Deeney szinte még ki sem kászálódott a háló fogságából, talán néhány watfordi háziasszonyt is rajta lehet kapni, ahogy titkon elmorzsol egy-egy könnycseppet kedvencei bukása miatt, a Manchester United játékosai már újabb skalp begyűjtését tervezik. Ráadásul a szezon eddigi – szó szerint – legfájóbb vereségéért készülnek fiaink visszavágni. Egy győzelem esetén pedig már akár a biztos csoportelsőség is a miénk lehet. Manchester United – PSV Eindhoven mérkőzés következik a BL csoportkörének ötödik fordulójában.
Címke: Manchester United
Moszkvai éjszaka
Bár még csak október vége felé járunk, a zord moszkvai időjárás már igénybe veheti a játékosaink szervezetét, ezért utána néztünk, milyen idő várható a szovjet orosz fővárosban, ahol következő Bajnokok Ligája mérkőzésünket játsszuk a helyi katonacsapat, a CSZKA Moszkva ellen. Bizony szokatlan lehetett a csapat számára a metsző hideg, mikor kiléptek tegnap a Semerreretyó Seremetyevó repülőtér forgóajtaján. Lássuk hát a részletes előrejelzést ma estére!
És akkor most vissza a Földre
(Azért választottam ezt a dolgozatot, mert így utólag is pontosnak érzem, és még mindig aktuális. Plusz: erre érkeztek a legpozitívabb reakciók. – Beyonder)
Vége.
Egyelőre még nem a világnak, „csak” egy korszaknak. 2013. május 20-tól minden más lesz, még akkor is, ha sokan (köztük maga a Mester is) azt állítják, hogy ugyanolyan szellemben folytatódik (majdnem) minden. Látszólag talán így is van, a keret nagy része megmarad és jövőre is az Old Traffordon játsszuk a hazai meccseinket, vörös mezben. Manchester United szurkolónak lenni azonban nagyon más élmény lesz ezentúl. Nem jobb, de nem is biztos, hogy rosszabb – más.
És akkor Ferguson úgy döntött, visszavonul
Blogunk egykori taktikusa, janek, aki mostanában mc_deere-ként a Britannia blogon tolja, 2013-ban még Fergie visszavonulása előtt játszott el a gondolattal, mi lett volna, ha az öreg tényleg leteszi a lantot 2002-ben, mint ahogyan tervezte. „Sosem tartottam magam különösebben kreatív embernek – nem is vagyok az -, úgyhogy igazán jó szívvel emlékszem erre az írásra: egyrészt volt benne jó sok meló, másrészt rohadtul élveztem közben elengedni kicsit a fantáziám, és talán a végeredmény sem lett annyira szörnyű, mint amilyenre számítani lehetett.” Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Vörösök…
Nem szeretnék itt az általános iskolai szavalóversenyek büntetésből delegált zsűrijének közhelyeivel élni, de sok év távlatából nehéz volt kiválasztani egy bejegyzést a sok közül. Nem azért, mert egy zseni vagyok (nemafasztnem), hanem mert annyi íráshoz köt szép emlék, akár az apropó, akár az alkotási folyamat, akár a bejegyzés alatt folyó diskurzus miatt. Szinte gúzsba kötve éreztem magam, amikor egyre rá kellett böknöm, de abban biztos voltam, hogy valamelyik novellisztikusabb stílusú anyagomat szeretném újra megosztani a nagyközönséggel. Szerencsére ezt a stílust sokan szerették az ősblog olvasói közül, így támadógránátként dobálhattam a hálás közönség közé őket, amikor még aktív alkotói pályám csúcsán voltam.
Már csak babonából is…
„Nagyon akarta a szurkoló, hát megkapta, hát megkapta a szurkoló srác.” – Léderer Ákos (számomra) felejthetetlen bunyó közvetítése egy Alba Volán EBEL meccsről jut eszembe – kicsit módosítva – újra és újra a sűrű meccsnaptárt tanulmányozva. Végre PL, Liga kupa, BL, szerda-szombat, nem unatkozunk. Még szinte rezeg a háló Tóni Marci Ipswich ellen szerzett gólja után, de már a Sunderland elleni hazai bajnokira készülhetünk. Régen volt részünk ebben, jóval izgalmasabb, mint a tavaszi heti egy meccses nihil. Ráadásul a tabellán is olyan magasan vagyunk, amit már régen tapasztaltunk meg, szinte tériszony fogja el az embert a csúcshoz ennyire közel.
Győzelemre fel!
A válogatott meccsek miatti szünet utáni első erőpróba rögtön a Manchester United – Liverpool rangadó lesz Carrickék számára. Nem állíthatjuk, hogy eseménytelenül telt ez a két hét. A rosszemlékű walesi vendégjáték különösen jól sikerült ice bucket challenge-ként hatott ránk, ahogy az átigazolási időszak utolsó két napjának egzódusza, és a meglepetés csatár igazolása is.
Nincs is olyan, hogy United Way?
Minden futballklub – engedtessék meg, hogy egységes entitásként kezeljem most az egyesületeket úgy általában, ebbe az egységbe a szurkolók is beletartoznak, sőt, kiemelt szerepük van – szeret különleges lenni. Előszeretettel igyekszik hangsúlyozni saját, a többiekétől markánsan eltérő identitását, értékrendjét: ennek a terméke a „You’ll never walk alone”, meg a „Més que un club” és hasonszőrű társaik. Minél nagyobb egy futballklub, minél gazdagabb, sikeresebb történelme van, annál kevésbé szereti elfogadni, hogy végtére is ő sem szól másról, mint arról, hogy 11 ember kerget egy labdát a pályán, és több ezer meg több millió másik ember hajlandó fizetni azért, hogy ezt láthassa. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Tripla-bukta vagy csoportelsőség?
Nagyon egyszerű a képlet utolsó csoportmeccsünkön a Bajnokok Ligájában: ha nem kapunk ki hazai pályán a Sahtartól, akkor mi megyünk tovább csoportelsőként, ellenkező esetben viszont az ukránok érnek oda az első helyre, mi pedig várhatjuk majd valamelyik bivalyerős csoportelsőt a legjobb 16 között. Csak mert idén annyira szeretjük tökön lőni magunkat. Kommentfogó, tessék szurkolni!
Ahová nyerni járnak
A szombat kora délután lejátszott Manchester United – Newcastle United PL-meccs tökéletes programnak bizonyult arra az esetre, ha valaki az egész hétvégéje hangulatát szerette volna elkúrni, vagy bárki indokot keresett volna arra, miért is ugorjon fejest a hetedik emeletről. A bármilyen csapatnak szurkolók zrikálásának köszönhetően az érzés hétfőre sem múlt el, így már három napja azon agyalunk, mi is a gond. Mert gond az van. Két hazai zakó zsinórban, olyan csapatok távoznak győzelemmel az Old Traffordról akik 20 meg 40 éve nem nyertek ott meccset. Kilencedik hely, nyolc hazai meccsen lőtt nyolc gól, és további szörnyű, korábban elképzelhetetlen statisztikai mutatók állnak a csapat neve mellett. Többek között ezeket a statisztikákat, mindenféle elemző oldalakat meg némi Match of the Day segítséget felhasználva analizáltuk, vajon milyen átok állhat pocsék hazai formánk hátterében. Mert mindennek nem lehet csak Moyes az oka.