A Unitedek hete – összeharangozó

Az első hétközi fordulóval hivatalosan is elkezdődött az ünnepi hajtás, a versenynaptár úgy összesűrűsödött mint az erkélyen hagyott másnapos babgulyás, ezért mi is racionalizáljuk az erőforrásainkat, és a heti két meccsünket egy posztban vezetjük fel. 3 nap alatt két United lesz a Manchester United ellenfele: a Sheffield United ellen játszunk csütörtökön, vasárnap este pedig a Leeds United lesz az ellenfelünk (akik egy másik Unitedet, a Newcastle-t verték szerdán). Ezúton is szeretnénk köszönetet mondani az angol tévétársaságoknak, hogy szoktatnak minket a tavaszi EL-menetrendhez (Real Szoci, ehh…) a csütörtöki zárómeccsnek kiagyalt időponttal. Egyébként is lassan határidőnapló kell ahhoz, hogy ne mulasszuk el egy meccsünket se, hiszen a következő hetek programja alapján sikeresen tesztelhetjük, hogy a csapat mellett mi is bírjuk-e a csütörtök-vasárnap-szerda-szombat-kedd-péntek ritmust.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A múlt sötét árnya beteszi lábát az Old Traffordra

Ha jósolni kellene a mai, Spurs elleni hazaira, akkor nem tudnánk. A tragikus kezdés után három idegenbeli győzelemmel javítottunk, de aki látta ezeket a meccseket, az most annyira még nem lehet nyugodt. A játékunk mintha javulni látszana, Ole a jelek szerint bizalmat szavaz Baillynak, és a Brighton elleni világklasszis szabadrúgásának (khm) köszönhetően remélhetően Pogba is felfedezi magában a futballistát. (Ami biztos: Dalot már csereként sem fog alkotni, mert közben hivatalosan is kölcsönadtuk a Milannak. FRISSÍTÉS: Telles viszont állítólag done deal.)

A Spursbe Son sajnos visszatért, de még így is bízhatunk benne, hogy a hétközi kupameccsek és az utazgatások után Jose csapata lesz a fáradtabb.

Tipp: nincs. Helyette mutatunk egy sajnos megint (mindig) aktuális mémet az internetekről:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Szeptember végén

Bár kaptunk egy hét haladékot, ma már a Unitedet is eléri a minden eddiginél zsúfoltabb szezon, hiszen a szokottnál úgy egy hónappal később megkezdjük PL-szezonunkat. Az ellenfél a szép foci ellen hatásos vakcinát kifejlesztő Hodgson-csapat, a Crystal Palace lesz, és beharangozónkban pontosan annyit foglalkozunk velük, amennyit megérdemelnek. Mivel idén a szokottnál is nagyobb lesz a hajtás, magunkat ismerve pedig nem minden meccset tudunk majd rendesen felvezetni, igyekszünk alternatív eszközökhöz folyamodni. A prózai okok miatt betegeskedő átigazolási politikánk által kiváltott drámai hangulatot lírában próbáljuk meg kifejteni, ebben pedig Petőfi Sándort hívtuk segítségül, aki ha a mai korban élne, biztosan United-drukker lenne, mint ahogyan ezt a korabeli, félig felhajtott galléros retrómezes fotó is jól jelzi.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A tizenhatoson túl: Villa – United

A tavaszi formánkat látva és kulcsembereink visszatérését figyelembe véve ugyan némileg bizakodva vártuk a szezon újraindulását, az azóta mutatott formánk viszont meglepően jó, és valószínűleg a legoptimistább drukkerek igényeit is ki tudta elégíteni. A számok ismertek: 16 veretlen meccs, 11-szer kapott gól nélkül, reális esély nem csupán a negyedik de a harmadik hely elérésére is – a Burnley elleni hazai zakó utáni kiábrándultság már a múlté. Öröm és boldogság van tehát a United háza táján, Solskjaer pedig nem csak ismét remekül igazolt, de úgy tűnik hogy végre a kezdőcsapatát is megtalálta. A Villa elleni bajnoki előtt egy kis összegzéssel készültünk a restart óta eltelt időszakról.

Prepared?
Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Unitedek a BL-helyért

Ha már annyit kellett várni a PL újraindulására, hát azóta záporoznak ránk a zártkapus meccsek, csak kapkodjuk a fejünket hogy melyik 0-0-ról kapcsoljunk el. A Manchester United londoni kirándulása szerencsére (?) hozott gólokat, még ha átütő és eredményes játékot nem is, igaz ezt egy Mourinho-meccsen annyira nem is várhatjuk el. A negyedik helyért folyó küzdelemben így hajónk kisebb léket kapott, de a City függőben lévő kizárása miatt akár még az ötödik hely is őszi BL-himnuszt érhet, ennek elérésében előre nem látott versenytársaink akadtak, akik közül most az egyik közvetlen rivális, a Sheffield United ellen játszunk.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Bournemouth-zakó – közösségi osztályzás

Sajnos nem jó véget ért az előre is keménynek ígérkező, 9 nap alatt 4 idegenbeli meccset tartalmazó túránk, hiszen a Bournemouth otthonában szombat délben (khm, miért is ekkor?) kikaptunk 1-0-ra, jogosan. Ezúttal nem az történt, hogy mi hagytuk volna ki a legnagyobb helyzeteket, az ellenfél pedig az összeset belőtte, hiszen a hazaiak szinte minden csapatrészben felülmúltak minket. Ha számokkal értékelnénk Howe csapatának játékosait, alighanem szinte minden poszton magasabb érdemjegyeket osztanánk ki, hiszen a kétszer 15 percnyi játék amit a United szombaton mutatott, nem hogy győzelemre, még döntetlenre sem volt elég. Hogy csapatként, vagy egyéni teljesítményekben mondtunk csődöt, annak eldöntésére következzenek az érdemjegyek, amiket ezúttal ti is kioszthattok.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Dühöngő: Norwich – United

Azoknak, akik fél óra alatt ki tudják pihenni magukat, már csak egyet kell aludniuk a 10. forduló zárómeccséig, mikor is a kiesés ellen menekülő újonc Norwich otthonában lép pályára a Manchester United. Ellőttük már ezt párszor, de most tényleg el kezdeni kéne nyerni idegenben, különben véglegesen beleragadunk a középmezőny mocsarába. Győzelem esetén feljönnénk akár a 7. helyre is, ha viszont kikapnánk, maradnánk mindössze 2 pontra a kieső helyektől. Csütörtökön végre sikerült idegenben győznünk, ezt kéne megismételni a hozzánk hasonlóan gyenge bajnoki formát mutató Kanárik otthonában. A meccsről bővebben majd a hamarosan következő podcastünkben, a kezdőcsapatra mindenesetre ez a tippünk:

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Alsóházi rangadó?

Ritkán fordul velünk elő, hogy várjuk a válogatott szünetet, de pocsék formánk miatt most aligha bánkódunk, hogy a csapatnak lesz két hete összeszednie magát. Persze előtte még valahogyan nyerni kéne idegenben, amihez nem ártana legalább két gólt lőni – egyik sem túl gyakran fordul elő velünk ebben a szezonban. A bajokat tetézi 5 kezdőjátékosunk sérülése, így ezúttal már nem csak a középpálya vagy a támadósor ölt ad hoc jelleget, hanem már az eddig úgy-ahogy jól muzsikáló védelmünk is. Itt a kezdő, a csütörtöki hősökből többen is a csapatban maradtak, lássuk hogy mire lesz ez elég.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Legrosszabb a legjobbkor

Közösségi osztályzós élményt és az egyéni teljesítményeket részletesen kiveséző bejegyzést szeretnék a nagyérdemű elé tárni. Tényleg csak szeretnék, hiszen így jár aki offline akar bejegyzést írni és a félig megírt poszt elvész egy áramszünet jótékony homályában, annál pedig sokkal felejthetőbb volt a West Ham elleni vasárnapi szenvedés, hogy még egyszer nekiálljak. Így tehát hiába jegyzeteltem hogy Wan-Bissaka kiket állított meg becsúszó szereléseivel, Pereirára miért is kéne emlékezni ezen a meccsen, vagy hogy ki alakította ki kevés helyzetünket. A vereség és annak módja kiábrándító volt, egy szintén nagyon impotens csapattól sikerült kikapnunk simán, és bár a vereség még épp jókor jött, ennél sokkal több kell majd a következő három bajnokin. Az osztályzatok a nagykörúti tömegközlekedés jegyében a négyes-hatos halmazban mozogtak volna, nekünk meg a vasárnapinál sokkal jobban kell játszanunk (nem nehéz), hogy a szezon végén a hasonló számozású helyek egyikén végezzünk. Azonban hogy ne maradjatok szavazás nélkül, posztpótló posztunkban megválaszthatjátok a vakok közt a félszeműt, illetve a félszeműek közt a vakot, hogy kiderüljön kin múlt legjobban/legkevésbé a londoni zakó.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….