Ezért jó az Európa Liga: minden forduló előtt elmondhatjuk, hogy megint mehetünk egy vitatott területi státusokban hemzsegő országba, egy olyan csapatnál vendégeskedni, akikkel soha nem játszottunk még korábban.
Újra itt az Ördögi Kör! A témák:
Este az európai kupaporond sheriffjeivel játsznk, úgyhogy rittyentünk gyorsan egy kommentfogót és rögtönzünk egy „ЩЊФ ДЯЄ ЧД” posztot is.
Mint ahogy arról már mindenki értesült, II. Erzsébet Őfelsége, született Elizabeth Alexandra Mary Windsor, az Egyesült Királyság és a Brit Államszövetség uralkodója tegnap este elhunyt.
Egy kicsit mi is megemlékezünk róla, azonban a bejegyzés csak nyomokban fog futballt tartalmazni, az események ugyanis ismét a filozófia vad vizeire terelik blogunk kicsiny csónakját. Aki vállalkozik a vízen való átkelésre, az hajtson
A hidegzuhannyal felérő szezonkezdet után bizonyára kevesen gondolták volna, hogy szeptember elejére – addigra már két rangadóval a hátunk mögött – alapvetően pozitív és optimista lesz a hangulat Manchester vörösebbik felén. Márpedig ez a helyzet: két fájdalmas pofont követően Ten Hag tett egy lépést hátrafelé, elővette pragmatikus énjét, rögtön bizonyítva, hogy valóban nem egy kutyaütőt sikerült szerződtetni a kispadra. És ami a legfontosabb: olyasvalakit, aki hajlandó volt feladni a saját elveiből annak érdekében, hogy idomuljon valamelyest a keret képességeihez. Ennek lett az eredménye a zsinórban hozott négy győzelem, amire szomorúan rég volt példa utoljára.
Az első lépés és az első komolyabb változtatások megtörténtek tehát, és láthatóan sikerült felhúzni egy olyan alapot 8-9 fix kezdővel, amire bátran lehet építeni. Most azonban itt a következő nagy feladat: a keret többi részét, a tizenötödik, tizenhatodik embereket is hatékonyan kellene beilleszteni ebbe a rendszerbe. Erre pedig éppen a nemzetközi kupaporond második lépcsőfoka, az Európa-liga adhat számunkra ideális terepet.
Ritka nagy csoda történt múlt héten a St. Mary’s-ben, ettől még ugyan nem lettünk hirtelen épkézláb PL top 4 contender csapat, de a Leicester ellen lesz rá esély, hogy annak tűnjünk.
A Premier League-ben eddig produkált legrosszabb szezonkezdésünk tovább már nem romolhat (utolsó hely a tabellán, annál ugye nincs lejjebb), de a közérzetünk igen.
Ten Hag, a stáb és a játékosok sem adják fel, mindenki az utolsó idegszálunkat is rojtosra akarja kaparni a kimondhatatlanul szar játékkal.
Számíts mindig a legrosszabbra és akkor nem érhet csalódás – ez minimál beharangozónk mottója, enyhítve a nyomást az új edzői stábon, na meg némileg haladva a korszellemmel is, mert ugye mindenszar. Lehet persze minden még szarabb is, a második PL-szezonját kezdő Brentford pedig valószínűleg mindent meg is fog tenni ennek érdekében. Ma éppen 30 éve hogy elindult a Premier League, legutóbb azt a szezont kezdtük két vereséggel, egyrészt ezt kéne elkerülni, másrészt meg Arnautovicsot, aki biztosan nem Cantona. A Brentfordtól utoljára 84 éve kaptunk ki, szóval épp ideje, idegenbeli formánk alapján pedig erre minden esély megvan, hiszen legutolsó hat bajnoki túránk egyaránt vereséggel ért véget (köszi, tanácsadó). Thomas Frank dán ihletésű moneyball projektje legutóbb két gól mínuszból állt fel a Leicester ellen, nyilván első hazai meccsüket sem fogják félvállról venni, szóval fel kell kötnünk a zöld-sárga gatyát, ha nem akarunk szégyenszemre a kiesőzónában szerénykedni két (khm, három) forduló után. Itt a kezdő, meg lehet tippelni a számunkra legkedvezőtlenebb párharcot, lehet előre anyázni hogy ki miatt fogunk kikapni (Dalot). Mert nyilván kiszopunk, 3-1-re.
Elég nehéz bármit is mondani egy ilyen hazai kezdés után, rossz volt nézni a játékot, de már fel sem vonjuk a szemöldökünket rajta. Egy videóval próbáljuk a kármentést elvégezni hajtás után.