A kötelező győzelmek előtt mindenkinek vannak félelmei, különösen akkor, amikor egy győzelem segítségével biztosan elmozdulhatnánk a hatodik helyről. Legutóbb akkor lehettek ilyen reményeink, amikor a Hull ellen sikerült ezt követően döntetlent játszani hazai környezetben. Nagyon reméljük, hogy a srácok nem szeretnék megismételni ezt a produkciót. Viszont most sok minden ellentmond annak, hogy ok nélkül féljünk.
Elérkezett ez a nap is. A tavalyi FA Kupa döntő után, ismételten finálézhatunk, ezúttal a kisebb kupa jut nekünk, de a győzelmet azért nagyra tudnánk értékelni. Valamilyen szinten ez José pocsék szezonkezdésének a bocsánatkérése is lehetne felénk. Lássuk, mire számíthatunk!
Olyan mérkőzésre készülünk, ami a kötelező rossz kategóriába tartozik, de a minden rosszban van valami jó elvén továbbhaladva, talán 1-2 olyan embert is láthatunk a kezdőben, mint például Schweinsteiger vagy Fosu-Mensah. Na, de lássuk mi érdekesség van még itt.
Második állomásához érkezik februári kupadekádunk, 4 mérkőzés tíz nap alatt (ok, tizenegy, de kicsire nem adunk) három különböző sorozatban, ami annak köszönhető, hogy egyedüli angol klubként nem voltunk még képesek sehonnan kiesni. Jó esetben ez a négymeccses széria egy trófea Wayne általi égbeemelésével zárul (ha addig el nem viszi a Shanghai Segghúha vagy ki), amit bár sokan nem tartanak nagyra, de mégis (nem annyira) titkon mindenki örülne, ha legalább átmenetileg az összes angol kupa a United vitrinében pihenne. De ne szaladjunk ennyire előre, foglalkozzunk a mai feladattal, a Blackburn elleni FA kupa összecsapással.
A Professzor gondterhelten lötyögtette teáját. Ennek oka egyrészt az volt, hogy se tejet sem cukrot nem talált, és többek között a filtert is elfelejtette időben kivenni, így a langyos, keserű ital csak kaparva csúszott le torkán. Nem is igazán értette, mit szeretnek a Földön annyira ezen a szeren, amikor annyi macera van vele. Gondja másik részét az asztalon előtte heverő hologrampergamen tartalmazta. Hajója elfogott egy S.O.S. jelet, valahonnan a galaxis túlfeléről, ami a következőképpen szólt:
„Segítsen, Josyone Professzor, ön az utolsó reményünk! Az Oltraforn bolygó népét a kihalás fenyegeti! A Watforgok…”
Eljött a nap, amit követően egy győzelem régen nem látott remények irányába kalandozhat minket. Örömünk azonban még három pont után is csak félig lehetne teljes, ugyanis az Arsenal és a Liverpool csapatát is meg kellene előznünk a Bajnokok Ligája pozícióhoz, így a Manchester City pontvesztéséért is érdemes lesz ma szorítanunk. Előbb azonban foglalkozzunk magunkkal.
A Hull City FC elleni téli trilógia fináléjához érkeztünk. A két meccses ligakupa ütközetből mi jöttünk ki jól a második meccsen elszenvedett vereség ellenére, ami után – gondolkodjunk pozitívan – már az igen hosszúra nyúlt veretlenségi széria terhe sem nyomasztja fiainkat. Január második fele nem sikerült annyira jól, mint arra számítottunk a csapat jó formáját figyelve. Az utolsó négy meccsünkből csak egyet sikerült megnyerni, a C csapatunkkal egy második ligás együttes elleni siker volt ez az FA kupában, ám ne becsüljük le ezt a győzelmet, hisz valakinek ez is túl nagy falatnak bizonyult.
Folytatódik az FA Kupa sorozata, amelyben a lehúzott gatyával érkező Reading-et követően, most a szinten másodosztályú Wigan Athletic brigádja érkezik vendégségbe. A rivális egyelőre kevés sikerrel, de nagyon igyekszik megkapaszkodni a Championship talajában, így aligha az FA Kupa az idei prioritás. Ugyanakkor a várható rotálás és a tegnapi eredmények óvva intenek az elbizakodottságtól.
Három hét alatt háromszor találkozunk a Tigrisekkel, a mai lesz a második menet, a Ligakupa elődöntő visszavágó. Az első mérkőzés óta nem sok változás történt a klubok háza táján, szegény Ryan Mason súlyos sérülését leszámítva, akinek ezúton is gyors felépülést kívánunk. Nincs kedvem copy paste szerű beharangozóhoz, meg amúgy is szörnyen másnapos vagyok, így inkább egy visszatekintő posztban nézzük meg, miként szerepeltünk eddig ebben a sorozatban.
Múlt vasárnap kilenc mérkőzés után megszakadt csodálatos győzelmi sorozatunk a felemás érzelmeket kiváltó Pool-derbi után, de a veretlenségi szériánk töretlen, és remélhetőleg az egyszeri kisiklás után visszatalálunk a győzelmek által kijelölt ösvényre is. Minden pontra égető szükségünk van, ha év végén a TOP4-ben akarunk végezni, és e célhoz vezető út ezen a hétvégén a Stoke City otthonán keresztül vezet.
