Ez gyors volt, két elvesztett bajnoki, és máris ki lett baszva… Dan Ashworth sportigazgató, aki mindössze 5 hónapja vette fel a munkát, miután a United kedvéért hagyta ott a hasonló pozícióját a Newcastle-nél. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Mostanra már nyilván mindenki értesült róla, hogy Mason Greenwoodtól elbúcsúzott a klub, a kommentek közt pedig nagyjából mindent meg is beszéltünk, de ettől még érdemes külön posztban is emlékművet állítani ennek böszmeségnek, amihez hasonlót nem hogy a világ egyik legnépszerűbb klubja, de egy BME IV. ligában induló csapat se sűrűn produkál. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Ez nem déjà vu, délután ismét összecsapunk a Leedsszel, a héten már másodszorra. Nézzük, mi az, amit már biztosan tudhatunk!
A United valószínűleg erős felállásban lép pályára, a hangsúlyt a szilárd védekezésre és a gyors ellentámadásokra helyezve. A csapat több tehetséges támadójátékossal is rendelkezik, akik gondot okozhatnak a Leeds védelmének, és igyekeznek majd kihasználni a gólszerzési lehetőségeket. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Eldőlt: 99%-os valószínűséggel Ronaldót már csak archív felvételeken fogjuk United-mezben látni. Interjút adott egyik legnagyobb rajongójának (az amúgy Arsenal-fan) Piers Morgannek, és elpanaszolta neki, hogy a United ki akarja kényszeríteni a távozását, nem tiszteli Ten Hagot és a többi edzőt, mert ők sem tisztelik őt. A klub szerinte már az előző szezonban is meg akart szabadulni tőle. Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Egyik meghatározó futballemlékem természetesen a 99-es BL-döntő. Nemcsak a győzelem miatt (football, bloody hell), hanem mert itt szembesültem vele először, hogy mennyire felzaklatja az emberek igazságérzetét, amikor nem a „jobb” csapat nyer. Apámmal néztem a meccset, aki még kocadrukkernek se mondható, és kedvenc csapata sincs, a döntő után mégis azon háborgott, hogy milyen igazságtalanság érte a Bayern Münchent. Dominálták a meccset, vezettek végig, nekik kellett volna nyerni, milyen dolog ez, hogy csak úgy bemákolja a másik csapat a győzelmet? Az, amelyiknek semmilyen komoly taktikája nem volt, csak egy random szöglet utáni kavarodásban sikerült valahogy beleérni a labdába (kétszer). Egy kattintás ide a folytatáshoz….
Híreket mondunk:
Itt az új adás, van benne:
Line up: Strigo, Beyonder, harmansmith
A szombati ebéd mellé megtekinthetjük a Southampton elleni derbit (tipp: az első félidőben jók leszünk, a másodikban meg nem), de beharang helyett beszéljünk valami fontosabbról
Felkerült a Prime Videóra a Wayne Rooney-ról készített portréfilm, amit a United-fanok talán jobban is vártak, mint a mai meccset. Rooney nemcsak a főhős, de a(z egyik) megrendelő is, a filmmel az volt az egyik célja, hogy megmutassa, honnan jött, milyen mentális problémákkal kellett megküzdenie, és hogy mi van a fejében.
Utóbbi azért fontos, mert még a United szurkolói közt is sokan vannak azok, akik Rooney-t egy szimpatikus, de üresfejű proligyereknek tartották, ami hősünket, a filmből ítélve, eléggé bántotta. Azt persze eddig is tudtuk, hogy Wayne nem Liverpool kastélynegyedében nőtt fel, de egész más látni is a kezdeteket a régi fotókon és videókon. A filmnek ez a legerősebb része, Rooney saját visszaemlékezései, plusz a családtagok, egykori edzők és csapattársak beszámolói alapján elég pontos képet kapunk arról, milyen élmény is lehetett 16 évesen országos sztárrá válni. Innen, a kulisszák mögül nézve, sokkal jobban meg lehet érteni, miért tűnt úgy, hogy Rooney még annál is „egyszerűbb” gyerek, mint amilyennek kinéz. (Mert be volt szarva a kamerák kereszttüzében. Ki ne lett volna az a helyében?)
Egy kattintás ide a folytatáshoz….A szerda esti meccs után logikus, hogy megint szombat délben játszunk, miközben a BL-ben érdekelt riválisok közül a Chelsea-nek csak 16:00-kor van jelenése, a City-Pool páros pedig egy teljes nappal pihenhet többet és még az Arsenal is
Persze ha már előre kifogásokat akarunk keresni, akkor inkább a slágertémát kell újra elővenni, vagyis az egzisztenciális súlyosságát illetően csak a „lenni vagy nem lenni”-hez mérhető kérdést: McFred vagy nem McFred? A Donny-tábor számára nyilván egyértelmű a válasz, és még Matics involválása mellett is lehetne érvelni, de ha megnézzük, hogy az Everton Doucouré és Allen személyében milyen masszív és sokat futó középpályás tengellyel érkezik, akkor eléggé papírforma a McFredes felállás.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….Ide eredetileg csak egy kommentfogót terveztünk a döntőre, de közben értesültünk egy nagyon durva dologról: a saját szerkesztőségünkön belül is bujkálnak elvetemült Anglia-drukkerek. De egy legalábbis biztos. Őt szembesítettük néhány olyan kérdéssel, amely a kommentmezőben is megfogalmazódott az elmúlt pár napban. (A nevét nem merte vállalni a sunyi kis patkány.)
