Hurráhangulat – osztályzás

Ez a sima győzelem már nagyon kellett. Valljuk be, a QPR elleni hazai négy-nullán kívül nagyjából az összes idei meccsünk a felejthető kategória, már ami a mutatott játékunkat illeti. Egy-egy félidőre, húsz percekre persze eddig is mutattunk futballra emlékeztető dolgokat, de hogy egy egész mérkőzés rendben legyen, és De Geára meg a mázlira se legyen szükségünk, azt már régen érezhettük. Most összejött minden, és bár az ellenfél csak egy Hull City volt, a bemutatott total domination pontosan az, amiért az arrogáns hollandot idehozták.  Hogyan nyerjünk meg két védővel egy meccset á lá Lajos, hiszen ezúttal a mester is kap ám érdemjegyet, nem csak tanítványai.van gaal giggs Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Roncsderbi a top4-ért – osztályzás

Szombati győzelmünk miatt egyik szemünk sír, másik pedig röhög. Egyrészt szomorúak vagyunk a mutatott játék miatt, másrészt örülünk az idegenbeli három pontnak és a negyedik helynek (mindkettőnek először idén). Elkeserítő, hogy egész félidőket játszunk le kiesőcsapatok színvonalán, viszont kacagunk azon, hogy vannak még nálunk is nagyobb lúzercsapatok. Szombaton testközelből is megtapasztalhattuk, milyen az amikor Wengerék megnyomják az önmegsemmisítő gombot. Ne finomkodjunk, az Arsenal volt a jobb csapat, és csak maguknak köszönhetik a vereséget. Ez a pontszámokból is meglátszik, hiszen ezúttal az ellenfél játékosainak is jár osztályzat. Na nem mi követjük el amolyan kárörömként, hanem felkértük erre az éppen szünetet tartó Útwenger pontozós specialistáját, így az ágyúsoknak goonerpeet osztja az érdemjegyeket.wenger van gaal Egy kattintás ide a folytatáshoz….

8-2, Ronaldo és egyéb finomságok


Már alig másfél óra a meccsig, tűkön ülve várjuk a kezdőcsapatokat, ezen feszültség oldására remek időtöltés régebbi Arsenal-meccsek videóit nézni. Hogy mindenki ráhangolódhasson a rangadóra, készítettünk nektek egy kis összeállítást az elmúlt évek legemlékezetesebb összecsapásaiból. Főszerepben az Arsenal, a rendező pedig ezúttal is stanleykubrick volt, akinek ismételten köszönjük fáradozását.arsenalmu Egy kattintás ide a folytatáshoz….

True Legends – a botrányhős

eric beintAmi a harmincas éveikben járó Arsenal-drukkereknek Bergkamp, vagy a hasonló életkorú chelseaseknek Zola, az nekem Cantona. A király. De valamiért ő mégis más. A lázadó zseni, aki tényleg azt csinált a pályán, amit akart. És nem csak a labdával, hanem az ellenféllel, a bíróval vagy akár egy prosztó szurkolóval. Sokan, sokszor méltatták már őt, én most mégsem pályafutása legszebb pillanatait idézném fel a posztban, hanem a legsötétebbeket. Hogy miért? Nem tudom. Cselekedeteire legtöbbször ő sem tudott kielégítő magyarázatot adni, így én sem próbálkozom ezzel. Csak azt remélem, hogy egyesek számára fogok némi plusz információt közölni, vagy legalább kicsit átadni abból az érzésből, amit a Philippe Auclair által írt életrajzi könyv elolvasása után éreztem, így Eric (franciások számára: Éric) pályafutásának számegyenesén megjelöltem a legnagyobb botrányokat. A teljesség igénye nélkül, viszont legalább időrendben. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Martin, Cantona, Macheda és a többiek

enhanced-buzz-1070-1384558234-3Mint azt az utóbbi hetekben megszokhattátok, hétvégi meccsünk előtt felevenítjük az elmúlt évek emlékezetes pillanatait aktuális ellenfelünk vonatkozásában. A mai menü Crystal Palace, az előételt pedig ismét stanleykubrick dobta össze, akinek ezúton is köszönjük fáradozását. Át is adnánk neki a szót.

Az elmúlt évtizedben nem igazán az első osztályban mutatkozott a Crystal Palace együttese. Így aztán mondhatnánk, hogy érdeklődés hiányában ez az elmúlt évtizeddel foglalkozó beharangozó elmarad. De ilyet nem tennénk olvasóinkkal. Érdemes megjegyezni, hogy a londoniak legnagyobb eredménye a Premier League-t megelőző First Divistionban elért harmadik hely volt, 1990-1991-ben. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Mi folyik itt Manchesterben?

Levelesládánkba újabb vendégposzt érkezett, ezúttal Renato szösszenetét olvashatjátok. Bármi nemű egyezés egy évekkel ezelőtti vicces videóval csupán a véletlen műve lehet.

Mivel a városi derbi miatt kimaradt a vasárnapi ebéd, a meccs után bosszúsággal keveredett éhség okozta delíriumban róttam Manchester utcáit hazafelé, a maradék húslevesen és Smalling pirosán elmélkedve, amikor megpillantottam őt, az igazi és eredeti Ryan Giggset. Mögötte lemaradva néhány busongó játékos követte őt, ám mire odarohanhattam volna hozzájuk, egy csapat újságíró vette már őket körbe, így jobb híján egy közeli kukának dőlve szemléltem a jelenetet, mikor hirtelen valami megütötte a fülemet.giggs interjú Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Believe?

10 fordulón vagyunk túl a bajnokságban, az eléggé elszomorító tizedik helyen szerénykedünk, közelebb a kieséshez mint a dobogóhoz. Idegenben még nem nyertünk a szezonban, több a sérültünk mint egy vidéki kórházban, a 15-20 percekre fel-felvillanó jó játék meg egyelőre nem elég arra, hogy meccseket nyerjünk. A nyári költekezés ellenére a csapat teljesítménye kétségbeejtőbb még a tavalyinál is, és bár Louis mester szerint minden a legnagyobb rendben, minket azért kissé kezd zavarni hogy jogosan bár, de mindenki a Manchester Uniteden röhög. Ebben a nehéz helyzetben kérdezünk meg Titeket, hogy ugyan hol is fog a csapat végezni a bajnokságban. Mélyedjetek magatokba, elméiteket csupaszítsátok le kristálygömb tisztaságúra, és nézzetek a jövőbe. Optimisták, pesszimisták, realisták, mojszisták és inLajoswetrust-isták szavazatát egyaránt várjuk, mert tényleg kíváncsiak vagyunk rá, hogy ki mennyire és miben believe.Van_Gaal_di_MU__foto_6_ Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Városi derbire hangoló

Akár valami wannabe fakír, már biztosan mindenki tűkön ülve várja a meccset, az addig hátra lévő szűk két órára éppen ezért remek elfoglaltságot találtunk nektek. Vendégszerzőnk, stanleykubrick segítségével ismét egy minimál időutazáson vehettek részt, avagy képek és videók segítségével felidézhetitek az elmúlt évtized legemlékezetesebb városi rangadóit. Nyugi, az 1-6-ot cenzúráztuk. Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Sit down Mourinho!

van gaal okéAz Old Trafford egyik kedvenc szurkolói nótája általában akkor hangzik fel, ha a portugál pojáca aktuális csapatával a stadionba látogat. Mourinho most a kilencvenikszedik percig nyeregben érezhette magát (vajon most miért nem ment a lefújás előtt kezet fogni a másik stábbal?), a United viszont a legszebb fergusoni hagyományokat követve a legvégén egyenlített. Ülj le, José, itt az egy pont, úgyis ezért jöttél. Mi is örülünk a saját egy pontunknak, talán jobban is mint kéne, na de a hosszabbításban a Stretford End előtt kiegyenlíteni akkor is katarzis, ha mondjuk az MK Dons Ipswich az ellenfél. Szóval örülünk hogy végre van minek örülnünk és nem vert meg az első komolyabb ellenfél, de mint az a kiosztott pontszámokból (vagy a tabellán) látszik, nem vagyunk maradéktalanul elégedettek. Osztályzás ON.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….