Későn hirdettük meg a blog tippjátékát 2024/25-re, ráadásul új helyen, de így is sokan lelkiismeretesen végigtippelgették minden idők egyik legbrutálisabb szezonját. Nagy értékű tárgynyereményeket nem tudunk kiosztani, de gratulálunk a győztesnek, és köszönet a részvételért mindenkinek. Augusztusban folytatjuk.
A fiatalok mélyvízbe való bedobását ígérte a portugál szakember, ez a mai meccsen csak (?) három játékos involválását jelenti, az egyik újonc viszont egyből a kezdőben találta magát: a saját nevelésű Tyler Fredricson. Hajrá! (Bayindir a hírek szerint megnézte tegnap a Hunyadi évadzáróját, és annyira megviselte a törökök elverésének látványa, hogy inkább betegszabit kért mentális okokból. A „hivatalos” verzió: squad rotation.”
Legutóbbi 5 PL-meccséből 4-et nyert az Everton Moyes alatt (és egyet ikszelt), mi háromszor kaptunk ki. Mi baj történhetne?
15. helyezett a 20. ellen, igazi csütörtök esti csemege elé nézünk. Sorozatban három hazai zakó, mikor nyerjünk ha nem most?
Még augusztusban indítottuk útjára a minden bajnoki mérkőzés után jelentkező osztályzásunkat, amelynek keretein belül ti pontozhatjátok a játékosok teljesítményét (na jó, mi is), és mivel a projekt Erikkel szemben sikeresen túlélte a szezon felét, itt az ideje hát elővenni az osztálynaplót, és közelebbről is megvizsgálni, ki milyen teljesítményt nyújtott. Talán nem árulok el nagy meglepetést azzal, hogy a keretből senki sem érte el a mágikus 7,00 átlagot, de ennyire rossz eredményekre őszintén szólva még a bajnoki tabellán elfoglalt helyezésünk alapján sem számítottam. Tovább után sok-sok szám, meg még több kritika.
Ma délután eldől, hogy:
A régi szép időkben egy Spurs elleni hazai meccset kellett a legkevésbé összeszorított farpofákkal várnunk, de az Old Trafford mostanában már nem az álmok színháza, hanem a lehetőségek tárháza – mármint az aktuális ellenfél számára, hogy mennybe menjen. De elég is volt a kötelező, jinx-űző pesszimizmusból, mert vannak azért pozitívumok is. Egyrészt ebben a szezonban már nem kapunk minden ellentámadásból gólt, másrészt a presszing és a játék uralása is jobban megy, csak épp gólok nélkül. Plusz: a Totthenham sincs jobb formában, konkrétan a 10. és a 11. helyen álló csapat csatája következik, a hazai pálya előnye pedig azért még mindig megvan (kell, hogy legyen.)
A Palace elleni 0-0 osztályzatai:
Onana 8 (7,8)
Mazraoui 7 (7,16)
De Ligt 7 (7,07)
Martinez 6 (5,73)
Dalot 6 (6,33)
Mainoo 6 (6,36)
Eriksen 7 (7,00)
Amad 6 (6,04)
Bruno 5 (5,38)
Garnacho 7 (6,64)
Zirkzee 7 (6,51)
Rashford 5 (5,09)
Ugarte 6 (5,73)
Hojlund 5 (4,8)
Most, hogy már szinte vége a szezonunknak, lassan elkezdhetünk visszafelé tekintgetni. A mélyebb elemzéssel és az ezzel járó ítélethozatallal még persze megvárnánk a kupadöntőt, meg tulajdonképpen az sem mindegy, hogy a 6-8. helyek melyikén végzünk (ehh), vagy beleköpünk-e az Arsenal levesébe (reméljük), de az talán kijelenthető, hogy egy olyan idény mindenképpen csalódás, ahol a bajnokság egyetlen szakaszában sem tartózkodtunk a legjobb 5 hely egyikén. Sok szurkolótársamhoz hasonlóan én sem értem, hogy mi történik a csapattal, de hogy kicsit bővítsük a kört, és a kommentmezőben meglepően gyakran előforduló nemunitedes arcokat is kicsit bevonjam a diskurzusba, felteszem a negyvenmilliós kérdést. Mi a franc történik a bíráskodással a PL-ben? Bizony, ez a bejegyzés kőkemény bírózás lesz. Elfogult, picsogós, demagóg és még talán konteós is, de hát milyen is lenne egy ilyen szezon végén, mikor szinte hétről hétre kórusban szidjuk a meccset vezető három hülyét.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Az Old Traffordon a helyzet változatlan: összeszorult farpofákkal várjuk a „Szoboszlai csapata” elleni rangadót. A meccs közbeni önsegítő mentálhigiénés terápiás foglalkozást a kommentszekcióban keressétek. A fokozott (alkoholos) folyadákbevitelre ügyeljen mindenki, a túl kevés fogyasztásnak beláthatatlan pszichés következményei lehetnek!
A fantasztikus egymeccses győzelmi sorozatunk ma a duplájra nőhet, ha a november eleje óta veretlen Bournemouth is úgy akarja. Legyőzték a Newcastle-t, ikszeltek a félelmetes Aston Villával, de azért így is sokkal könnyebb dolgunk lesz, mint kedden a bajorok, és jövő vasárnap a tudjukkik ellen. Szóval minimum egy MekTomi-mesterhármast várunk, no pressure. Egy kattintás ide a folytatáshoz….