Sokan arra számítottak, hogy – hiába nagyobb a tét, mint akár egy rangadónak számító bajnoki esetében – van Gaal szépen belerotál majd itt-ott a Villa otthonában győzedelmeskedő kezdőbe, így mindenképpen meglepőnek mondható, hogy végül ugyanaz a tizenegy futott ki az Old Trafford gyepére a Brugge elleni BL-selejtezőben, mint amelyik pénteken Birminghamben. Nem kérdés tehát, Lajos minél előbb szeretne összehozni egy összeszokott magot, bepótolva azt, ami tavaly ilyenkor közel sem sikerült neki, és bár a kémiára jelenleg az mondható, hogy inkább csak a hátsó alakzatban van meg egyelőre, kedd estre végre a támadó szekcióban is láthattunk kiemelkedő teljesítményt. Értékelünk!
Osztályzás kategória bejegyzései
Egy nagy visszatérő (United 1:0 Spurs)
Aligha mondható meglepőnek, hogy óriási várakozás előzte meg a csapatunk első éles összecsapását a szezonban, a Tottenham elleni nyitómeccs előzményei azonban alapvetően más jellegű kíváncsiságot idéztek elő bennünk, mint amilyet mondjuk egy évvel ezelőtt éreztünk. Akkor egy rendkívül eredményes felkészülési időszakot követően fogadtuk a Swansea-t, hogy aztán gigantikus pofáraeséssel induljon a szezon a csapat és van Gaal számára, idén azonban pont fordítva alakult minden, hiába igazoltunk ugyanis jól, az amerikai túrán látott játék bőven hagyott kívánnivalót maga után – valahogy mégis nyerni tudtunk ezúttal a Tottenham ellen. A győzelemnek örülünk (naná!), a valahogy részének azonban nem – egy pontozás keretein belül ki is fejtjük, miért van így.
Sokkoló adatok – osztályzás
A Cselszki elleni vereség még belefért, hiszen mégis csak a bajnokcsapatról van szó, na de a 0-3 az Everton ellen, az tényleg ciki. Fél lábbal ugyan már a top4-ben vagyunk, de ha a csapat a vasárnapihoz hasonló hitvány teljesítményt nyújt az elkövetkező meccseken, akkor egyrészt a BL-indulás is necces lehet, másrészt a legtöbb, amiben reménykedhetünk, az a negyedik hely. Ami ugye pótselejtező, és már nem zeték meg bukarestiek ellen kell tolni, hanem mondjuk az Ajax vagy a Sporting ellen, ami a Fergie-érában megszokott szezonindító Community Shieldes bohóckodásoktól igen távol esik. A sima hármas amit a Goodisonban kapunk, az is rohadtul messze áll az Öreg alatt megszokottól, sőt igazából Mojszi munkásságának legsötétebb napjaira emlékeztet, mint ahogyan a kiosztott osztályzatok is nagyjából a tavalyi, egy-kezemen-meg-tudom-mutatni érát idézik. Rendhagyó értékelésünkben ezúttal nem posztok szerint haladunk, hanem a legkevésbé hibáztatható játékostól a fő bűnbakig, ráadásul mindenkiről előástunk egy-egy cseppet sem hízelgő statisztikát. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Táncoló talpak – osztályzás
Kissé megcsúsztunk ugyan a liverpooli győzelem elemzésével, de eddig egyrészt éjjáéjjáóó volt, amiből értelmes poszt úgysem született volna, másrészt a hétköznapok bekövetkeztével irány vissza a taposómalomba
meg a boltokba és idő meg nincs olyan dolgokra, mint hogy Liverpool-verésről írjon az ember. Örömmel nyugtázhattuk, hogy még mindig a Manchester Unitedé a világ legundorítóbb riválisa, így a felettük aratott győzelem miatti eufória vélhetőleg egész héten kitart majd. Ennek fenntartásához járul hozzá a keddi osztályzós poszt, ahol kiosztjuk az érdemjegyeket annak a 11 játékosnak, akik már a Spurs ellen is brillíroztak, most pedig megszerezték a csapat tizenegyedik PL-győzelmét az Anfielden. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A remény rabjai – osztályzás
Két meccs, hat pont, clean sheets, negyedik hely. 4-2-3-1, széljáték, posztjukon szereplő játékosok, néha egész pofás támadások, na és persze gólok. Persze, akadtak gondok meg döcögős negyed- vagy félórák a két észak-keleti csapat elleni meccseken, de ne legyünk telhetetlenek: a Sunderland- és Newcastle elleni meccsek Fergie
legunalmasabb legjobb tavaszi hadjáratait idézték. Félreértés ne essék, nem élveztünk a gatyánkba a két szorosan behúzott győzelemtől, de az elmúlt egy hétben látottakra már tényleg azt mondhatjuk, hogy ez a minimum, az alap amire tényleg lehet építkezni. És nyilván kell is, mert a következő hetekben sokkal keményebb ellenfelek várnak ránk, mint a legutóbbi kettő. Mivel szinte azonos kezdőket láthattunk a két meccsen, ezúttal egy kalap alá vettük a két győzelmet, és úgy osztottunk pontszámokat. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Erőfoci – Butafoci 1-1 – osztályzás
Bár egy igazi comeback továbbra is várat magára ebben a szezonban, mint ahogyan egy komoly csapat elleni meggyőző idegenbeli teljesítmény is, azért ne legyünk telhetetlenek: ezúttal tényleg jó volt idegenben az iksz. Nem csak azért, mert az 1 pont kicsit több, mint amit a mutatott játékunkkal érdemeltünk volna, vagy mert legalább nem kaptunk ki, hanem legfőképp azért, mert ez a West Ham fog még kellemetlen perceket okozni riválisainknak is. Szomorkodás helyett örülnünk kéne, de mivel a bejegyzés játékosaink (na meg managerünk) egyéni teljesítményeire koncentrál, nem sok jót tudunk írni a tegnapi 90 percről. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Vadászidény (Manchester United 3 – 1 Leicester)
A Manchester United szurkolók többsége két dolgot tehet ezekben az órákban: vagy Anderson Big Mac-től illatozó búcsúját siratja, vagy vadul reménykedik abban, hogy a téli átigazolási szezon utolsó pillanataiban Hummels, De Bruyne és (természetesen) Sneijder is nálunk köt ki. Bárhogyan is legyen, mi a hétvégi diadalunkat megéneklő posztunkkal igyekszünk teljessé tenni az élményt, kiosztva a Leicester legyőzéséért járó pontokat. Így vadásztunk rókára.
Tavalyi kezdő, idei eredmény (Manchester Utd 3 – 0 Liverpool)
Mondhatnánk, hogy megcsúsztunk egy kicsit a Liverpool elleni győzelmet megéneklő osztályozóval, egyrészt azonban ez sztividzsí asztala, másrészt pedig igazából csak annyira perverzek vagyunk, hogy hagytuk egy kicsit ülepedni a diadalittas érzést, hogy most újból belekortyolhassunk egy jókorát. Szükség is volt erre a győzelemre, az előző szezon végtelenül fájdalmas oda-vissza szopóját ugyanis muszáj volt valamivel feledtetni. A meló felét le is tudták a srácok – lássuk, milyen teljesítménnyel tették mindezt.
Minősíthetetlen győzelem (Southampton 1 – 2 Manchester Utd)
Győzelmi széria, gyenge játékkal megszerzett győzelem, kiemelkedő csatárteljesítmény: csupa olyan dolog, ami a Fergie-érában teljesen megszokottnak számított, Sir Alex visszavonulása óta azonban nem sokat kaptunk belőlük. A furmányosabbak persze már rájöttek, hogy a három felsorolt dologból az egyik legfeljebb csak félig mondható pozitívnak, és ha emellé odavesszük a bejegyzés címet is, akkor igazából már ennyiből is összerakhatóvá válik a Southampton elleni meccs összegzése azok számára, akik inkább valami mást választottak a Monday Night Football helyett. Van Gaal szerint mindössze hárman teljesítettek jól a csapatból tegnap este – mi meglehetősen nehezen szedtük össze őket.
Hurráhangulat – osztályzás
Ez a sima győzelem már nagyon kellett. Valljuk be, a QPR elleni hazai négy-nullán kívül nagyjából az összes idei meccsünk a felejthető kategória, már ami a mutatott játékunkat illeti. Egy-egy félidőre, húsz percekre persze eddig is mutattunk futballra emlékeztető dolgokat, de hogy egy egész mérkőzés rendben legyen, és De Geára meg a mázlira se legyen szükségünk, azt már régen érezhettük. Most összejött minden, és bár az ellenfél csak egy Hull City volt, a bemutatott total domination pontosan az, amiért az arrogáns hollandot idehozták. Hogyan nyerjünk meg két védővel egy meccset á lá Lajos, hiszen ezúttal a mester is kap ám érdemjegyet, nem csak tanítványai. Egy kattintás ide a folytatáshoz….