Csütörtökön a Sevillával játszottunk Európa Liga “odavágót”. Hosszú évek óta először voltam közös szerkesztőségi meccsnézésen, most végre eljutottam egyre. A társaság jó volt, a meccs vége pocsék. De megosztok egy élménybeszámolót, szenvedjen más is jeligére.
A BL indulást érő helyeket Mourinho legalább olyan közel tartja magához, mint annak a csajnak a telefonszámát, akit az ember sosem hív fel, de hátha szükség lehet rá, hiszen ott van nekünk az EL, azt úgyis megnyerjük – gondolhatja az egyszeri szurkoló – de gáz esetére azért mégis maradjunk csak lőtávolban. Nos, ebbe az idilli felállásba pottyantott bele egyet a boldogság kék madara helyett Ashley Young sirálya, hogy mesteredzőnket erős fejvakargatások közt hagyva szembesüljön a következő mérnöki problémákkal. Vendégünk a West Bromwich Albion.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….