Nincs is annál hálásabb és ösztönzőbb feladat, mint elverni Wenger tanítványait az Old Trafford lelátói között. A United hazai környezetben rendszerint alaposan megwoodyzzawoodoozza a piros-fehér londoniakat. A bajnokságban utoljára 2006 szeptemberében veszítettünk az Ágyúsok ellen hazai környezetben, tehát igazán jó lenne ezt a hagyományt tovább ápolni.
Miután alaposan meg lettünk fingatva az első mérkőzésen, így a laza FA Kupa siker úgy kellett, mint gyógysör az enyhe másnapra. A visszavágó előtt pedig megint csak arról tudunk beszámolni, amiről mindig is, a sérültekről és Louis van Gaal legújabb bölcsességeiről.
Nagyon nehéz szavakba önteni, hogy csapatunk mérkőzései egyre kevesebb rajongóban keltenek lelkesedést és ez sajnos nem az ellenfelek miatt van – ugyanis a sorsolásunk mindenhol nevetségesen kedvező – hanem kedvenceink játéka okán. Továbbá nem csak a játék, de az eredmények is finoman szólva megkérdőjelezhetőek. Az ellenfél ezúttal a Shrewsbury Town szép tizenegy szál legénye lesz, akik egyetlen harmadik vonalban szereplő csapatként jutottak el a nyolcaddöntőig az FA Kupában, a United pedig győzelem esetén a West Ham Unitedet fogadhatná az Old Traffordon az elődöntőért. Annak viszont nagyon örülünk, hogy átléptünk a bűvös 4000. számot a Facebook oldalon, köszönjük!
You are the best!
Igazán nem szeretnénk nagyképűek lenni a mérkőzés kapcsán, de én legalább húsz alkalommal futottam neki ellenfelünk nevének megtanulásának, de végül próbálkozásaim annyiban maradtak, tehát ebben a posztban csak dánokként vagy egyéb hasonló jelzőkkel illetjük majd riválisunkat. Szóval itt az Európa Liga barátaim!
Az új Star Wars lassan eléri a 2 milliárd dolláros bevételt, mi viszont már azzal is megelégednénk, ha a 4. helyért való csatában aktívan venne részt csapatunk 2016 tavaszán. Ehhez most Londonban, a Chelsea ellen kellene alkotni valamit, akik azért lassacskán kezdik összeszedni magukat. A beharangozáson túl némi vitaindítás is következik a lentebbiekben.
Mindjárt itt a péntek este, elszabadulnak az indulatok és a hormonok. Fiatalok tucatjai özönlenek ki az utcára, hogy ivóbajnokságot vívjanak a kocsmák nyugdíjas törzsközönségével, én azonban egészen biztos leülök a tévé elé, mert újra itt az FA Kupa!
Igazán nehéz szavakba önteni a reménytelenséget és elemezni úgy egy mérkőzést, hogy valójában semmi sem történt azon. Viszont mint azt jól megszokhattátok, ismételten megpróbáljuk azt.
Annyira unalmas volt a találkozó, hogy igazából elemezni is teljesen fölösleges lenne a produkciót, viszont a győzelem okán azért néhány dolgot megosztanánk veletek. Minden más a reklám hajtás után.
Elképesztő dolgok történnek a Manchester United életében, amit ép ésszel felfogni is igencsak nehéz. Marad a 0-0 vagy jön a 2-3-as, 1-2-es vereség, most pedig egy 3-3. Nagyon nehéz most optimistának lenni. Recenzió következik a látottakról.
„We’re nothing, and nothing will help us
Maybe we’re lying,
then you better not stay
But we could be safer,
just for one day”
(David Bowie – Heroes)
Áthallásos, megemlékezős idézetet követően nem illik nagy szavakat használni, de valamerre még mindig el kell, hogy induljon a nagyjából december óta bemutatott csoportos szenvedés, amit játékosok, szurkolók és szponzorok egyaránt bemutatnak nekünk. Még mindig semmi nem dőlt el van Gaal és a csapat jövőjét illetően, így egyre nehezebb miről elmélkedni. Hétről hétre megjelennek a gólgálás tippek a Stretford End kommentmezőin, azonban általában jön az újabb 0-0-s első félidő és a nagyon maximum 1-2 találatot hozó második, igaz idegenben mintha más lenne a helyzet. Várjuk a fejleményeket, ellenfél a Newcastle United.
