Folytatódik az FA Kupa sorozata, amelyben a lehúzott gatyával érkező Reading-et követően, most a szinten másodosztályú Wigan Athletic brigádja érkezik vendégségbe. A rivális egyelőre kevés sikerrel, de nagyon igyekszik megkapaszkodni a Championship talajában, így aligha az FA Kupa az idei prioritás. Ugyanakkor a várható rotálás és a tegnapi eredmények óvva intenek az elbizakodottságtól.
Három hét alatt háromszor találkozunk a Tigrisekkel, a mai lesz a második menet, a Ligakupa elődöntő visszavágó. Az első mérkőzés óta nem sok változás történt a klubok háza táján, szegény Ryan Mason súlyos sérülését leszámítva, akinek ezúton is gyors felépülést kívánunk. Nincs kedvem copy paste szerű beharangozóhoz, meg amúgy is szörnyen másnapos vagyok, így inkább egy visszatekintő posztban nézzük meg, miként szerepeltünk eddig ebben a sorozatban.
Új podcastünkben Stanley, Ezra és Beyonder mondja meg az okosat a csapat páratlan veretlenségi szériájáról, José zseniális rotációs stratégiájáról, a Pool-meccsről, és kiderül az is, hogy ki lenne a legjobb Carrick-utód (vagy nem). Bónusz: a kommentes kérdések is megválaszolódnak.
A legtöbbünket alighanem az foglalkoztatja, mikor kerülnek már vissza kedvenceink a csúcsra és persze itt nem a financiális értelmezésről beszélünk. A pénz azonban elengedhetetlen a klubmodell combos fenntartásához és azokhoz az igazolásokhoz is, amik újra olyan magasságokban emelik a klubot, amitől mindannyiunk szíve hevesebben kezd verni, ha a régi szép időkre gondolunk. A következőkben viszont sokkal kevésbé lesz szó a pénzről, sokkal inkább a hogyanokról.
Múlt vasárnap kilenc mérkőzés után megszakadt csodálatos győzelmi sorozatunk a felemás érzelmeket kiváltó Pool-derbi után, de a veretlenségi szériánk töretlen, és remélhetőleg az egyszeri kisiklás után visszatalálunk a győzelmek által kijelölt ösvényre is. Minden pontra égető szükségünk van, ha év végén a TOP4-ben akarunk végezni, és e célhoz vezető út ezen a hétvégén a Stoke City otthonán keresztül vezet.
Amennyire vártuk a Liverpool elleni derbit, annyira nem tudjuk most, hogy örüljünk-e a döntetlennek. Nem tudjuk, hogy most félig tele van-e a pohár, vagy félig üres, azt meg pláne nem hogy az egyenlítő gól után ki verte azt le az asztalról. A játék képe alapján tulajdonképpen megérdemelt a pontosztozkodás, bár mindkét csapat éppen abban a félidőben szerzett gólt, amikor gyengén játszott. Gyenge játékból amúgy is láttunk eleget vasárnap, a derbi színvonala néha aggasztó mélységekbe merült alá, és a meccs alapján nem vennénk rá mérget, hogy nem ez a két csapat marad le a jövő évi BL-ről (bár tegnapi produkciójával a shitty is bekapcsolódott a versenyfutásba). Kapkodás, rengeteg hiba és pocsék egyéni teljesítmények mindkét oldalon, ráadásul mindez a szakmai stábra, a játékvezetőkre és a szurkolókra is jellemző volt, nem csak a játékosokra. Mi viszont ebben a bejegyzésben a United játékosainak teljesítményére koncentrálunk, ráadásul hogy igazi közösségi értékelés legyen, titeket is bevonunk a játékba, hogy ne csak a Stretford End sebtiben összerántott bírósága (kovacstomi, ezs, stanleykubrick, ezra, Beyonder, harman_smith és Strigo) mondja ki az ítéletet, hanem az olvasók esküdtszéke is.
Az örök rivális elleni harc mindig hatalmas fontossággal bír életünkben, különösen akkor, ha azt látjuk, hogy a Liverpool ismét potenciálisan teljesítő csapat és komoly rivális a Premier League világában. Izgalmainkat tovább fokozza a hosszúra nyúló győzelmi sorozatunk és az az esély, hogy végre Bajnokok Ligáját érő pozícióba irányozhatjuk magunkat. Lássuk, mire számíthatunk ezen a kemény vasárnap délutánon.
Már-már ismeretlen, de legalábbis manapság szokatlan érzés keríthet minket hatalmába, ha csapatunk jelenlegi formájára gondolunk. Több, mint két hónapja veretlenek vagyunk, immár nyolc meccset számlál győzelmi sorozatunk, ráadásul 2009 óta nem fordult elő az, ami idén, azaz minden sorozatban talpon vagyunk még január közepén. Kellemes helyzetben várhatjuk tehát a Miki Egér kupának csúfolt Ligakupa elődöntőjének első mérkőzését, minek során a nem annyira félelmetes Hull Cityt fogadjuk az Old Traffordon.
Ha január, akkor indul az FA Kupa harmadik köre, amelybe már a Premier League és a másodosztály csapatai is bekapcsolódnak, így értelemszerűen a Manchester United is. Meg a Reading persze, akik nem feltétlenül örülhettek a sorsolásnak, hiszen nem csupán a Uniteddel kell játszaniuk, de ráadásul még idegenben is. Sima hazai, mondhatnánk, főleg így a nagy győzelmi szériánk kellős közepén (elején? végén?), meg hát címvédőként az első akadályban elbukni ciki lenne, de azért érdemes odafigyelni az ellenfélre, mert könnyen előfordulhat, hogy jövőre bajnoki meccsen is az Old Traffordra látogatnak majd. Ha nem sokat tudnátok mai ellenfelünkről, akkor segítünk, olvasásra fel!
2260-at írunk, a helyszín a Babylon 5….majdnem…szóval 2017-et írunk, és az év első meccse előtt a másnapos és harmadnapos szurkolók gyógyulására érkezik a szezon első olyan meccse, ahol mindkét United kvázi idegenben játszik, és ugyan ebből következtetést nehéz levonni, felhangnak tökéletes a mai mérkőzés elé.
