Megint podcast. A mikrofon mögött: Stanley, kovácstomi, Beyonder. A kulcsszavak: béel, Lingard, Lindelöf, Shaw, Mata, mutogatás, elvárások, sör, kokó, pina, José (direkt rosszul ejtve), reklám.
Jó szórakozást!
BL-meccs van a mi utcánkba’ – szól a hagyományos manchesteri nóta, a kedd esti mérkőzésen egy győzelemmel ráadásul biztosíthatnánk, hogy ez tavasszal is így legyen. Az ellenfél a nagyon mélyen lévő Benfica, egy ilyen posztnak pedig a bemutatásukról kéne szólnia, nem mehetünk azonban el saját portugálunk mellett, aki mostanában valószínűleg jobban foglalkoztatja a Vörös Ördögök szurkolóit, mint egy tingli-tangli BL-csoportmeccs. Vagy az is lehet, hogy nem, de ha már meg lettünk szólítva a zseniális Zsozé által, akkor élünk a válaszadás lehetőségével. Illetve, a többes szám annyira nem is indokolt, nem szeretném a magánvéleményemet szerkesztőségi álláspontként bemutatni, inkább meginvitálunk titeket egy újabb szurkolói konzultációra. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Egy nagyon fontos hazai rangadó következik a Premier League aktuális körében, ami sok szempontból fordulópont lehet a csapat idei szezonjában, de még akár Mourinho Unitednál eltöltött pályafutásában is kellően nagy jelentőséget kaphat a szombati Spurs elleni ütközet.
Az egészen hihetetlen szezonkezdést követően az elmúlt hetekben látványosan kiütközött egy olyan alapprobléma, amelyet egyesek tagadni szeretnének, mások pedig alighanem jelentősen túldimenzionálnak. Ugyanakkor a végletek egyáltalán nem tűnnek erőltetett agyszüleményeknek, ugyanis könnyen előfordulhat, hogy az egyik, vagy másik vélt kifutása végül beteljesül a sztorinak. Mindenesetre az egyszeri United rajongó most már ötödik éve nyeli le a kimondatlan szavakat, így egy kilátástalan vereség is sokkal durvább erővel hat, mint a Ferguson érában előforduló egy-egy betli. A tavalyi évben igen korán megpróbáltam megfejteni dolgokat Mourinho ténykedése kapcsán, igyekszem most is elemezni az eddig látottakat.
Újonc csapatok ellen pályára lépni azért jó (amellett hogy általában verjük őket), mert meccs előtt születhet róluk bemutató poszt, márpedig mai ellenfelünkkel, a Huddersfield Town-nal nemhogy a blog hét éve alatt nem játszott a United, hanem több mint 40 éve nem találkozott tétmeccsen a két csapat. Nem is sokat tudunk róluk, olyan rég óta bennragadtak az alsóbb osztályok mocsarába, én személy szerint még életemben nem láttam Huddersfield-meccset. A mai lesz hát az első, és kíváncsian várom, hogy visszatérünk-e a négynullákkal kikövezett győzelmi útra, vagy marad a válogatott szünet óta látott… ehm… célfoci. Kéne a három pont, a gólok és az önbizalom a következő két bajnoki (Spurs, Chelsea) előtt, és mai ellenfelünk tökéletes partnernek ígérkezik ebben. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Nehéz egy olyan mérkőzést nagy izgalmakkal várni, amikor a klubot is láthatóan nem a Benfica elleni szerdai összecsapás foglalkoztatja. Ugyanakkor az Európába való visszatérés reményéhez egy döntetlen a legrosszabb esetben is kötelező lenne a 2017-18-as szezont nem túl parádésan nyitó portugálok ellen. A továbbiakban megvizsgáljuk, hogy szerintünk milyenek erre az esélyek.
A szó legszorosabb értelmében vett Manchester United szurkolók számára nagyjából annyira volt izgalmas az elmúlt két hét, mint amennyi poszt született itt a blogon eddig október folyamán. Ez viszont nem jelenti azt, hogy a játékosok tétlenkedtek, hiszen több mint egy tucat vörös ördög járta a világot az elmúlt napokban, hogy aztán sikerekkel és kudarcokkal a hátuk mögött térjenek vissza a válogatottbeli kötelezettségek után. Már aki visszatért úgy, ahogy illik, hiszen ezt a szünetet sem úsztuk meg sajnos sérülések nélkül…
A moszkvai éjszakában eszközölt CSZKA felnégyelés után relatív kevés pihenőhöz jutva – amit közkedvelt menedzserünk szóvá is tett sajtótájékoztatóján – szombat délután négykor már a következő, nem túl leküzdhetetlen akadálynak tűnő Crystal Palace elleni hazai bajnoki mérkőzésünk következik.
Lassan már kezdünk hozzászokni a szerda-szombat ritmushoz, ami azt jelenti hogy a normális napokon és időben rendezett bajnokik és a púp a hátunkra jellegű Curacao kupa mellett gőzerővel nyomulunk a BL-csoportkörben is, rekordbevételt termelve Glazeréknek a klubnak, és rekordnézettséget a FilmMánia csatornának, amit Andy Vajna nappaliján kívül aligha lehet valahol fogni, ráadásul az Ismerd meg Európát! túra keretein belül ezúttal Oroszország fővárosába vezet utunk, és mivel a moszkvai éjszakákról 2008 óta jobb emlékeink lehetnek, mint Donald Trumpnak, az az érzésünk támadhat, hogy a csapat legalább olyan sikeresen veszi a csoportkör második meccsét, mint én az egy körmondatban indokolatlanul szereplő amerikai üzletemberek felsorolását, de rá is térek a lényegre, hárásó?
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Győzelmi kényszer? Esetleg egy ilyen idegenbeli mérkőzésen jó az iksz? Nem várhatunk sima meccset ma délután a Szentek otthonában, akiknek teljesen mindegy, hogy ki az edző vagy milyen a keret, a csapat garantáltan kényelmesen bennragad a Premier League küzdelmeiben és kitermel 1-2 Liverpool kompatibilis játékost. Azért a következőkben igyekszünk megindokolni, hogy miért lenne mégis elvárható a siker vendégségben.
