Újra a felsőházban – osztályzás

Vasárnapi győzelmünkkel sikerült ugyan elkerülni azt a blamát, hogy az alsóházban töltsük a válogatott meccsek miatti szünetet, ám a 10. hely (és a 4/2 zakó) még így sem túl biztató. A Burnley elleni győzelem mondjuk a tükörsima kategóriába tartozott, az Európa Liga küzdelmeibe belefáradt hazaiak még csak meg sem nehezítették a dolgunkat. De most tekintsünk el az ellenfél gyengeségétől, és értékeljük a saját játékosainkat, hiszen ismét láthattunk kapott gól nélküli védelmet, domináns középpályát, és szép akciókat kidolgozó támadósort. A meccsben simán benne volt egy többgólos győzelem is, tehettünk volna arról, hogy ne negatív gólkülönbséggel szerénykedjünk a táblázat közepén, de helyzetkihasználásunk idén hagy némi kívánni valót maga után. A kötelező 3 pont bezsákolva, ismét van meccs utáni poszt, és még aranylábú fiaink teljesítményét is pontozhatjátok. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Közösségi osztályzásra fel!

Elég nehéz egy viszonylag jól induló, aztán katasztrófába forduló meccs után klaviatúrát ragadni, a szerkesztőinknek nem is sikerült, úgyhogy talán megpróbálkozok vele én (Pite vendégposztját olvassátok épp – a szerk.) Még a Ferguson korszak végén óriásit mentek az értékelések, és, ahogy a múlt heti meccs utáni posztból látszott, hogy igény az mutatkozik rá továbbra is, én meg pont szabin ücsörgök itthon még a mai napon, ezért gondoltam írok nektek valamit, hátha tetszik.
Az egész mérkőzés nem indult rosszul, Mourinho húzása, hogy Herrerát a védelembe, Matát és Martialt a keretből ki, Sánchezt pedig csak a padra rakja elég tökös döntésnek tűnt. A három emberes középpálya (illetve az oda be-be segítő Herrera és Lingard) az első félidőben teljesen meglepte a Spurst, nem is rúgtak a 40. percig kapura. Az történt a pályán, amit a United akart. Több nagy gólhelyzetünk is volt, amit rendre sikerült eltorreselnünk. A játékosok egységét és összhangját dicsérte a meccs végén a portugál mester, külön kiemelve, hogy egy ilyen csapat csak akkor játszik ennyire együtt, ha jó menedzser van mögötte. Ez tényleg így van? Jól játszottak a srácok?(mivel Pite érdemjegyeit elfogultságra való hivatkozással cenzúráztuk, na meg mert múlt héten beígértük, ezúttal ti oszthatjátok ki a rosszabbnál rosszabb osztályzatokat, és a végére még egy bónusz #joséout közvéleménykutatást is odacsempésztünk, jó klikkelgetést!) Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Itt tartunk? – osztályzás

A tavalyi szezonnál sokkal kevesebbet kellett várni első bajnoki zakónkra. Na nem mintha annyira várnánk bármilyen vereséget, de hát azok azért be-becsúsznak, nem úgy mint a védelmünk tagjai a Brighton ellen. A 3-2 tulajdonképp még számunkra hízelgő, valójában esélyünk sem volt a tavaly épphogy bennmaradó hazaiak ellen, akik megmutatták, hogy világsztárok nélkül is lehet dinamikus, jó focit játszani. Mourinho meccs utáni interjújában kijelentette, hogy a tavalyi szarozás után idén nem fogja nyilvánosan kritizálni játékosait, így hát ez a cseppet sem szívmelengető feladat ezúttal a Stretford End blogra hárult. Régen osztályoztunk már, de szeretjük a katasztrófaturizmust, úgyhogy hajrá! Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Értékeld velünk a roncsderbit!

Amennyire vártuk a Liverpool elleni derbit, annyira nem tudjuk most, hogy örüljünk-e a döntetlennek. Nem tudjuk, hogy most félig tele van-e a pohár, vagy félig üres, azt meg pláne nem hogy az egyenlítő gól után ki verte azt le az asztalról. A játék képe alapján tulajdonképpen megérdemelt a pontosztozkodás, bár mindkét csapat éppen abban a félidőben szerzett gólt, amikor gyengén játszott. Gyenge játékból amúgy is láttunk eleget vasárnap, a derbi színvonala néha aggasztó mélységekbe merült alá, és a meccs alapján nem vennénk rá mérget, hogy nem ez a két csapat marad le a jövő évi BL-ről (bár tegnapi produkciójával a shitty is bekapcsolódott a versenyfutásba). Kapkodás, rengeteg hiba és pocsék egyéni teljesítmények mindkét oldalon, ráadásul mindez a szakmai stábra, a játékvezetőkre és a szurkolókra is jellemző volt, nem csak a játékosokra. Mi viszont ebben a bejegyzésben a United játékosainak teljesítményére koncentrálunk, ráadásul hogy igazi közösségi értékelés legyen, titeket is bevonunk a játékba, hogy ne csak a Stretford End sebtiben összerántott bírósága (kovacstomi, ezs, stanleykubrick, ezra, Beyonder, harman_smith és Strigo) mondja ki az ítéletet, hanem az olvasók esküdtszéke is.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Cold windy nights in Ukraine

A Stretford End blog szerkesztősége mindig is a semmitmondó sablonnyilatkozatok ellen foglalt állást, így régi álmunk vált valóra, amikor néhány meggyőző ukrán oligarcha és pár elszánt Femen-aktivista segítségének köszönhetően mélyinterjút készíthettünk a csütörtöki EL-meccs főszereplőivel. Az Odessza – Manchester úton bőven akadt időnk arra, hogy mindenkit megszólaltassunk a továbbjutást érő győzelemmel és a zergebaszó hideggel kapcsolatban, még Zsozé is a rendelkezésünkre állt egy-két mondat erejéig. Következzen tehát a Luhanszk elleni 2-0, ahogyan a szereplők látták.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Rókavadászat – osztályzás

Egy remekül sikerült három győzelmes szezonrajt után hatalmas pofáraesés következett három vereséggel, majd egy szépségtapasznak ható továbbjutás a szerény képességű Northampton Town ellen a Ligakupában. Így vártuk a bajnok Leicester City vendégjátékát az Old Traffordon, és bizony vegyes érzések kavarogtak bennünk, mert egy esetleges újabb bajnoki bukta elég mélyre taszíthatta volna a csapatot minden szempontból. Ám végül igen kellemes csalódást okozott ez a szombat délután, hiszen egy félidő alatt helyre tettük a rókákat. Sajnos a második játékrészben elzárták a gólcsapot, de nagyon bánkódni nincs okunk, jó játékkal szép győzelmet arattunk. Ráadásul mintha Mourinho olvasná a Stretford Endet – minden bizonnyal nem Fructie vagy EZS név alatt – ugyanis engedett a nyomásnak, és ez alkalommal a padon jelölte ki Rooney helyét, ráadásul a csapat formációja is kezd a vágyott 4-3-3-ra hasonlítani. Nemzetközi osztályzás következik, ezúttal a szerkesztők véleménye mellé bevontuk a busbybabes oldal érdemjegyeit is.

mulei

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Top of the league – osztályzás

Nagyon nem bánnánk, ha most lefújnák a bajnokságot, hiszen az első forduló után az első helyen állunk, még ha a szezon első PL-meccsén leginkább a szerencsének köszönhettük, hogy két góllal is lenyomtuk a second season syndrome legkomolyabb tüneteit mutató Bournemouth-t. Örülni kell persze, elszállni viszont nem érdemes, nem a United lesz az utolsó csapat aki győzni tud a bajnokság legkisebb stadionjában, és nem minden ellenfél fog ajándékba adni egy vezető gólt. Az első félidő Lajost idéző alibije után azért a másodikban felpörgött a csapat, kissé sajnáltuk is, hogy 3-0 után nem erődemonstrációt hanem pihenőt tartottunk, és összességében elégedettek lehetünk a látottakkal, meg nagyjából az egyéni teljesítményekkel is, amit meg is próbáltunk számszerűsíteni a számotokra. Osztályzatok következnek.howe mourinho
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ku-pa-dön-tő! – osztályzás

Megannyi végigszenvedett 90 perc és kilátástalan foci után végre újra élvezhető United-meccset láttunk, és ez ebben a szezonban még akkor is feldobna minket, ha nem éppen az FA Kupa elődöntőjében történt volna mindez. De ott történt, így Martial Fergie-time, izé, Louis-time-ban szerzett gólja még katartikusabb élményt nyújtott. A győzelem értékéből még az sem von le semmit, hogy ellenfelünk a középszarrá kövült Everton volt, hiszen a második félidőben Martinezék is megrázták magukat, és az első játékrészben látottakkal ellentétben még focizni is szerettek volna. Ünneplésből sosem elég, osztályzáshoz meg sosem késő, a kiosztott érdemjegyek alapján meg döntsétek el ti, hogy a DDG-Fella-Marci hármasból kinek is járna a meccs embere trófea.marci győztes gólja Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Until they score – osztályzás

A vasárnapi meccsről még most sem tudjuk igazán eldönteni, hogy akkor most félig tele a pohár, vagy félig üres. A tabellán elfoglalt helyezések alapján már leginkább csak nosztalgia-rangadónak nevezhető 90 perc nagyobbik részében ugyanis uraltuk a meccset, kontroll alatt tartottuk a hazai pályán játszó Chelsea-t, a félidők vége felé mutatott teljesítményünk alapján azonban a győzelmet nem érdemeltük meg. Ami mindenképpen pozitívum, hogy a Stoke ellen is látott örömfoci kezdi átvenni a hatalmat a fogalmatlan filozofi felett, és ez a szezon hátralévő részére bizakodásra adhat okot. Na nem arra, hogy elérünk valamit a bajnokságban (a Wenger Trophy-tól épp ezzel az iksszel távolodtunk el), csupán arra, hogy nem fogunk minden meccset végigásítani, és talán még Mourinho belengetett érkezését is megússzuk. Mert azt láthattuk, milyen egy after-José csapat, és nem igazán szeretnénk olyat. Osztályozni viszont igen, jöjjenek hát a pontszámok!hiddinkvangaal

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Előre a moyes-i úton?

van gaal mappa norwichKi hitte volna, hogy még karácsony előtt beleszaladunk egy újabb pofonba? Talán még a Norwich stábja sem, de van Gaal filozófiáján újabb csorba esett az országos egyes meccs elbukása következtében. A címben is megemlített skót úriember regnálása után azt hittük, egy időre elfelejthetjük a negatív rekordok döntögetését, erre jött ez a csodálatos december, amely eddig három vereséget termelt a fa alá. Míg a háttérben dübörög a vangaalout, mi megvizsgáljuk, korábbi menedzsereink hogyan vizsgáztak a Norwich elleni hazaikon, na meg persze azt sem felejtjük el megemlíteni, kik nyomták vállalhatatlanul szarul szombat délután. Egy kattintás ide a folytatáshoz….