Most, hogy végre lementek a gyengébb képességű előzenekarok a Nemzetközi Labdarúgó Fesztivál két nyitó napján, jöhet a főműsor, végre nagyszínpadra léphetnek fiataljaink az EL porondján. Eddig valójában nem igazán vettem komolyan az afféle szófordulatokat az Európa Liga kapcsán, mint „Ázsia-Kupa”, vagy „kazah sztyeppék”, de most aztán pofánbaszott a valóság Mjölnirje, mikor kissé beleástam magam, ki is lesz első ellenfelünk Európában.
Erről következő bajnoki ellenfelünk, a Leicester City boardja próbálja meg folyamatosan meggyőzni a saját szurkolótáborát, Brendan Rodgers-szel az élen, immáron negyedik esztendeje. Premier League, ötödik hét, újabb bajnoki, újabb ellenfél, újabb remények, régi keret, régi problémák.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A múlt hétvégi petrezselyem-árusítás után tárt karokkal fogadjuk a mai napon a harmadik bajnoki forduló keretein belül a Kristálypalotát (akiknek a kapujában valaha egy Király állt).
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Mivel még javában tart az átigazolási időszak és Generati az előző posztban már megnyitotta a pénzcsapot, érkezik egy kis hangulatjavító poszt a virsli és a meleg sör mellé: úgy gondoltam, hogy érdemes lenne eloszlatni néhány tévhitet a transzferekkel kapcsolatban, ha már amúgy is derékig gázolunk bennük, illetve a róluk szóló rumourokban.
A következőkben fényt derítünk rá, hogy mekkora súllyal esik latba a mezeladás, mivel akadt gondja a klubnak Mourinho érkezéskor, mi az a TMS, min csúszott el a madridi de Gea-transzfer annak idején, illetve mi fán terem a játékosok amortizációja, és hogyan könyvelik el a klubok az átigazolt játékosok költségeit (Á la FFP).
Nehéz magunkkal mit kezdeni a Nagy Nyári Pangás közepén (aminek széles e világon egyedül csakis kizárólag a Manchester United FC a részese, az összes többi klubnál pezseg a transzfer market, mi azonban úgy nézünk ki, mint a festői NDK-s városkák éttermei voltak a 80-as években, ahol délben, a turisták legnagyobb nyüzsgése közepette a személyzet bezárt ebédszünetet tartani).
Ugyan minden felmerülő átigazolási pletykára írhatnánk egy kommentfogó kétsoros posztot, de nem akarunk twitter-fiókká degradálódni, ezért, hogy az érdeklődéseket mégis fenntartsuk valahogy, következik valami egészen más.
Dr. Harrari Ezrának elege lett a szurkolókból
Egy kattintás ide a folytatáshoz….Tulajdonképpen a tavalyi szezon legnagyobb metamorfózisán átesett alakulata látogat majd ma este az Old Traffordra, úgyhogy ezt a tényt kihasználva ezúttal allegorikusra vesszük a figurát, és a Burnley FC látogatása előtt a statisztikák helyett egészen más vizekre fogunk evezni, habozás nélkül fejest ugrunk a címerek rejtett szimbolikájába.
A csoportkör utolsó meccse következik, aminek az élvezeti értéke (minden lényeges kérdés lezárultával) nagyjából olyan lesz, mintha sajtreszelővel kéne kitöröljük. Egymásnak.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Beharang nincs, csak ez a kommentfogó, itt lehet majd megvitatni a Leicester elleni újabb diadalt / kiábrándító döntetlent. A Mester csak egy ponton változtatott a legutóbbi kezdőn, Mata helyett Falcao került be. Evans a jelek szerint nem tud annyira tragikomikusan játszani, hogy kikerüljön a kezdőből, Shaw pedig továbbra is a PL legdrágább kispad melegítőjének szerepét alakítja. De nézzük inkább a pozitívumokat: a négyvédős szisztémában Ashley Young már a padra sem fér oda.
Ez a nap is eljött: az idei szezon utolsó meccsére kerül sor a mai napon – legalábbis a Manchester United számára. Három éven belül a harmadik érzelmi perspektívával szembesülhetünk a Southampton otthonába látogatva: 2012-ben a hosszabbításban, gólkülönbséggel csúszott ki a kezükből az arany, 2013-ban Fergie visszavonulása és egy 5-5-ös döntetlen tette különlegessé a keserédes bajnoki címet, idén pedig egy elképesztően csalódást keltő szezon lezárásaként tekinthetünk a harmincnyolcadik fordulóra.
