Disclaimer: Ez a poszt nem azért születik, hogy bárkinek is tetsszen, vagy bárki elismerését is kivívja, nem, ez a poszt azért születik, mert már régóta bennem lévő gondolatok és érzések utat törhessenek, hogy kimondhassam amit érzek és gondolok, és egyben ezzel le is zárjunk valamit! A poszt indulatos, szókimondó és egyesek számára talán megbotránkoztató is lesz, de leszarom!
Újabb gyönyörű nap virradt a Manchester United rajongókra, egy kiváló szombat, ami bár ma munkanapnak számít kis hazánkban, ezt a kellemetlen tényt elhomályosítja, hogy szeretett csapatunk pályára lép a futball második számú szentélyében, a londoni Wembleyben.
Előljáróban: aki még nem tette, mindenképp olvassa el Pite délelőtti dolgozatát, amiből kiderül, ő hogyan értelmezi az utóbbi időben népszerűvé vált „szexifoci” kifejezést!
Deja vu. Esetleg Depi vu. Mindenkivel megtörtént már, idén a csapatunkkal is. Még két hete se gondoltam volna, hogy újabb, ezúttal kellemetlen vótmá’egyszer élményt kell átélnem, de a West Brom elleni ‘miafaszvoltez’ vereség után a hétközi bajnoki mérkőzésünk közvetítése meglehet, nem fogja megduplázni kedvenc törzshelyünk heti forgalmát. Pedig mekkora hittel, odaadással készültem a mai beharangozóra (hát ööö, izé..) egy optimista poszt gondolatait gyűjtve agytekervényeimben. Elvégre zsinórban ötször nyertünk, köztük a Chelsea, Pool, City hármas ellen is, de mint egy Stuka London légterét elérve 1940 körül, kezdte meg zuhanórepülését lelkesedésem a vasárnapi vereséget látva. Ami egyébként valószínűleg csak a mesterterv végrehajtása lehetett, hogy Guardiola ne a pályán ünnepelhesse a már amúgy is agyonnyert bajnokságát.
Mindenki legnagyobb örömére itt a válogatott szünet, amit arra használ(t)unk ki, hogy imádott menedzserünk fejére olvassuk a hét fő bűnét. Nehezítő körülményként a lista minden egyes pontjánál eljátszotta valamelyikünk az ördög ügyvédjét, vagyis próbáltunk mentőkörülményeket keresni a portugálnak. Jó szórakozást!
BANtha háton robbant a hétvége a nyakunkba, a közösségünk felfokozott hangulatának talán jót is tesz egy hét szünet a bajnokságban. A hétvégén FA kupa fordulóra kerül sor, mely során a legjobb nyolc közé juthatunk, ha sikerrel vesszük a Huddersfield Town jelentette akadályt.
Ha a ma esti, történetesen nem sok drukkert lázba hozó mérkőzés kapcsán déja vu érzésetek támadt, az nem a véletlen műve. Nem is olyan régen, egészen pontosan 2016 januárjában már találkoztunk a Derby County csapatával az FA Kupában. Igaz, az a negyedik fordulóban történt, meg idegenben, de a péntek esti dátum és a hitvány decemberi forma éppen elég közös nevezőt szolgáltat ahhoz, hogy a Stretford End környezettudatossága és a recycling jegyében elővegyük stanley kolléga két évvel ezelőtti posztját, és kisebb módosításokkal újrahasznosítsuk. Szóval, át is adom a két évvel ezelőtti stanley-nek a szót, dárbira fel! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Első! Leszögezem, hogy bár a kommentmezőben az elsőzés cseppet szánalmas cselekedet, de a Stretfordon egy új év első bejegyzését január elsején posztolni, miközben a többség még a Leicester becenevével fémjelzett másnaposság démonával küzd, szerintem kifejezetten menő. Legalábbis egy családos embertől, akitől távol állnak a szilveszteri bulik – savanyú a szőlő jeligével a kiadóba – és amikor ezt olvassátok, én már jó eséllyel vezetek, mert a család Mourinho-ja (csak én nevezhetem így EZSnét, bárki más tenné, kitépném a belét) kitalálta, hogy menjünk az év első három napján wellnessezni, így jó eséllyel nem látom a Sigurdssonék elleni (Ki)szenvedést. Jön az Everton-Manchester United bajnoki mérkőzés.
Év vége lévén mindenki visszaemlékezik az elmúlt esztendőre, nálunk ez idén – ha nem bánjátok – kimarad, az új év közeledtével pedig egyre inkább elvarázsolja gondolatainkat a petárdával, pezsgővel és baginacsával fűszerezett szilveszteri hangulat. Nincsen újévi parti nevetés nélkül, így az amúgy sem komolyságáról és modorosságáról nevezetes Stretford End blog az előző évek sikerein felbuzdulva idén is megpróbálkozik a már félrészeg olvasók rekeszizmainak megmozgatásával. A továbbiakban egy fiktív évösszegzést olvashattok a tavalyi posztunkra nagy ívben szaró üveggömbünk homályos jóslataira alapozva, ugyanis 2021 történéseit mutatjuk be. A 2017-es esztendővel való bármiféle hasonlóság csakis a véletlen műve lehet. BÚÉK! Egy kattintás ide a folytatáshoz….
(a posztot félig részegen, félig másnaposan írtam, ezért sajnos felelősséget nem tudok vállalni az alábbiakért)
Finiséhez ért a pre-karácsonyi őrület, már csak egy nap van hátra a tolongásból, a kényszeres pénzköltésből, a céges vacsorák és bulik utáni kínos másnapokból, már karnyújtásnyira van a pillanat, amikor felcsendül a Nakatomi Pláza hangszóróiból a Christmas is all around Billy Mack hangján, miközben kétségbeesett „KEVIN!” kiáltásokat hallasz a háttérből (nem, nem De Bruine a rémálmaidból)… és akkor rájössz, hogy addig még túl kell élned egy Premier League fordulót is, minek során kedvenc csapatod a Leicester City otthonába látogat és még egy beharangozó posztot is írhatsz fenyőfa vásárlás helyett.
Tisztelt Utasaink, Szurkolótársaink!
Köszönjük, hogy igénybe veszik szolgáltatásainkat és mérkőzéseinkhez streamet, rendszeres megtekintésükhöz Official Membership-et, Telenor myTV előfizetést választanak/vásárolnak!
Kérjük, mindig az utazási viszonylatnak, az idegenbeli ellenfeleknek megfelelő mennyiségű alkoholt fogyasszanak, az azokhoz szükséges nyugtató- és egyéb szereket mérkőzéseink során tartsák maguknál, kérésre mutassák fel (ha kérik, adják át) a Stretford End szerkesztőségének, buszvezetőinknek, klubtulajdonosainknak. Szükség esetén rendeltetésszerűen használják fel azokat!
