Papíron – a tabella aktuális állását tekintve – a szezon eddigi legkönnyebb mérkőzése vár ránk a bajnokságban: az utolsó helyen szomorkodó, ráadásul pocsék formát futó Fulham látogat ma délután az Old Traffordra. Minden mellettünk szól, mondhatnánk, így nem véletlen, ha a többségnek olyan közhelyek uralják a gondolatait, mint a “kötelező három pont” vagy a “gólzáporos győzelem”. Van azonban egy apró bökkenő: René Meulensteennek hívják, aki több mint fél évtizedet töltött a Manchester United kispadján Sir Alex mellett. Ennek következtében talán még Moyesnál is jobban ismeri a keretet.
harmansmith bejegyzései
Régi vendég, új kezdet
Az elmúlt egy hét során több minden történt a Manchester United háza táján, mint a komplett nyári átigazolási szezon során, így nem véletlen, hogy mindenki felfokozott állapotban várja a Cardiff ma esti látogatását. Vendéglátásból egészen biztosan jók leszünk majd, hiszen a walesiek kispadján a Ferguson-korszak egyik legendája, Ole Gunnar Solskjaer ül majd. És bár pályára lépni egészen biztosan nem fognak, a babaarcú gyilkos keretébe két játékosunk is átköltözött: a néhány hete úgy tűnik tényleg pirossal (ha úgy tetszik: Vörös Ördögként) búcsúzó Fabio végleg, Zaha pedig ideiglenesen helyezte át székhelyét Cardiffba.
Szép emlékek
Lassan jobban izgulunk azon, hogy összejön-e a Mata-transzfer, mint hogy bejutunk-e a Capital One Cup döntőjébe, a kezdő sípszóig azonban remélhetőleg mindenkiben kellően felmegy majd az adrenalin a ránk váró mérkőzést illetően is – beleértve a játékosokat, hiszen egygólos hátrányból kell fordítanunk a Sunderland ellen az Old Traffordon.
Kommentfogó a Chelsea-United elé
A napokban ugyan több kapcsolódó poszt is megjelent, egy ekkora rangadó előtt azonban úgy illik, ha külön konténert biztosítunk a várható kommentözönnek. Mivel nagyon frissek vagyunk, ezért azt is meg tudjuk mondani, hogy a De Gea – Rafael, Evans, Vidics, Evra – Valencia, Carrick, Jones, Young – Januzaj, Welbeck kezdővel igyekszünk majd nagyot alkotni a Stamford Bridge-en, a végeredmény pedig… nos, ezt inkább már rátok bízzuk.
Chelsea – United: hősök és bűnbakok (2. rész)
Tegnap már szemügyre vettük, hogy várható kezdő tizenegyünkből kik azok a játékosok, akik esetleges jó teljesítményükkel a legtöbbet tehetnének a Chelsea legyőzése érdekében a londoniak elleni vasárnapi rangadón. Ma fordítunk a szemszögön: ezúttal azt a hét játékost emeljük ki, akik egy átlagon aluli produkcióval a legnagyobb veszélyt jelenthetik majd az végeredmény alakulását illetően.
Chelsea – United: hősök és bűnbakok (1. rész)
Az Arsenal novemberi legyőzése óta nem játszottunk igazán nagy rangadót a Premier League-ben, így nem véletlen, hogy óriási várakozások előzik meg vasárnapi londoni látogatásunkat. A kiábrándító évkezdetet követően bizonyára már mindenki újrafogalmazta céljait az idei szezonra vonatkozóan, így vélhetően nem kelt különösebb felháborodást az a kijelentés, ha azt mondjuk: a Chelsea elleni összecsapás nem azt fogja megmutatni, hogy mennyire tudunk majd beleszólni a dobogóért folytatott küzdelembe, hanem hogy mennyire lesz nehéz a felzárkózás a BL-helyet érő pozícióba.
Jóllakottan – osztályzás
United rajongók, örvendjetek: három kiábrándító mérkőzést követően véget ért a naptárfordulóval beköszöntött szopószériánk, így – bár riválisaink is sikerrel vették a rájuk váró akadályokat – tovább szövögethetjük a vártnál kevésbé ambíciózus álmainkat a BL-indulást érő pozíciókért. A félidőben ugyan még a kihagyott helyzeteken bosszankodhattunk, na meg persze azon, hogy Moyes láthatóan alig készült valamivel a Swansea nem különösebben váratlan játéka ellen, a szünetben azonban szerencsére már jól taktikázott, és hajszárító helyett egy jó változtatással megnyerte nekünk a meccset. Nem csoda, hogy a végén úgy vigyorgott, mint egy jóllakott óvodás. Osztályozzunk.
The Arsenal way?
Nem akárhogyan indult az idei esztendő a Manchester United számára: alig hogy kiszomorkodtuk magunkat azon, hogy a bajnoki cím utolsó reménysugarai is tovaszálltak, rögtön kizúgtunk az FA-kupából is, méghozzá egy olyan produkcióval, amihez foghatót ebben a szezonban még bizonyosan nem látott az Old Trafford mostanság amúgy sem különösebben elkényeztetett közönsége. Hogy ki tudunk-e szállni – amolyan Arsenal-módra – egy hét leforgása alatt három különböző versenyfutásból, az csak azért nem fog ma este kiderülni, mert a Capital One Cup elődöntőjét oda-visszavágós rendszerben bonyolítják le. A Sunderlanden kellene valahogy átlépnünk.
Fakupa – osztályzás
Csalódottságtól roskadozó osztályozóposzt keretein belül emlékezünk meg arról, miként zakóztunk ki az első adandó alkalommal az FA-kupa idei küzdelmeiből – a Swansea ellen mutatott tegnapi teljesítményünkkel még a címben szereplő kétes értékű serleget sem érdemelné meg a csapat.
Mint a Tottenham
A jelenleg is tartó hat meccses győzelmi sorozatunk kellemes hangolódásnak mondható az új esztendőre, a bajnokságban elfoglalt pozíciónk alapján viszont leginkább az In Bruges egyik ideillő idézetével tudnám jellemezni a szezon eddigi teljesítményét: “amikor nem voltál nagyon rossz, de túlságosan jó sem – mint a Tottenham.” Minő véletlen: tényleg éppen annyi pontot gyűjtöttünk idén, mint a nemrégiben edzőváltáson átesett Spurs. Őket fogadjuk ma este.