Volt nekünk anno egy videós rovatunk, amelyben aktuális ellenfelünkkel való korábbi meccseinkből szemezgettünk, de a youtube és haverjai jobban irtják a PL-meccsek összefoglalóit, mint gondos gazda a parlagfüvet, így aztán az Until we score rovat szép csendben kimúlt, West Bromékkal viszont annyi emlékezetes meccset játszottunk, hogy a hétfő esti bajnoki előtt a közönség segítségét kértük, így újabb vendégposztunkban stanleykubrick mereng WBA-val kapcsolatos múltbéli élményein, de ti se fogjátok vissza magatokat a külső-birminghami utazások felelevenítése kapcsán. Körmondat off, a szerzőé a szó. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Strigo bejegyzései
United vs. United
Annyira elbaszott módon kezdődött ez a szezon, hogy már fogalmunk sincsen, mit várjunk a West Ham szombati vendégjátéka kapcsán. Alapból ez sima egyes kéne legyen, de hát pár egyértelmű meccset már bebuktunk idén. Babonából már rekordokat sem merünk leírni, és ebben a szezonban a whoareya bejegyzések sem hoztak szerencsét. Éppen ezért egy rövid időre levettük vörös szemüvegünket, és megpróbáljuk objektív módon beharangozni a Unitedek szombat délutáni csatáját. Hét érvet hozunk fel a vendéggyőzelem mellett, amit azon nyomban cáfolunk is hét másikkal a sima hazai mellett. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Megérdemeltük
Mikor már azt hinnénk, nincsen több negatív rekord amit megdönthetne a csapat, akkor jön egy újabb pofáraesés. A Premier League történetében a United még sosem veszített két gólos vezetésről. Ez ugye matematikailag azt jelenti, hogy legalább három gólt kell beszopni – nos, ezt a tervet túl is teljesítettük, 3-1-es vezetés után ugyanis 5-3 lett a vége. Lehet ugyan (sőt kell is) hibáztatni a hülye bírót vagy a félrenyírt hajú kisköcsögöt, de ezzel csak eltekintenénk a valós problémák felett. Mert az talán áll, hogy Clattenburg miatt nem nyertünk, de a vereséget nem neki, hanem saját magunknak köszönhetjük. Vagyis, leginkább Lajosnak, de akadnak még páran akiket nem fogunk megdicsérni. Bűnbakot keresünk.
Modern útikalauz vörös ördögöknek
Az átigazolási szezon utolsó hetének történései annyira felizgattak benneteket, hogy levelesládánkba csak úgy záporoznak a vendégposztok. Semmi kétség, a United csapata igen rövid idő alatt jelentős változáson ment keresztül (és itt nem a 14. helyre gondolok), és mindannyian csak remélni tudjuk, hogy a jó irányba indulunk el. Mai vendégszerzőnk, giornalista a keményvonalas Moyes-ellenesség után most optimista hangulatban várja a rosszul kezdődő szezont, a hajtás után ki is fejti hogy miért. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
A sokmillió dolláros bébi
Fél éven belül másodszor döntöttük meg átigazolási rekordunkat. Ráadásul a Di Maríáért kicsengetett összeg ezúttal nem csak a klub történetének legnagyobb költése, hanem brit átigazolási rekord is egyben. Hogy a taktikában, rendszerben, stílusban hová tudja őt elhelyezni van Gaal, arról legkorábban szombat délután bizonyosodhatunk meg, ez a bejegyzés nem is erről szól, hanem a transzfer körülményeiről, lehetséges jövőbeli hatásairól, na meg az elbaszott játékospolitikánkról. Idei szerzeményeinkre már több mint 130 millió fontot költöttünk, és még nincs itt az átigazolási szezon vége, nincs rendes védelmünk és a középpályánk is csak egyre fogy, tehát ez a már így is felfoghatatlan összeg valószínűleg tovább fog nőni. Alapesetben éljeneznünk kéne, hogy egy klasszis érkezik a csapathoz, de van úgy hatvanmillió okunk, hogy ne örüljünk maradéktalanul Ángel megszerzésének. Hogy mi köze ehhez jó kiállású igazgatónknak, egy portugál szuperügynöknek és egy nagy sportszergyártó cégnek? Tovább után kiderül. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Mojszi, te vagy az?
Erre még legpesszimistább drukkereink sem számíthattak. Nem csak Lajos koncepciója vagy a tökéletes előszezon mondatta velünk, hogy ez a szezon merőben más lesz mint a tavalyi. A játékosok visszatérő önbizalma és az ígéretesnek tűnő új felállás még a keret hiányosságait vagy a sérültek hosszú listáját is elfeledtette velünk, hogy aztán a szombat délutáni rémálom után nagyot koppanva érjünk földet. Folytatódik a rekordok döntögetése: 42 éve nem buktunk hazai nyitómeccset, a Swansea pedig még soha nem nyert bajnokit az Old Traffordon, és ez még akkor is elfogadhatatlan, ha van Gaal 2-3 hónapnyi időt kért világuralmi tervei megvalósításához. Nincs mit szépíteni, Lajos, ez bizony egy kőkemény Moyes volt, abból is a legreménytelenebb, legkiábrándítóbb fajta. Hogy mi volt a baj? Erre próbálunk rájönni néhány taktikai ábra felhasználásával, de kiosztunk néhány kokit és sallert alacsony pontszámot is mindenkinek, aki benne volt a 2-1-es vereségben. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Who are ya? – Hattyúdal
Szombaton végre elérkezik az a pillanat, amire május … nos, igazából úgy február óta várunk, azaz kezdődik az új Premier League szezon. Akárcsak Fergie utolsó hazai meccsén, vagy Moyes első bajnokiján, ezúttal van Gaal első tétmeccsén is a Swansea lesz az ellenfél. Az immár egyetlen wales-i csapat (a Cardiff kiesett, Bale meg ugye eligazolt) pontszerzése mellett semmi sem szól: kulcsjátékosok hagyták el a klubot, a menedzserük sem PL-szint, ráadásul tavaly még Moyes-szal a fedélzeten is 4-1-re vertük őket a nyitófordulóban. Bemutatjuk az egyetlen nem angol csapatot, akik idén tétmeccsen pályára lépnek az Old Traffordon, minden valószínűség szerint egy jó ideig utoljára, ugyanis nem lepődnénk meg rajta, ha szezon végén kipottyannának az első osztályból.
Kristálygömb 2014
Ha szezonkezdet, akkor leporoljuk kristálygömbünket, vagyis ismét arra a lehetetlen feladatra vállalkoztunk, hogy megjósoljuk az előttünk álló szezon történéseit. Egy dologban abszolút egyetértettünk: ez az idény csak jobb lehet a tavalyinál, még ha a Bajnokok Ligájában idén nem is láthatjuk a csapatot. Végső bajnoki helyezésünkről, a szezon felfedezettjéről, gólkirályáról és legjobb igazolásáról is itt olvashattok először. Aki nem szereti a spoilerezést, az csak jövő májusban olvassa el ezt a posztot, a többiek meg nyugodtan tippeljenek velünk.
Who are ya? – Lajos
Tudtuk, hogy nem lesz egyszerű a hosszú-hosszú Ferguson-éra állandósága és nyugalma után áttérni valami másra, de hogy egy év alatt már a harmadik kinevezett vezetőedző személyével kelljen megbarátkoznunk, arra kevesen gondoltunk. Moyesnak a pocsék szezon miatt nyilván mennie kellett, Giggs pedig még talán nem érett egy ekkora feladatra, ezért a vezetőség új menedzser után nézett. Klopp, Simeone, Blanc – úgy tűnt, hogy a tulajdonosok sikerre éhes fiatal szakembert keresnek, majd kinevezték a 62 éves Louis van Gaalt. Aki, mondjuk ki az őszintét, egy pöcs. Lehet hogy nagyon ért a focihoz, és sok tapasztalata van, de elviselhetetlen ember, aki mindenhol mindenkivel összeveszik. Ne gondoljuk, hogy a Manchester Unitednél ez másképp lesz. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Stretford End Fantasy Football
Még nincs egy hete, hogy játékra invitáltuk kedves olvasóinkat, és a szavazatok összesítése után végre elétek tárhatjuk, hogy mit kíván a magyar nemzet. Öt érkező, öt távozó – ennyi volt a feladat, melynek alapján körvonalazódni látszik a Stretford End közösségi álomcsapata. Kapusposzton senki sem szeretne változást, és a támadókkal is többé-kevésbé elégedettek vagyunk, a védelemben tátongó komoly lyukakat viszont elégséges mennyiségű pénz bevitelével orvosolnánk. És ha még több pénzünk lenne, pótolnánk a komplett középpályát is, amit elzavarnánk a francba. Egy kattintás ide a folytatáshoz….