A számok néha igenis hazudnak?

A tegnap esti kínkeserves továbbjutásra a Ligakupában túl sok szót nem szeretnék pazarolni, hiszen a legjobb, amit tehetünk a Rochdale elleni majdnemblama után, hogy nagyon gyorsan elfelejtjük az ott látottakat. Téma azonban enélkül is van bőven a United háza táján, ezúttal pedig egy olyan trendre szeretném felhívni a nagyérdemű figyelmét, ami alapjában befolyásolja az idei eredményességünket.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A Ferrari-szindróma

Bár a legutóbbi meccsünk a Southampton elleni volt most szombaton, mielőtt alaposabban is megvizsgálnánk az ott történteket, muszáj visszakanyarodni kicsit a Crystal Palace elleni zakóra, ahol sok minden összeesküdött ellenünk ugyan, ám a legnagyobb hibát talán Solskjaer követte el, miután olyasvalamire próbált építeni, amire nem igazán lehetett. Ez persze valamelyest már a keret összetételéből is következik, az előszezon során ugyanis (sőt, igazából már Ole ideiglenes kinevezését követően) egyértelműen kiderült, hogy támadóink sebességére, a labdavesztés utáni pressingre és a bogyó gyors visszaszerzésére fogunk építeni. És igazából nem is végzett rossz munkát a stáb, hiszen a Chelsea-t még néha csikorgó fogaskerekekkel is szanaszét cincáltuk, ám a kisebbik londoni ellenféllel szemben kiderült, hogy ha 70 százalékban nálunk van a labda, az ellenfél pedig betömörül, akkor feldughatjuk az egészet oda, ahova. Hiába nem volt megérdemelt vereség sok szempontból, ilyen értelemben nagyon is az volt, érdemben ugyanis akkor nem tudtunk változtatni. Ezek után különösen nagy kíváncsisággal vártam, hogy mi fog történni a Soton ellen…

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Mosolyszünet – kommentfogó

Bár az átigazolási szezonnal – érthető okokból – sokan nem voltak elégedettek, a sikeres felkészülésnek és a Chelsea meglepetésszerű lesimázásának hála pozitív hangulatban indult a szezon. Aztán jött a Wolves elleni iksz, majd a sokkoló vereség a Palace ellen, hogy aztán a Solskjaer által az előző szezon végén már belengetett tisztogatás is jókora váratlansággal csapjon le Darmian elküldésével és Smalling, valamint Sanchez kölcsönbe adásával.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

#5 – McSauce aka McTominator

Mire ezeket a sorokat olvassátok, könnyen lehet, hogy már hivatalosan is zsákban van az első nyári igazolásunk a Swansea régóta pletykált walesi szélsője, Daniel James személyében. Ám addig is görgetjük tovább szezonértékelő „kik voltak a legkevésbé szörnyűek az elmúlt egy évben” posztsorozatunkat, melynek ötödik helyezettje szintén olyasvalaki, aki ha tovább tudja menteni az utolsó meccseken mutatott formáját, akkor könnyen lehet, hogy tulajdonképpen ő is egy új igazolással fog felérni. Ő nem más, mint Scott McTominay, aki 63 pontot gereblyézett össze magának szerkesztőségi szavazásunkon.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az esélyesek nyugtalanságával?

Rég hozott már ennyire szórakoztató végjátékot a Premier League hajrája a semleges nézők számára, hiszen nem elég, hogy a bajnoki címért folyó harc soha nem látott magasságokba tör a megszerzett pontokat tekintve, de a 3-6. helyekről döntő viaskodás balfaszkodás is hétről hétre szállítja a valószínűtlenebbnél valószínűtlenebb forgatókönyveket. A szurkolók számára persze inkább már csak az idegeskedés és a bosszankodás (és néha a katarzis) marad, amiből nekünk különösen sok kijutott sajnos – jobb nem is visszatekinteni arra, hogy mi lett volna, ha egy-két meccsünk kicsit máshogy alakul mostanában, annyi lehetőséget szalasztottunk már el a Top 4 bebiztosítására…

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy új kezdet

Az a megtiszteltetés ért, hogy én írhatom az Ole menedzserré avatása utáni első beharangozót – nem is lehet kérdés, hogy a szombati Watford-meccs kapcsán is ez lesz az első számú téma mindenhol, legalábbis a kezdő sípszóig. Hogy ez jó-e vagy rossz (mármint maga a döntés a klub részéről), arról sokan sokféle véleményt megfogalmaztak: a mérleg egyik serpenyőjében ott van az, hogy sikerült lesöpörni az asztalról egy jókora kérdőjelet, ami a következő szezon tervezését is nagyban megkönnyítheti, míg a másikban az, hogy a klub már megint hozott egy elhamarkodott döntést, hiszen az eredeti tervvel ellentétben nem várták meg a májust. Érvek tehát vannak mindkettő mellett, egy okból azonban mindenképpen örülhetünk a döntésnek: a játékosok úgy készülhetnek, hogy kis túlzással senki nem foglalkozik most velük. Ne feledjétek ugyanis: két vereséggel a hátunk mögött megyünk neki most ennek a meccsnek.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

8 év VS. 10 meccs

Mondjuk ki az igazat és az őszintét: az elmúlt években nem volt túl jó dolog Manchester United szurkolónak lenni. Néhány kivételes alkalom persze akadt: a hosszú idő után újból megnyert FA-kupa, az Európa-liga győzelem vagy éppen a City elleni teljesen valószínűtlen fordítás képesek voltak elhozni azt a katarzist, amit olyannyira hiányoltunk. Összességében azonban kilátástalanság és az érdemi fejlődés teljes hiánya jellemezte ezt az időszakot, ami miatt nem csoda, hogy sokan inkább már nem a meccsek köré szervezték a hétvégi programjukat. De aztán jött egy bizonyos Ole Gunnar Solskjaer…

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

#5 – Kicsit kevés, kicsit suta, de a miénk

Érdekes szituációban találta magát a szezon elején a klasszikus Big Four, az átigazolási szezon szokásos hullámvasútját követően ugyanis a United, a Chelsea, a Liverpool és az Arsenal is új első számú támadóval vágott neki a szezonnak. Akkor még kevesen tippeltek volna arra, hogy a Lukaku, Morata, Salah, Lacazette négyesből éppen az egyiptomi lesz az, aki kiemelkedő szezont fut majd. Ugyanakkor a számok és a mutatott teljesítmény alapján azt sem állíthatjuk, hogy mi jöttünk ki a végén a legrosszabbul a nyári csatárkeringőből – pedig a szezon elején sokan féltek ettől. De akkor most jó szezont zárt Lukaku vagy sem?

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Irány a Champo, szevaStoke!

A szörnyűségesen zárult karácsonyi meccsdömping után nem sok esély látszódott bármiféle optimizmusra így január közepén a Manchester United háza táján, 2018 azonban eddig meglepően jól alakult. Egy-egy tükörsima győzelem a bajnokságban, majd az FA-kupában, egy kis dubajozás feltöltődés gyanánt, ráadásul még Sánchez leigazolásához is valószínűtlenül közel kerültünk – sok jel nem utal arra, hogy ez a szokatlanul idilli hangulat pont ma este foszlana szerte az Old Traffordon.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Nekünk szünet, nekik (tor)túra: túlélőrangadó az Anfielden

A szó legszorosabb értelmében vett Manchester United szurkolók számára nagyjából annyira volt izgalmas az elmúlt két hét, mint amennyi poszt született itt a blogon eddig október folyamán. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a játékosok tétlenkedtek, hiszen több mint egy tucat vörös ördög járta a világot az elmúlt napokban, hogy aztán sikerekkel és kudarcokkal a hátuk mögött térjenek vissza a válogatottbeli kötelezettségek után. Már aki visszatért úgy, ahogy illik, hiszen ezt a szünetet sem úsztuk meg sajnos sérülések nélkül…

Egy kattintás ide a folytatáshoz….