt volna le), nem nagyon tudok kedvenc posztot választani. Vagyis, megjelent négy írásom, az is az elmúlt hónapban, vicces lenne választanom közülük, majd újra kitenni. Szerencsére főszerkesztőnk segítségemre sietett, és felvetette, mi lenne, ha egy amolyan EZS összesként prezentálnám a blogon eddig született verseimet. Persze ezt csak azért írom bevezető gyanánt, hogy őt vegyétek elő a következőkben olvasottak miatt.
Stretford End grafikák
Pontosan nem emlékszem mikor kezdtem el illusztrációkat gyártani a blognak, de egy új fejléccel kezdődött az egész, amit egy újabb és újabb követett. Majd jöttek a karikatúrák, facebook dizájn, sőt egy egészen egyedülálló képregény strip sorozatba is belekezdtünk. Ezekből a munkákból válogatok ide pár kedvencet a jeles évforduló alkalmából.
Ez a mérges kis Fergie volt az első illusztráció, amit készítettem. Eredetileg a hajszárító rovat állandó ikonja lett volna. Nem tudom, hogy használtuk e. Az biztos, hogy ebben az időszakban még több időm volt és ezt még papírra skicceltem fel, ceruzával. Az eredeti példány jelenleg stanleykubrick műgyűjtő birtokában van.