Kommentfogó kategória bejegyzései

Bezárnak a kapuk

Közzétéve Szerző:
1

Nem tudom, ki hogyan van vele, de amennyire kimeríti a játékosokat (és velük együtt a játékvezetőket is) fizikailag a háromnaponta elszabaduló darálás ebben a szezonban, legalább annyira fáraszt le engem is ugyanez, már ami a lelkesedést illeti. Nehéz az igazi elvetemült szurkolói engagement-hez szükséges energiákat ilyen sűrű egymásutánban összpontosítani. A szezon elején még rendesen felcseszett például a Palace ellen odahaza elkövetett cselekmény, de most, pár hónapra rá a zsinórban lejátszott harmadik 0-0 után csak balta arccal nézek magam elé, valódi kiábrándultság nélkül. Olyan szintű apátia köszöntött be nálam, hogy ennek a beharangnak az írását elkezdve konkrétan a Chelsea ellen kezdtem felkészülni, és infot gyűjteni róluk és a játékukról Tuchel alatt, mire feltűnt, hogy azt a meccset már lejátszottuk múlt héten. Úgyhogy a Chelsea helyett mindenki fogadja szeretettel a Manchester City közreműködésével fogant kommentfogót.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Szerda esti bemelegítés

Közzétéve Szerző:
1

A középmezőnyben tanyázó Crystal Palace-t kéne ma mindenképp legyőzni ahhoz, hogy maradjunk a 2. helyen, mielőtt a hétvégén ráfordulunk a városi derbire. Ole mester is valószínűleg ezért pihenteti Löföt és MekTomit. A sérülésből visszatérő Cavani bedobása kezdőként így elsőre nem tűnik annyira jó ötletnek, Henderson kezdetését pedig nem láttuk jönni, de azért örülünk neki.

A Palace ellen viszont az összes (11) eddigi idegenbeli meccset megnyertük, ami rekord, úgyhogy nem ma kellene ezen a jó szokáson változtatni. A juventusos mezünk meg amúgy is szerencsét szokott hozni.

A múlt sötét árnya beteszi lábát az Old Traffordra

Közzétéve Szerző:
1

Ha jósolni kellene a mai, Spurs elleni hazaira, akkor nem tudnánk. A tragikus kezdés után három idegenbeli győzelemmel javítottunk, de aki látta ezeket a meccseket, az most annyira még nem lehet nyugodt. A játékunk mintha javulni látszana, Ole a jelek szerint bizalmat szavaz Baillynak, és a Brighton elleni világklasszis szabadrúgásának (khm) köszönhetően remélhetően Pogba is felfedezi magában a futballistát. (Ami biztos: Dalot már csereként sem fog alkotni, mert közben hivatalosan is kölcsönadtuk a Milannak. FRISSÍTÉS: Telles viszont állítólag done deal.)

A Spursbe Son sajnos visszatért, de még így is bízhatunk benne, hogy a hétközi kupameccsek és az utazgatások után Jose csapata lesz a fáradtabb.

Tipp: nincs. Helyette mutatunk egy sajnos megint (mindig) aktuális mémet az internetekről:

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Megint Brighton

Közzétéve Szerző:
1

Nem akartuk,  de megkapjuk: a karalábékupa következő fordulójában (ma este) a sirályoknál vizitelünk. Kiderül, mennyire dolgozik a bosszú a Brighton játékosaiban, akik pár napja (sport)történelmi tettet hajtottak végre: úgy kaptak ki, hogy lefújáskor még ikszre álltak.

Ami biztos: ha revansot akarnak venni, mondjuk a két gólban is szerepet vállaló Maguire-en, vagy a győztes gólt szerző Brunón, akkor rábasztak: Ole Löföt leszámítva lecserélte a teljes kezdőt. Ami elvileg papírforma, a gyakorlatban viszont a kapitányunk pihentetését talán még maga ’Arry se látta jönni. De örülünk neki, a kezdő ennél már csak akkor lenne tökéletesebb, ha Mengi is helyet kapott volna benne. A kommentek közt kérjük annak az eldöntését, hogy van-e értelme izgulni ma este, jó-e nekünk az, ha továbbjutunk.

Mester, mit keres Löf még mindig a kezdőben?

Közzétéve Szerző:
1

Magyar idő szerint fél 2-kor indul útjára a labda a The American Express Community Stadiumban, ahol a 8. helyezett fogadja a 15. Manchester Unitedet. Olyan korai ez az időpont, hogy annak is örülünk, hogy sikerült egyáltalán a kezdők kihirdetéséig felkelnünk, nemhogy még rendes posztot is írjunk, szóval be kell érnetek egy kommentfogóval. Bocs.

Pedig lenne miről posztolni, mert a Brighton izgalmas ellenfél, elég sokszor megtréfáltak már bennünket. Legutóbb mondjuk pont nem, Greenwood és Bruno emlékezetes góljaival vertük őket nullháromra június végén. A Palace elleni blamából kiindulva most egy szűk 0:1-nek is nagyon tudnánk örülni.  Pláne, miután megláttuk a kezdőt:

Poszttraumás stressz

Közzétéve Szerző:
1

A kiváló bajnoki hajrának köszönhetően szerencsére úgy fordulhattunk rá ennek a szerencsétlenül hosszú szezonnak az utolsó körére, vagyis az Európa-liga hátramaradt szakaszára, hogy legalább a komoly tét súlyát nem kell már cipelnie a fáradt lábaknak, hiszen a BL-kvalifikáció kivívásával az EL-győzelem immáron nem létszükséglet. És bár fejlődés ide, jobb közhangulat oda, egyvalami még mindig fájóan hiányzik a Manchester United háza táján a Solskjaer-érában: egy trófea. Hogy az Európa-liga mennyit is érne ténylegesen, arról megoszlanak a vélemények, az ugyanakkor már előzetesen is látszódott, hogy két könnyebb és két nehezebb meccset kell majd megvívni a végső sikerért – az első komolyabb kihívás ma este vár ránk a Sevilla ellen.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Zabszem

Közzétéve Szerző:
1

Egy ilyen-olyan okokból sokáig emlékezetes bajnoki szezon utolsó mérkőzése következik, ami nem a szokásos ellötyögni való záró forduló lesz a Manchester United számára, hanem egy kőkemény erőpróba, melynek során kiderül, hogy indulhat-e a csapat a jövő évi Bajnokok Ligája sorozatban, vagy újra az EL-ben leszünk kénytelenek az Üveghegyeken is túlra utazni minden második héten. Nincs nagyon időm hosszúra nyújtani ezt a posztot, így hosszas esélylatolgatás helyett egy személyes megjegyzést tennék kommentfogó gyanánt.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

Columbo farkast kiált

Közzétéve Szerző:
1


Röpke 10 hónap leforgása alatt az ötödik tétmeccsünket fogjuk játszani a Premier League „portugál negyedével”, azaz a hetedik helyen lakó Wolverhamptonnal és ez is pont annyira hiányzik per pillanat, mint lufiárusnak a nyílzápor.

Egy kattintás ide a folytatáshoz…. →

City, Bruno, kommentfogó

Közzétéve Szerző:
1

Egy City elleni rangadó normális esetben egy különleges alkalom, egy minőségi derbi, amit az átlag united szurkoló izgalommal telve vár. Főleg, ha az egy kupa (ok, ligakupa, de akkor is kupa) elődöntőjének visszavágója. Emberünk ilyenkor felveszi a kedvenc játékosa nevével nyomtatott féltve őrzött mezét, arcát tenyerével paskolva harciasra spannolja magát és elindul a törzshelyére meccset nézni (pontosabban jelentős mennyiségű sört elfogyasztani, mellesleg a mérkőzést is figyelemmel kísérni). Esetleg otthon marad, a hűtőbe jó előre bekészített Primatort kortyolgatja, miközben anyázza a tv szolgáltatóját, mert olyan adó közvetíti a mérkőzést, ami természetesen hiányzik az elérhető csatornák közül. De ez a mai derbi… most ez annyira nem hiányzik… nem… ez nem az a meccs… De most… Ó dehogynem! Ez a Manchester United! Minden meccsen győzelemért játszunk, így lesz ez ma is, nyuvasszuk ki a bilikékeket, sírva menjenek haza ma este!

(amúgy, amikor ma holtfáradtan hazaértem, és megkérdezte a feleségem, milyen lesz a meccs, annyit tudtam válaszolni, hogy: „biztosan jó sok gól lesz”…)

Éééés… szeva Brúnó!