A szezon előtti várakozásokat összeszedő posztban én azok közé tartoztam, akik nem akarták elbagatellizálni az EL-t, a két hazai kupát tartottam idén kevésbé fontosnak, hiszen – ahogy azt azóta számtalanszor leírtuk – ez az a trófea, amit még soha nem nyert meg a Manchester United. Közben úgy hozta az élet, tapasztaltabban, túl a sokadik X-en rájöttünk, hogy a bajnokság nem is olyan fontos, a fő elvárás valóban a második számú európai kupa megnyerése lett. Panaszkodtunk is, hogy pont két fontos Európa Liga meccs között kell játszani a Chelsea-vel, aztán elég jól jöttünk ki ebből a sorozatból egyelőre. A cél eléréséig négy meccset kell még megvívni, és noha elég lehet akár négy döntetlen is, remélhetőleg már ma este egy szép győzelem útján tudatjuk a világgal, hogy komolyan gondoljuk. Legalább ezt.
Mindannyiunk kedvenc csütörtök esti szórakozása, az Európa Liga a héten újabb fejezettel bővül, szeretett csapatunk ezúttal Európa újdonsült fővárosába látogat. Az Anderlecht lesz az ellenfél, akiket ugyan nem szabad lebecsülni, de nagyon tartani sem kell tőlük, örüljünk inkább annak, hogy ezúttal nem az orosz sztyeppékre látogat a csapat két bajnoki között. Vagy akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy két EL-meccs között lesznek úgynevezett bajnoki mérkőzéseink is, hiszen a fókusz most már kimondva is az Európa Liga megnyerésén, és az ezáltal elérhető jövő évi BL-induláson van. 
