Tegnap hivatalosan is véget ért a Premier League 2015-16-os szezonja. Ha azt mondjuk, hogy nem ezt vártuk, akkor aligha beszélünk félre. Más kérdés, hogy van Gaal már a szezon előtt is szólhatott volna, hogy ez vár ránk és akkor nem aggódtuk volna agyon magunkat. Hajtás mögött némi elemzés, zárás és invitálás az FA Kupa fináléra.
Keserű pirula az, amit majd a 90. perc lefújása után le kell nyelnie a csapatnak, hiszen a városi rivális aligha kap majd ki vendégségben. Egy esetleges Manchester City döntetlen és hazai pályán általunk abszolvált siker teheti különösen frusztrálóvá majd a helyzetet, hogy még egy pontot sem sikerült elhoznunk az Upton Parkból. A következő sorok mögött, némi visszatekintés, összegzés és előretekintés következik.
Igazán nem lehet elmenni a tegnap látottak mellett, hiszen mégis a Bajnokok Ligája pozícióért ment a csata, csapatunk pedig csúfos kudarcot vallott az Upton Park búcsúmeccsén. Lentebb alaposan kivesézzük, hogy vajon hogyan következhetett be ez az újabb vállalhatatlan produkció a kedvenceinktől. Viszlát Bajnokok Ligája! Hello Európa Liga!
Úgy tűnik, a feje tetejére állt bajnokság még az utolsó fordulókban is tartogat meglepetéseket, hiszen közvetlen ellenfeleink balfaszkodásának hála immár saját kezünkbe került a sorsunk, vagyis ha nyerjük az utolsó két bajnokit, biztosan beérünk a BL-selejtezőt jelentő negyedik helyre. Ami az FA Kupa döntőjével együtt éppen eléggé jónak hangzik ahhoz, hogy a szezon utolsó három meccse ne legyen Louis van Gaal utolsó három meccse is egyben. Hogy szeretnénk-e még egy szezonon át a krumpliorrú hollandot nézni a kispadon, arról megoszlanak a vélemények, mindenesetre a Mourinho-pletykák hatására jelentősen megnőtt azok száma, akik a kisebbik rossz elve alapján inkább arra szavaznak, hogy Lajos töltse ki a szerződését. Bevallom, én is utóbbiak táborát erősítem, éppen ezért bízom benne, hogy mindhárom hátralévő mérkőzésünket megnyerjük. Kezdve a mai, West Ham ellenivel.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A Manchester City a hét közepén kiesett a Bajnokok Ligája küzdelmeiből, ami miatt bizony valószínűleg nem igyekeznek kegyelmezni az Arsenal csapatának hazai pályán. Így most még fontosabbá vált a győzelem számunkra, a kiesés ellen menekülő Norwich City azonban valószínűleg nem adja majd könnyen a bőrét.
„A Leicester City már semmitől sem Riyad vissza. Mahrez a három pont is elég lenne a bajnoki címükhöz.” – Szücsi
Még alig vagyunk túl a kupadöntőbe jutás feletti örömködésen, realizálhatjuk, hogy a hétvégén akár bajnokot is avathatunk az Old Traffordon. A szezon elején remek forgatókönyvnek tartottuk volna, ha a 36. fordulóban az Álmok Színházában eldőlhet a bajnoki cím sorsa, de persze nem teljesen úgy képzeltük, ahogy végül alakult. Ennek a bajnokavatásnak nem örülnénk, hisz ebben az esetben valószínűleg elfogyna az a maradék kis esélyünk is a top4-be kerülésre, ami még megmaradt. Manchester United-Leicester City Premier League rangadó következik.
Megannyi végigszenvedett 90 perc és kilátástalan foci után végre újra élvezhető United-meccset láttunk, és ez ebben a szezonban még akkor is feldobna minket, ha nem éppen az FA Kupa elődöntőjében történt volna mindez. De ott történt, így Martial Fergie-time, izé, Louis-time-ban szerzett gólja még katartikusabb élményt nyújtott. A győzelem értékéből még az sem von le semmit, hogy ellenfelünk a középszarrá kövült Everton volt, hiszen a második félidőben Martinezék is megrázták magukat, és az első játékrészben látottakkal ellentétben még focizni is szerettek volna. Ünneplésből sosem elég, osztályzáshoz meg sosem késő, a kiosztott érdemjegyek alapján meg döntsétek el ti, hogy a DDG-Fella-Marci hármasból kinek is járna a meccs embere trófea.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Három év. Ennyi idő telt el azóta, hogy csapatkapitányunk bármilyen trófeát emelhetett a magasba (Moyes Community Shield-jétől most tekintsünk el). És például liverpooli szemmel három év koránt sem tűnik hosszú időnek kupátlanság szempontjából, számunkra egy örökkévalóságnak hat. Mint sivatagi olajmezőkön szomjúhozó fehér ember a beduinok között víz után, úgy vágyik az egyszeri Manchester United szurkoló arra, hogy lássa csapatát újra egy kupasikert ünnepelni. Az FA kupa döntőbe jutás a cél, és e célhoz vezető út most az Everton legyőzésén át vezet.
A héten kaptuk a belsős információt, hogy az Aston Villa elleni mérkőzést magukat nyíltan Manchester United drukkernek való rabok ellen fogják bevetni a guantanamói börtönben. Következhet tehát az újabb szenvedtetés, amelyben ellenfél a Crystal Palace együttese lesz. Pardew és oly’ gyér csapata ellen a filozofi újra életre kelhet a mai napon.
Ez lesz az a mérkőzés, amit ha nem nyerünk meg, akkor nincs is igazából miről beszélnünk a top 4 kapcsán. A hangulatunkra magasan rávetül, hogy szerdán sikerült kitennünk az FA Kupából a Carroll és Payet vezette West Ham United csapatát. Az Aston Villa ellen pedig megkezdjük a hárommérkőzéses (!) hazai sorozatunkat és eltökélten kilenc pontot tűzünk ki magunk elé, ami közel sem tűnik lehetetlen elvárásnak.
