Phil Jones rendszeres vitatéma a Stretford End hasábjain. A sérülékeny hátvéd már 27 esztendős, ennek ellenére sem az angol válogatott, sem a Manchester United stabil kezdőjébe nem tudta beharcolni magát. Ennek a gumilábúság mellett bizony a teljesítmény is az oka. Jones néhány olyan gyengeséget tudhat magáénak, amelyet egyszerűen képtelen levetkőzni. Ezeket a hibákat pedig lényegében minden meccsen iszonyatosan könnyű kiszúrni a játékában. Nem volt ez másként a Watford ellen sem.
Az a megtiszteltetés ért, hogy én írhatom az Ole menedzserré avatása utáni első beharangozót – nem is lehet kérdés, hogy a szombati Watford-meccs kapcsán is ez lesz az első számú téma mindenhol, legalábbis a kezdő sípszóig. Hogy ez jó-e vagy rossz (mármint maga a döntés a klub részéről), arról sokan sokféle véleményt megfogalmaztak: a mérleg egyik serpenyőjében ott van az, hogy sikerült lesöpörni az asztalról egy jókora kérdőjelet, ami a következő szezon tervezését is nagyban megkönnyítheti, míg a másikban az, hogy a klub már megint hozott egy elhamarkodott döntést, hiszen az eredeti tervvel ellentétben nem várták meg a májust. Érvek tehát vannak mindkettő mellett, egy okból azonban mindenképpen örülhetünk a döntésnek: a játékosok úgy készülhetnek, hogy kis túlzással senki nem foglalkozik most velük. Ne feledjétek ugyanis: két vereséggel a hátunk mögött megyünk neki most ennek a meccsnek.
„Elérkeztünk a bajnokág ötödik fordulójához, csapatunk bombaformában játszik, az első négy meccs után 100 százalékos. Az ellenfelük a jobb sorsra érdemes, nagy múltú egyesület jelenleg erős középcsapat, két győzelemmel és két vereséggel kezdte a Premiere League idei kiírását. Nem szabad lebecsülnünk őket, de valójában csak a győzelem elfogadható ellenük, ha lépést akarunk tartani az élmezőnnyel, illetve meg akarjuk tartani makulátlan mutatónkat. Ez, forróvérű latin mesterünket ismerve nem lehet akadály!” – idézet a magyar Watford szurkolói klub felvezetőjéből. A Stretford Enden az utóbbi időkben megjelent kiváló posztok után itt és most csak egy szimpla és nem túl szakszerű beharangozóval jelentkezünk.
Idei szerkesztőségi ranglistánk hatodik helyén Ashley Young végzett 62 ponttal (hogy ki lett a hetedik, az majd később derül ki), így a szélsőből immár abszolút védővé konvertált örökifjú szezonját is megvizsgáljuk közelebbről. Kilencünkből nyolcan is a legjobb tíz közé választottuk újdonsült balbunkónkat, de ami Young számára ennél sokkal érdekesebb, hogy jó teljesítményét Southgate szövetségi kapitány is honorálta, így Ashley pár év kihagyás után az angol válogatottba is visszatérhetett, és a világbajnokságra is utazhat. Hogy minek köszönhető ez a feltámadás, megérdemelt-e a hatodik helyezés, és úgy általában mennyire bizonyult jónak Young szezonja, azt mind jól megszakértjük a továbbiakban.
Az idei Premier League szezon véget ér és csapatunk már egészen biztosan a második helyen végez a tabellán. Mourinho ennek megfelelően tovább folytatja a rotálást, ugyanis az FA Kupa finálé teljes prioritást élvez a klub életében. Ennél is fontosabb azonban, hogy Michael Carrick utoljára lép pályára tétmérkőzésen a Manchester United mezében. Ez a pillanat pedig egy teljes korszak lezárását is jelenti az Old Traffordon.
A Professzor gondterhelten lötyögtette teáját. Ennek oka egyrészt az volt, hogy se tejet sem cukrot nem talált, és többek között a filtert is elfelejtette időben kivenni, így a langyos, keserű ital csak kaparva csúszott le torkán. Nem is igazán értette, mit szeretnek a Földön annyira ezen a szeren, amikor annyi macera van vele. Gondja másik részét az asztalon előtte heverő hologrampergamen tartalmazta. Hajója elfogott egy S.O.S. jelet, valahonnan a galaxis túlfeléről, ami a következőképpen szólt:
„Segítsen, Josyone Professzor, ön az utolsó reményünk! Az Oltraforn bolygó népét a kihalás fenyegeti! A Watforgok…”
Ahogy azt meg lehetett jósolni, kigyufáztunk Rotterdamban, de kit érdekel ez, amikor nyilvánvaló, hogy ma kell megszerezni a három pontot, ezzel pedig tapadni a riválisokra és továbbra is emelni a csapat hitét és önbizalmát. A pályára kifutó kezdőre pedig egyre kíváncsiabbak leszünk, hiszen Mourinho az EL mérkőzésen kipróbálhatott néhány játékost, igaz egy mérkőzésből, ráadásul éppen abból, sok következtetést aligha lehet levonni. Mi azért nekifutunk annak a kísérletnek, hogy megcélozzuk feltalálni a spanyolviaszt.
Két forduló alatt négypontos hátrányból sikerült megelőzni az Arsenal és a Manchester City csapatát is. A múltkori döntetlenek után ezúttal vereséget szenvedtek riválisaink, így most már mi vezetjük a tab…öööö, szóval a Leicester City mögött a második helyre kapaszkodtunk fel a Watford legyőzésével, de lássuk mi is történt a Szarvasosok ellen.
Miután mindenki kiörömködte magát a válogatott meccseken (norvég olvasóinktól ezúttal elnézést kérünk), visszatérhetünk a Premier League küzdelmeihez, hiszen nagyjából most indul a téli hajtás. A sok kérdést megválaszoló év végi meccsdömpingben ugyan még hátra van két BL-meccs is, de elsősorban a bajnokság végkimenetele szempontjából fontos, hogyan is szerepel a csapat a naptári évből fennmaradó másfél hónapban. Előzetesen alighanem a könnyű kategóriába sorolhattuk mai ellenfelünk, a Watford elleni meccsünket, a Darazsak azonban a legmasszívabb újoncnak bizonyulnak eddig. Hogy kik is ők, arról lesz szó az alábbi posztban, na meg találkozhattok régi kedves ismerősökkel, megbukott angol szövkappal, digókkal, na meg persze Eltonnal. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
