Történt egyszer, hogy Pogba elhagyta értékes fülbevalóját és ezt azonnal jelezte kedvenc barátainak (Lingard, Rashford, Lukaku), akik egyre többeket vontak be a keresési folyamatba. A történet teljes egészét a kattintás után ismerhetitek meg…
Ez az a sorozat, ami általában nagyon keveseket érdekel, ugyanakkor mégis esély nyílik arra, hogy néhány olyan játékos is feltűnjön a szeren, akiket ritkábban tekinthetünk meg a PL-BL találkozókon. Az ellenfél az a Derby County lesz, aki egyelőre korrekt teljesítményt mutat fel a Championship könyörtelen harcaiban. Így mondjuk mindjárt jó lenne nem 120 percet tölteni a pályán tizenegyesekre gyúrni.
Azok után, hogy az elmúlt 5 meccsen sikerült a felsőház küszöbére küzdenünk magunkat, a sorban mögöttünk álló már kocogtatja a vállunkat, hogy álljunk arrébb, mert ő is jönne. Nem volt még idén közvetlen rivális elleni meccsünk, így itt az ideje, hogy megmutassuk, hogy is kell farkasokkal táncolni, vendégünk a Wolverhampton Wanderers.
Mivel a modern csúcsfoci egyetlen fokmérője a Bajnokok Ligája küzdelmeiben való részvétel lett, tulajdonképpen szeptember közepén kezdődik meg a szezon Európa legnagyobb csapatainak számára. Hogy mi mennyire tartozunk jelenleg az elitbe, az valójában teljesen mindegy, mert az idény az augusztusi-szeptemberi felszopó bajnokik és a kézimunkának is gyenge válogatott szünet után indul be igazán. Hétközi meccsek, kettős terhelés, rotáció, kipihentebb ellenfelek, és egyéb finomságok várnak az amúgy sem túl optimista United-drukkerek idegeire, de hát igazából ezt szoktuk meg éveken át, ezért kell bekerülni Anglia négy legjobb csapata közé évről évre. BL-kalandozásunkat ezúttal Svájc jelenlegi legjobb csapata ellen kezdjük meg, őket fogjuk most úgy-ahogy bemutatni, hogy ne legyetek teljesen elveszve az esti, idegennyelvű stream nézése közben sem. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
„Elérkeztünk a bajnokág ötödik fordulójához, csapatunk bombaformában játszik, az első négy meccs után 100 százalékos. Az ellenfelük a jobb sorsra érdemes, nagy múltú egyesület jelenleg erős középcsapat, két győzelemmel és két vereséggel kezdte a Premiere League idei kiírását. Nem szabad lebecsülnünk őket, de valójában csak a győzelem elfogadható ellenük, ha lépést akarunk tartani az élmezőnnyel, illetve meg akarjuk tartani makulátlan mutatónkat. Ez, forróvérű latin mesterünket ismerve nem lehet akadály!” – idézet a magyar Watford szurkolói klub felvezetőjéből. A Stretford Enden az utóbbi időkben megjelent kiváló posztok után itt és most csak egy szimpla és nem túl szakszerű beharangozóval jelentkezünk.
Az egész meccs olyan volt, mint Mourinho harmadik szezonjai általában: biztatóan, tempósan indult, elegendő helyzettel és lehetőséggel – aztán a második felére lelassult és összeomlott az egész.
A bejegyzés sajnos a BKK járataihoz hasonlóan meglehetős késésben van, az okozott kellemetlenségek miatt szíves elnézésüket kérjük.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Új podcastunkban terápiás jelleggel ültünk mikrofon elé, hogy megpróbáljuk feldolgozni a szezon eddigi történéseit és imádott mesterünk nyilatkozatait. Az adásból kiderül, hogy látunk-e fényt az alagút végén, és hogy melyik az a forgatókönyv, ami a klubnak, a szurkolóknak és a Josénak is a legjobb lenne.
Közreműködők: Somebody, Stanley, Beyonder és persze Strigo.
Jó szórakozást! (A pod hallgatása előtt minden szúró- és vágófegyvert tegyetek el a közeletekből. Ingyenesen hívható lelkisegély-vonal: 116 123)
Tiszteletem a hölgyeknek és az uraknak, a kissé unott hangú videós srác vagyok, Strigo barátságos meghívása után a továbbikban én is a szerkesztőség csapatát fogom erősíteni, többnyire olyan elemzésekkel és videókkal, amikkel szórványosan már eddig is találkoztatok. Röviden ennyit terveztem ars poeticának, az első bejegyzés pedig, némiképpen ezra tegnapelőtti játékelméleti eszmefuttatásához kapcsolódva, a moszkvai büntetőpárbaj elemzése lesz.
Igaz, hogy már kerek 10 éves, de annyi minden zajlott a színfalak mögött, hogy muszáj voltam videót vágni belőle.
(Disclaimer: Az alábbi poszt szavazós megoldása nem a szavazatok megoszlásának aránya miatt érdekes elsősorban, hanem azért, hogy egy pár percre Ti is a Board helyébe képzelhessétek magatokat. Persze azt sem rossz látni, hogy mennyire értenek veletek egyet mások)
Ugyan a válogatott szünetnek köszönhetően kicsit lehiggadtak a kedélyek a csapat háza táján és a kommentmezőben is, de amíg kedvenc közösségünk eldönti, hogy kiknek szexibb a hangja (nekünk) podcastolás közben, addig Ezra barátotok egy kis Mourálfilozofival próbálja meg felkorbácsolni az indulatokat. Ezen a héten viszonylag kevesen írták le, hogy „MOU OUT”, és ugyan a szurkoló gyorsan felejtő állatfaj, a múlt bűneinek lepattanóját még az Alaptörvény is bezsákolja, ezért mi sem engedünk ennyire könnyen. Elmélkedésre fel!
Vasárnapi győzelmünkkel sikerült ugyan elkerülni azt a blamát, hogy az alsóházban töltsük a válogatott meccsek miatti szünetet, ám a 10. hely (és a 4/2 zakó) még így sem túl biztató. A Burnley elleni győzelem mondjuk a tükörsima kategóriába tartozott, az Európa Liga küzdelmeibe belefáradt hazaiak még csak meg sem nehezítették a dolgunkat. De most tekintsünk el az ellenfél gyengeségétől, és értékeljük a saját játékosainkat, hiszen ismét láthattunk kapott gól nélküli védelmet, domináns középpályát, és szép akciókat kidolgozó támadósort. A meccsben simán benne volt egy többgólos győzelem is, tehettünk volna arról, hogy ne negatív gólkülönbséggel szerénykedjünk a táblázat közepén, de helyzetkihasználásunk idén hagy némi kívánni valót maga után. A kötelező 3 pont bezsákolva, ismét van meccs utáni poszt, és még aranylábú fiaink teljesítményét is pontozhatjátok.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
