Már alig másfél óra a meccsig, tűkön ülve várjuk a kezdőcsapatokat, ezen feszültség oldására remek időtöltés régebbi Arsenal-meccsek videóit nézni. Hogy mindenki ráhangolódhasson a rangadóra, készítettünk nektek egy kis összeállítást az elmúlt évek legemlékezetesebb összecsapásaiból. Főszerepben az Arsenal, a rendező pedig ezúttal is stanleykubrick volt, akinek ismételten köszönjük fáradozását.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A Chelsea és a City elleni rangadókat követően szusszanhattunk egy kicsit a Palace látogatásának és a válogatott szünetnek köszönhetően, most azonban újabb nagy feladat elé néznek van Gaal fiai: az Arsenal otthonába látogatunk ma délután. Kár lenne tagadni: két boldogtalan csapat összecsapása lesz ez, melyek egyaránt nagy reményekkel vágtak neki a szezonnak, a tabellán elfoglalt mostani helyezésük (és főleg: a mellette szereplő pontszám) azonban aligha összeegyeztethetőek az előzetes tervekkel. Bizonyítani tehát bőven van mit – itt is, ott is.
Ami a harmincas éveikben járó Arsenal-drukkereknek Bergkamp, vagy a hasonló életkorú chelseaseknek Zola, az nekem Cantona. A király. De valamiért ő mégis más. A lázadó zseni, aki tényleg azt csinált a pályán, amit akart. És nem csak a labdával, hanem az ellenféllel, a bíróval vagy akár egy prosztó szurkolóval. Sokan, sokszor méltatták már őt, én most mégsem pályafutása legszebb pillanatait idézném fel a posztban, hanem a legsötétebbeket. Hogy miért? Nem tudom. Cselekedeteire legtöbbször ő sem tudott kielégítő magyarázatot adni, így én sem próbálkozom ezzel. Csak azt remélem, hogy egyesek számára fogok némi plusz információt közölni, vagy legalább kicsit átadni abból az érzésből, amit a Philippe Auclair által írt életrajzi könyv elolvasása után éreztem, így Eric (franciások számára: Éric) pályafutásának számegyenesén megjelöltem a legnagyobb botrányokat. A teljesség igénye nélkül, viszont legalább időrendben. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Ahogyan a gólunkra, úgy a szombati győzelmünket megünneplő értékelőnkre is többet kellett várni a reméltnél – még szerencse, hogy a most következő válogatott szünet miatt bőven van idő ledolgozni az efféle lemaradásunkat, így a 4-1-4-1 formáció első diadala semmiképp sem marad pontosztás nélkül.
Mint azt az utóbbi hetekben megszokhattátok, hétvégi meccsünk előtt felevenítjük az elmúlt évek emlékezetes pillanatait aktuális ellenfelünk vonatkozásában. A mai menü Crystal Palace, az előételt pedig ismét stanleykubrick dobta össze, akinek ezúton is köszönjük fáradozását. Át is adnánk neki a szót.
Az elmúlt évtizedben nem igazán az első osztályban mutatkozott a Crystal Palace együttese. Így aztán mondhatnánk, hogy érdeklődés hiányában ez az elmúlt évtizeddel foglalkozó beharangozó elmarad. De ilyet nem tennénk olvasóinkkal. Érdemes megjegyezni, hogy a londoniak legnagyobb eredménye a Premier League-t megelőző First Divistionban elért harmadik hely volt, 1990-1991-ben. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Levelesládánkba újabb vendégposzt érkezett, ezúttal Renato szösszenetét olvashatjátok. Bármi nemű egyezés egy évekkel ezelőtti vicces videóval csupán a véletlen műve lehet.
Mivel a városi derbi miatt kimaradt a vasárnapi ebéd, a meccs után bosszúsággal keveredett éhség okozta delíriumban róttam Manchester utcáit hazafelé, a maradék húslevesen és Smalling pirosán elmélkedve, amikor megpillantottam őt, az igazi és eredeti Ryan Giggset. Mögötte lemaradva néhány busongó játékos követte őt, ám mire odarohanhattam volna hozzájuk, egy csapat újságíró vette már őket körbe, így jobb híján egy közeli kukának dőlve szemléltem a jelenetet, mikor hirtelen valami megütötte a fülemet.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
10 fordulón vagyunk túl a bajnokságban, az eléggé elszomorító tizedik helyen szerénykedünk, közelebb a kieséshez mint a dobogóhoz. Idegenben még nem nyertünk a szezonban, több a sérültünk mint egy vidéki kórházban, a 15-20 percekre fel-felvillanó jó játék meg egyelőre nem elég arra, hogy meccseket nyerjünk. A nyári költekezés ellenére a csapat teljesítménye kétségbeejtőbb még a tavalyinál is, és bár Louis mester szerint minden a legnagyobb rendben, minket azért kissé kezd zavarni hogy jogosan bár, de mindenki a Manchester Uniteden röhög. Ebben a nehéz helyzetben kérdezünk meg Titeket, hogy ugyan hol is fog a csapat végezni a bajnokságban. Mélyedjetek magatokba, elméiteket csupaszítsátok le kristálygömb tisztaságúra, és nézzetek a jövőbe. Optimisták, pesszimisták, realisták, mojszisták és inLajoswetrust-isták szavazatát egyaránt várjuk, mert tényleg kíváncsiak vagyunk rá, hogy ki mennyire és miben believe.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Akár valami wannabe fakír, már biztosan mindenki tűkön ülve várja a meccset, az addig hátra lévő szűk két órára éppen ezért remek elfoglaltságot találtunk nektek. Vendégszerzőnk, stanleykubrick segítségével ismét egy minimál időutazáson vehettek részt, avagy képek és videók segítségével felidézhetitek az elmúlt évtized legemlékezetesebb városi rangadóit. Nyugi, az 1-6-ot cenzúráztuk. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Bármennyire is csábítóan hangzik, mai posztunkban nem a 99-es sikerek felett fogunk nosztalgiázni, sokkal inkább a holnapi manchesteri derbire igyekszünk hangolódni. Hogy jön ide akkor a triplázás? Nagyon egyszerű: a United két döntetlent, a City pedig két vereséget követően lép majd pályára a Etihadban, mi pedig bármelyik széria folytatását szívesen megnéznénk vasárnap délután. A legjobban persze az utóbbiét.
Az Old Trafford egyik kedvenc szurkolói nótája általában akkor hangzik fel, ha a portugál pojáca aktuális csapatával a stadionba látogat. Mourinho most a kilencvenikszedik percig nyeregben érezhette magát (vajon most miért nem ment a lefújás előtt kezet fogni a másik stábbal?), a United viszont a legszebb fergusoni hagyományokat követve a legvégén egyenlített. Ülj le, José, itt az egy pont, úgyis ezért jöttél. Mi is örülünk a saját egy pontunknak, talán jobban is mint kéne, na de a hosszabbításban a Stretford End előtt kiegyenlíteni akkor is katarzis, ha mondjuk az MK Dons Ipswich az ellenfél. Szóval örülünk hogy végre van minek örülnünk és nem vert meg az első komolyabb ellenfél, de mint az a kiosztott pontszámokból (vagy a tabellán) látszik, nem vagyunk maradéktalanul elégedettek. Osztályzás ON.
