A tavalyi szezonnál sokkal kevesebbet kellett várni első bajnoki zakónkra. Na nem mintha annyira várnánk bármilyen vereséget, de hát azok azért be-becsúsznak, nem úgy mint a védelmünk tagjai a Brighton ellen. A 3-2 tulajdonképp még számunkra hízelgő, valójában esélyünk sem volt a tavaly épphogy bennmaradó hazaiak ellen, akik megmutatták, hogy világsztárok nélkül is lehet dinamikus, jó focit játszani. Mourinho meccs utáni interjújában kijelentette, hogy a tavalyi szarozás után idén nem fogja nyilvánosan kritizálni játékosait, így hát ez a cseppet sem szívmelengető feladat ezúttal a Stretford End blogra hárult. Régen osztályoztunk már, de szeretjük a katasztrófaturizmust, úgyhogy hajrá! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Címke: United
Péntek esti szórakozás
Még mielőtt lemaradnátok az annyira várt vagy nem annyira várt szezonkezdetről, időben szólunk, hogy ma este, azaz pénteken 21 órakor kezdődik a Premier League, ráadásul éppen a Leicester látogatásával az Old Traffordon. Rossz felkészüléssel és még rosszabb átigazolási időszakkal készülhettünk Mourinho harmadik szezonjára, de legalább hazai meccsel, amit illene behúzni. Bár a Leicester nyert bajnokságot mióta mi nem, a baljós előjelek ellenére a szezon első bajnokiján United-győzelmet várunk, ki is fejtjük hogy miért. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Döntő, Wembley, Chelsea
Ugyan nem értünk abban egyet a minap nyilatkozó Joséval, hogy a kupadöntő eredménye nem határozza meg a szezonunk sikerességét, azt azonban aláírjuk, hogy az idényünk eddigi alakulásától függetlenül kell tekintenünk az FA Kupa döntője elé. A szezon utolsó, és egyben legfontosabb meccsén mindkét edzőnek, és a pályára lépőknek is akad bizonyítani való, és ez remélhetőleg nem defenzív taktikákban és durvaságokban csúcsosodik majd ki, hanem egy klasszik meccsben. Az esélylatolgatásba és elemzésekbe nem is mennénk bele, hanem ráhangolódásként felidéznénk a Wembley-ben lejátszott, Chelsea elleni meccseinket, mert hogy már hétszer is játszottunk velük az angol foci legszentebb szentélyében. Reggeli kávéhoz, ebéd utáni punnyadásra, vagy stúdióbeszélgetés helyetti hangolódásként, majd’ egy órányi videóval, retróba. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A számok nem hazudnak
A városi rangadókat általában nagyon várják a szurkolók, ettől a maitól viszont a legtöbbünk alighanem eltekintene. A Unitednek ezen a meccsen csak veszíteni valója van, így felspannoltság helyett inkább aggódással vegyes borzongás járja be testünket szombat késő délutánig. Egy meggyőző győzelemmel akár még életet is lehelhetnénk ebbe az igencsak ellaposodó szezonba, de valamiért nálam nagyobb az a para, hogy megalázó vereséget szenvedünk el a City B-től, és az arcunkba tolják a bajnoki cím ünneplését. Mindezt persze elkerülhetjük egy dögunalmas nullanullával, így bárhogy is alakuljanak a ma esti történések, a manchesteri városi derbit csak erős idegzetű olvasóinknak javasoljuk megtekintésre. Na de nem szeretnénk vészmadárkodni, ezért gyűjtöttünk pár optimista statisztikát, hátha sikerül meggyőznünk magunkat és minden erre hajlamos szurkolótársunkat, mert az mégsem lenne pálya, ha a hétvégénket tönkretenné egy csúnya vereség, nekünk meg a legyőzőink örömittas pofáját kéne nézni utána. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Quién eres? – EL Sevilla
Nagy nap a mai, hiszen a Manchester United hosszú-hosszú idő után szerepelhet újra a Bajnokok Ligája kieséses szakaszában. Ha nem éreznétek át, mekkora szarban is dagonyázik a csapat az utóbbi években, akkor itt egy sokkoló adat: 4 év után térünk vissza Európa legjobb 16 klubja közé. Persze kalandoztunk tavasszal az európai hadszíntéren azóta, nyertünk is egy Európa Ligát, de mai ellenfelünk, a Sevilla ezt például háromszor is megtette. Hogy melyik csapatnak van helye a negyeddöntőben, az a két meccs alapján ki fog derülni, mindenesetre jó előjelekről semmiképp sem beszélhetünk a spanyol kirándulás előtt. Egyrészt a két keretet összehasonlítva nagy blama lenne kiesni, másrészt a kisebb sérüléshullám és a cseppet sem lehengerlő formánk túl nagy bizakodásra nem ad okot. Na de mindjárt részletezzük is mindezt. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Irány a Champo, szevaStoke!
A szörnyűségesen zárult karácsonyi meccsdömping után nem sok esély látszódott bármiféle optimizmusra így január közepén a Manchester United háza táján, 2018 azonban eddig meglepően jól alakult. Egy-egy tükörsima győzelem a bajnokságban, majd az FA-kupában, egy kis dubajozás feltöltődés gyanánt, ráadásul még Sánchez leigazolásához is valószínűtlenül közel kerültünk – sok jel nem utal arra, hogy ez a szokatlanul idilli hangulat pont ma este foszlana szerte az Old Traffordon.
Who are ya? – Yorkshire Terriers
Újonc csapatok ellen pályára lépni azért jó (amellett hogy általában verjük őket), mert meccs előtt születhet róluk bemutató poszt, márpedig mai ellenfelünkkel, a Huddersfield Town-nal nemhogy a blog hét éve alatt nem játszott a United, hanem több mint 40 éve nem találkozott tétmeccsen a két csapat. Nem is sokat tudunk róluk, olyan rég óta bennragadtak az alsóbb osztályok mocsarába, én személy szerint még életemben nem láttam Huddersfield-meccset. A mai lesz hát az első, és kíváncsian várom, hogy visszatérünk-e a négynullákkal kikövezett győzelmi útra, vagy marad a válogatott szünet óta látott… ehm… célfoci. Kéne a három pont, a gólok és az önbizalom a következő két bajnoki (Spurs, Chelsea) előtt, és mai ellenfelünk tökéletes partnernek ígérkezik ebben. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Nekünk szünet, nekik (tor)túra: túlélőrangadó az Anfielden
A szó legszorosabb értelmében vett Manchester United szurkolók számára nagyjából annyira volt izgalmas az elmúlt két hét, mint amennyi poszt született itt a blogon eddig október folyamán. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a játékosok tétlenkedtek, hiszen több mint egy tucat vörös ördög járta a világot az elmúlt napokban, hogy aztán sikerekkel és kudarcokkal a hátuk mögött térjenek vissza a válogatottbeli kötelezettségek után. Már aki visszatért úgy, ahogy illik, hiszen ezt a szünetet sem úsztuk meg sajnos sérülések nélkül…
Kto vi? – Csak a Moszkva
Lassan már kezdünk hozzászokni a szerda-szombat ritmushoz, ami azt jelenti hogy a normális napokon és időben rendezett bajnokik és a púp a hátunkra jellegű Curacao kupa mellett gőzerővel nyomulunk a BL-csoportkörben is, rekordbevételt termelve Glazeréknek a klubnak, és rekordnézettséget a FilmMánia csatornának, amit Andy Vajna nappaliján kívül aligha lehet valahol fogni, ráadásul az Ismerd meg Európát! túra keretein belül ezúttal Oroszország fővárosába vezet utunk, és mivel a moszkvai éjszakákról 2008 óta jobb emlékeink lehetnek, mint Donald Trumpnak, az az érzésünk támadhat, hogy a csapat legalább olyan sikeresen veszi a csoportkör második meccsét, mint én az egy körmondatban indokolatlanul szereplő amerikai üzletemberek felsorolását, de rá is térek a lényegre, hárásó? Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Az álmok filmszínháza
Hamarosan vége a filmes uborkaszezonnak, mi meg vagyunk olyan jó arcok, hogy előválogattunk nektek pár megnézésre alkalmas alkotást. Blockbusterek, folytatások, kis költségvetésű művészfilmek ugyanúgy megtalálhatóak mai ajánlónkban, mint az idézhető kultfilmek, a közös bennük hogy valamilyen módon mindegyik mozi a Manchester Unitedhez kapcsolódik. Van egy olyan érzésünk, hogy egyik film sem fog Oscart kapni, de mi már lassan azzal is megelégednénk, ha végre nem csalódottan állnánk fel a torrent elől moziban egy-egy ígéretesnek beharangozott, de nézhetetlen 90/120 perc megtekintése után. Popcornt és 3d szemüveget bekészíteni, tíz friss és ropogós mozifilmet ajánlunk nektek! Egy kattintás ide a folytatáshoz….