Különkiadásunkban tudományos megalapozottsággal rangsoroljuk a SAF távozása utáni 10 szezont. Elképesztően vidám adás! (nem)
Ördögi Kör extra: Évtizedosztályzó
Listen to this episode from Stretford End on Spotify. Különkiadásunkban tudományos megalapozottsággal rangsoroljuk a SAF távozása utáni 10 szezont. Elképesztően vidám adás! (nem)
Sosem jó egy posztot mentegetőzéssel kezdeni, de be kell vallanom, hogy ez az írás eredetileg egy kommentnek indult, csak aztán olyan hosszú lett, hogy a Disqus azt hitte, terheléses támadás érte a szervereiket. Ezért aztán megkérdeztem a szerkesztőséget, hogy kirakhatom-e esetleg a Tottenham elleni meccs előtt bejegyzésként, és mivel a legtöbben úgy voltak vele, hogy inkább húznák végig a heréiket egy kilométeren keresztül erős pistás üvegszilánkokon, mint hogy értékeljék a vasárnap látottakat vagy beharangozzák a Csirkék elleni roncsderbit, visszaéltem a lehetőséggel, hogy kábé 10 évvel ezelőttről még van belépésem az oldalra.
Szubjektív gondolatok következnek a hajtás után, de előre leszögezem, hogy én az #InOleWeTrust táborhoz tartozom, annak is a legradikálisabb, a “még a víz alatt is” részéhez (hogy egy Bödőcs klasszikust idézzek)…
Egy kattintás ide a folytatáshoz….Az odavágón a rosszabbik végére kerültünk a pélónak, úgyhogy illene most törleszteni. Optimisták most sem vagyunk, mert kerek másfél nap volt csak felkészülni a józsiék elleni derbire, de kétszer csak nem lépünk bele ugyanabba a szarba. Ugye?
Ha jósolni kellene a mai, Spurs elleni hazaira, akkor nem tudnánk. A tragikus kezdés után három idegenbeli győzelemmel javítottunk, de aki látta ezeket a meccseket, az most annyira még nem lehet nyugodt. A játékunk mintha javulni látszana, Ole a jelek szerint bizalmat szavaz Baillynak, és a Brighton elleni világklasszis szabadrúgásának (khm) köszönhetően remélhetően Pogba is felfedezi magában a futballistát. (Ami biztos: Dalot már csereként sem fog alkotni, mert közben hivatalosan is kölcsönadtuk a Milannak. FRISSÍTÉS: Telles viszont állítólag done deal.)
A Spursbe Son sajnos visszatért, de még így is bízhatunk benne, hogy a hétközi kupameccsek és az utazgatások után Jose csapata lesz a fáradtabb.
Tipp: nincs. Helyette mutatunk egy sajnos megint (mindig) aktuális mémet az internetekről:
Egy kattintás ide a folytatáshoz….Melyik volt az évtized meccse, gólja, és kik voltak a United legjobb játékosai az elmúlt 10 évben? Bónusz podcastunkban jól megmondjuk. Vitatkozni, a kimaradókat reklamálni ér a kommentek közt. (A podcastot még a múlt héten vettük fel, ezért járt le a szavatossága néhány állításnak a bevezetőben.)
Az RSS-re az Anchoron lehet feliratkozni, de követhettek Spotify-on vagy iTuneson is.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….Újabb komoly erőpróba elé fog állítani minket a szezon a következő pár napban, ma előbb fogadnunk kéne a Tottenhamet, majd buszoznunk kellene szombaton 6 mérföldet a szomszédba. Mindezt a futball két, egymás totális antitézisének titulált edzőjével szemben.
Igen komplex feladat lenne, és tulajdonképpen lehetetlen is egyetlen posztban megfejteni, hogyan is történhetett az, hogy bő 6 év alatt egy bajnokcsapatból a bajnoki címre teljesen esélytelen keret alakulhatott ki. A rövid válasz persze Sir Alex és az azóta elfogyasztott három menedzser közötti különbség, a probléma valamivel hosszabb kifejtése biztosan tartalmazná Woodward nevét is, a minden aspektust megvizsgáló elemzés meg külön könyvet érdemelne. Ennek a bejegyzésnek nem is ez a témája, hanem sokkal inkább a 2012/13-as bajnokcsapat sorsa, vagyis hát inkább elherdálása.
A Solskjaer (interim)éra első podcastjában örömködünk, elemezünk, jósolunk, és reagálunk a kommentjeitekre, kérdéseitekre. (A műsort élőben közvetítettük a YouTube-on, ez az [alig] szerkesztett változat.) Az iTunes mellett már a Spotify-on is megtaláltok bennünket!
A mikrofon mögött: Stanley, kriss, Beyonder.
A Stretford End közösségéhez hasonlóan délelőtt óta természetesen mi is endorfinmámorban úszunk, időnként artikulálatlanul felüvöltünk, a levegőbe bokszolunk, szóval pont úgy érezzünk magunkat, mint akivel most közölte az orvosa, hogy kezd felgyógyulni a rákból.
Parádés időzítéssel, villámgyorsan össze is ültünk podcastolni egyet egy soha nem hallott felállásban, de rövid tanácskozás után úgy döntöttünk, nem a Mourinho utáni időszámításról fogunk beszélgetni, hanem (khm.) eljátsszuk azt, hogy még mindig Józsi az edzőnk. Hogy miért teszünk ilyet? Jogos a kérdés. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
