Amikor egyedül ültem a Mozaikban

Miután az utolsó forduló számunkra már lényegtelenebb, mint a Gyirmót számára az NB1, és igazából nem dönt semmiről, egy rendhagyó “beharangozó” posztban inkább újabb élménybeszámolót közlünk, ezúttal a Stretford End szerkesztőségének lúzerebbik részéből.

[rövid verzió] Az úgy volt, hogy a Soton meccs napján, szerda délelőtt feltettem az aktuális kérdést a mozaikos csoportunkban, jön-e valaki este kollektív meccsnézésre. Már akkor kapcsolhattam volna a sok ‘nem’, ‘nope’, ‘necces’, ‘felejtős’, ‘kihagyom’ válasz olvastán, de az egy szem ’50-50′-ben – nini, egy újabb X – bízva, és a “ha United meccs van, ott mindig vagyunk négyen-öten” törvényt szem előtt tartva úgy döntöttem, azért én útnak indulok. Így végül ellátogattam a Stretford End alma (szilva, barack, mézes körte) materébe, majd nem néztem meg a meccset, ittam (keveset), hazajöttem. Szar volt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Visszavigo

Most, hogy túl vagyunk az Arsenal elleni csodálatos mérkőzésen – amit bár nem láttam, a beszámolók alapján nem nagyon erőltettük meg magunkat az ágyúsok ellen – visszatérhetünk a valóban fontos feladatokhoz, azaz a hátralévő szezon maradék 180 (és remélhetőleg nem 240) komolyan veendő percéhez, a Celta Vigo elleni visszavágó és a reménybeli Európa Liga döntő abszolválásához. Márpedig Zsozénak annyira fáj a foga e trófeára, hogy még a Wenger elleni bajnoki veretlenségét is beáldozta a cél érdekében, így ő lehetne a harmadik menedzser a klub történetében, aki európai kupát nyerne a csapat számára.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Megkopott rangadó

A top négyért folyó csata fontos állomásához érkezünk vasárnap délután. Ellenfelünk az ősi rivális Arsenal együttese, és bár egy esetleges győzelemmel még korántsem biztosítanánk helyünket BL indulásra jogosító pozícióban (főleg, hogy előttünk van a Pool és a City is), de a Wenga’boyst végleg elütnénk a menedzserükről elnevezett “kupa” elhódításától. Talán a két csapat közötti rivalizálás az utóbbi időben kissé megkopott – hisz mostanában nem a Fergie Trophy-ért, azaz a bajnoki címért küzdenek – az ágyúsokat a Bajokok Ligájától megfosztani azért nem lenne rossz érzés egy Manchester United szurkoló számára. A tét és a rangadó presztízsértéke miatt akár egy jó meccs is kerekedhetne ebből, nyomokban felidézve a kétezres évek parázs hangulatát, sok helyzettel, küzdelemmel, izgalommal.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A hattyú halála (?)

Az a helyzet, hogy a bajnokság hajrájának feszített tempója még az aktuális posztírót is megtréfálja olykor. Most én is így jártam, amikor szombat este, még a városi derbi hatása alatt állva döbbentem rá, hogy hajaj, nekem kell írni a soron következő bajnokiról. És ezt a bajnokit a kiesőjelölt walesi hattyúk ellen vívjuk vasárnap kora délután, ami a csapat állapotát, a meccsek számát és a kiscsapatok elleni hazai mérlegünket tekintve nem ígér könnyed szórakozást a vasárnapi ebéd utáni pihenés mellé.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Üssük ki a belgákat! – Anderlecht EL visszavágó

A szezon előtti várakozásokat összeszedő posztban én azok közé tartoztam, akik nem akarták elbagatellizálni az EL-t, a két hazai kupát tartottam idén kevésbé fontosnak, hiszen – ahogy azt azóta számtalanszor leírtuk – ez az a trófea, amit még soha nem nyert meg a Manchester United. Közben úgy hozta az élet, tapasztaltabban, túl a sokadik X-en rájöttünk, hogy a bajnokság nem is olyan fontos, a fő elvárás valóban a második számú európai kupa megnyerése lett. Panaszkodtunk is, hogy pont két fontos Európa Liga meccs között kell játszani a Chelsea-vel, aztán elég jól jöttünk ki ebből a sorozatból egyelőre. A cél eléréséig négy meccset kell még megvívni, és noha elég lehet akár négy döntetlen is, remélhetőleg már ma este egy szép győzelem útján tudatjuk a világgal, hogy komolyan gondoljuk. Legalább ezt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Újra kELeten

Ha csütörtök, akkor EL, tartja az idei lózung, a Saint-Etienne könnyed kiejtése után pedig itt az újabb feladat a második számú európai kupában – az un. Répaligában – az orosz FK Rostov lesz az ellenfelünk a legjobb nyolc közé jutásért. Pogbáék bajnoki X-faktorért kiáltó vesszőfutása (értsd: balfaszkodása) következtében egyre fontosabbnak tűnik a sorozat a United számára, így nem is vehetjük félvállról egyik ellenfelünket sem. Ismerkedjünk hát meg az FK Rostovval!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Fekete lángok, Vörös Ördögök

Második állomásához érkezik februári kupadekádunk, 4 mérkőzés tíz nap alatt (ok, tizenegy, de kicsire nem adunk) három különböző sorozatban, ami annak köszönhető, hogy egyedüli angol klubként nem voltunk még képesek sehonnan kiesni. Jó esetben ez a négymeccses széria egy trófea Wayne általi égbeemelésével zárul (ha addig el nem viszi a Shanghai Segghúha vagy ki), amit bár sokan nem tartanak nagyra, de mégis (nem annyira) titkon mindenki örülne, ha legalább átmenetileg az összes angol kupa a United vitrinében pihenne. De ne szaladjunk ennyire előre, foglalkozzunk a mai feladattal, a Blackburn elleni FA kupa összecsapással.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Hull a pelyhes

A Hull City FC elleni téli trilógia fináléjához érkeztünk. A két meccses ligakupa ütközetből mi jöttünk ki jól a második meccsen elszenvedett vereség ellenére, ami után – gondolkodjunk pozitívan – már az igen hosszúra nyúlt veretlenségi széria terhe sem nyomasztja fiainkat. Január második fele nem sikerült annyira jól, mint arra számítottunk a csapat jó formáját figyelve. Az utolsó négy meccsünkből csak egyet sikerült megnyerni, a C csapatunkkal egy második ligás együttes elleni siker volt ez az FA kupában, ám ne becsüljük le ezt a győzelmet, hisz valakinek ez is túl nagy falatnak bizonyult.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Irány a döntő!

Három hét alatt háromszor találkozunk a Tigrisekkel, a mai lesz a második menet, a Ligakupa elődöntő visszavágó. Az első mérkőzés óta nem sok változás történt a klubok háza táján, szegény Ryan Mason súlyos sérülését leszámítva, akinek ezúton is gyors felépülést kívánunk. Nincs kedvem copy paste szerű beharangozóhoz, meg amúgy is szörnyen másnapos vagyok, így inkább egy visszatekintő posztban nézzük meg, miként szerepeltünk eddig ebben a sorozatban.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Stoke-i kiruccanás

Múlt vasárnap kilenc mérkőzés után megszakadt csodálatos győzelmi sorozatunk a felemás érzelmeket kiváltó Pool-derbi után, de a veretlenségi szériánk töretlen, és remélhetőleg az egyszeri kisiklás után visszatalálunk a győzelmek által kijelölt ösvényre is. Minden pontra égető szükségünk van, ha év végén a TOP4-ben akarunk végezni, és e célhoz vezető út ezen a hétvégén a Stoke City otthonán keresztül vezet.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….