Rashford: Nem a pénz, a játék szeretete motivál

Rashford a Player’s Tribune-ban:

Általában nem szeretek reagálni arra, amit rólam beszélnek. Befelé forduló típus vagyok, és nem is szeretek magamról beszélni. Az esetek 99%-ában figyelmen kívül tudom hagyni a zajt, de néha bizonyos határokat átlépnek, és ilyenkor szeretném, ha az emberek megértenék, hogy ki vagyok én valójában.

Nem a médiával akarok hadakozni. Tudom, mire megy ki a játék. Valójában nem rólam írnak, hanem arról a karakterről, akit úgy hívnak, hogy „Marcus Rashford”. Nem írhatnak rólam csak úgy, mint egy 26 éves srácról, aki kimarad éjszakára, vagy aki kap egy parkolási bírságot. Arról is kell szólnia a sztorinak, hogy mennyibe kerül az autóm, mennyi a heti fizetésem, milyenek az ékszereim vagy a tetoválásaim. A testbeszédemről, a karakterem megkérdőjelezéséről, a családomról és a futballjövőmről való találgatásokról van szó. Egy olyan tónusban, amit nem minden focista kap meg. Maradjunk ennyiben.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Arnold, te állat

Mostanra már nyilván mindenki értesült róla, hogy Mason Greenwoodtól elbúcsúzott a klub, a kommentek közt pedig nagyjából mindent meg is beszéltünk, de ettől még érdemes külön posztban is emlékművet állítani ennek böszmeségnek, amihez hasonlót nem hogy a világ egyik legnépszerűbb klubja, de egy BME IV. ligában induló csapat se sűrűn produkál. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Quo vadis, Domoune?

Disclaimer: Egy ideje érlelődnek bennem a következő kérdések, de a B’mouth meccs segített a befejezésében. Az alábbi merengő ugyan nem feleletválasztós teszt, a felsorolás pedig erősen exemplifikatív, azonban vitaindító, amelyben a közösség véleménye is fontos, vajon mekkora magasságot és mélységet élünk meg a szezon hátralévő hónapjaiban.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Az én új autóm

A „Vezess végig egy metaforát, amivel illusztrálod kedvenc csapatod pillanatnyi helyzetét”-témában ma már közöltünk egy pályaművet. Itt egy másik, a szerzője bfgbobo törzskommentelő úr. Köszönet neki is a közreműködésért!

Kaptam drága kedves földimtől egy gyönyörű piros sportkocsit. Nem mai darab, egy-két helyen megjelentek rajta a rozsdapöttyök, de az Öreg, aki vezette, rendszeresen leverte a mai gépeket. Félkézzel. Gyakran még whiskey-től mámorosan is.
Nagyon boldog voltam, amikor megkaptam. Ez egy olyan autó, amelyet mindenki akar. Egy autó, amelyet mindenki le akar előzni.  Egy autó, amely csak a kiváltságosoknak jár. Egy autó, amely nem csak egy autó. Egy rang. Egy rang, amire mindenki vágyik, és amit sokan elérhetetlennek tartanak. A világ minden táján tudják, hogy ez a név egyet jelent a minőséggel, eleganciával, történelemmel.

Akkor még nem voltam tisztában azzal, mit is örököltem.

muautóchev Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Egy csodálatos ember

Tudtuk, hogy nem lesz könnyű 26 év után menedzsert váltani, de Sir Alex távozása a United éléről a vártnál egy hangyafallosznyival jobban leamortizálta a csapat idei teljesítményét, ami sok szurkolót arra sarkall, hogy kommentekben gyalázza (többek közt itt, a blogon is) David Moyes-t.  Vendégszerzőnket, mc_deere-t a menedzserünkre zúduló össznépi gyűlölet annyira felháborította, hogy kénytelen volt klaviatúrát ragadni.

moyes1David Moyes egy csodálatos ember. Szerény, alázatos, és csak a munkában hisz. Igazi, hamisítatlan skót, olyan, aki alulról tör fel, és ebben csak a saját erejére támaszkodik. Az, hogy most épp gyenge eredményeket szállít a csapat kispadján, csak a tájékozatlanokat és a rosszindulatúakat téveszti meg. David Moyes egy arany ember, aki a legjobb tudása szerint készíti fel a srácokat hétről-hétre, és igazán nem tehet arról, hogy mostanság minden kifelé pattan, ami meg mégsem, az hetekre lesérül. Aki mást mond, az szurkolhat inkább a Citynek, a Chelsea-nek, vagy a Liverpoolnak. Divatdrukkerekre nincs szükségünk. Egy kattintás ide a folytatáshoz….