A Manchester United José Mourinho kétesztendős regnálása alatt egy olyan csapattá vált, amely beazonosíthatósága még a portugál menedzser legelvakultabb híveinek is nehézkes. A szégyenteljes Bajnokok Ligája búcsú után alighanem érdemes kimondani néhány tanulságot.
A játékvezető belefújt a sípjába. Félidő. Balázs az előbb már indulni akart a WC-be, hogy megelőzze a kocsma rezidens részegeit, de nem tudott felállni. Csak ült, és üveges szemmel bámult a tévé irányába az üres korsók felett. Ürességet és zavart érzett. Mintha meghalt volna egy pillanatra, és most kívülről látná saját magát és az egész világot. Hirtelen minden olyan idegennek és értelmetlennek tűnt. Szóval ilyen az, amikor kicsúszik az ember lába alól a talaj?
A mai lesz a 200. Liverpool elleni összecsapás a klub történetében. Eddig 79 alkalommal győztek kedvenceink, volt 55 döntetlen és 65 liverpooli siker. Mind a két csapat optimista hangulatban van, hiszen a Pool közel tíz év után tért vissza a Bajnokok Ligája legjobb nyolc csapata közé, a Manchester United pedig idén akár a dobogóért is harcolhat a Premier League küzdelmeiben és további kupasorozatokban is van ok még a bizakodásra.
Nem sok kérdés maradhatna, ha a mai napon sikerülne legyűrni a Hodgson által feltámasztott Crystal Palace együttesét. A Chelsea együttesével szemben három mérkőzésnyi és a Tottenham csapatával szemben másfél találkozónyi előny 9 fordulóval a vége előtt egyáltalán nem hangzik rosszul. Különösen akkor, ha tudjuk, hogy a két londoni gárda egyaránt érintett a Bajnokok Ligájában és az FA Kupában is.
Nehéz megemberelni magát ilyenkor az áltagos szurkolónak, főleg akkor, ha még bejegyzést is kell írnia az illetőnek. Megint négy pontra állunk az Európa ligát érő 5. helytől, a világverőnek közel sem nevezhető Sevilla elleni 0-0 pedig az égieknek és persze őrült kapusunknak volt leginkább betudható. Ilyen előjelek mellett várunk egy olyan rangadót, amely a Chelsea és edzője számára is hasonlóan megtestesíti az élet-halál kérdést.
Nagy nap a mai, hiszen a Manchester United hosszú-hosszú idő után szerepelhet újra a Bajnokok Ligája kieséses szakaszában. Ha nem éreznétek át, mekkora szarban is dagonyázik a csapat az utóbbi években, akkor itt egy sokkoló adat: 4 év után térünk vissza Európa legjobb 16 klubja közé. Persze kalandoztunk tavasszal az európai hadszíntéren azóta, nyertünk is egy Európa Ligát, de mai ellenfelünk, a Sevilla ezt például háromszor is megtette. Hogy melyik csapatnak van helye a negyeddöntőben, az a két meccs alapján ki fog derülni, mindenesetre jó előjelekről semmiképp sem beszélhetünk a spanyol kirándulás előtt. Egyrészt a két keretet összehasonlítva nagy blama lenne kiesni, másrészt a kisebb sérüléshullám és a cseppet sem lehengerlő formánk túl nagy bizakodásra nem ad okot. Na de mindjárt részletezzük is mindezt.
Egy kattintás ide a folytatáshoz….
BANtha háton robbant a hétvége a nyakunkba, a közösségünk felfokozott hangulatának talán jót is tesz egy hét szünet a bajnokságban. A hétvégén FA kupa fordulóra kerül sor, mely során a legjobb nyolc közé juthatunk, ha sikerrel vesszük a Huddersfield Town jelentette akadályt.
Az évek múlnak, a United pedig még mindig a top négyért való harc felmutatásával tud büszkélkedni a szurkolóinak. A helyzet azért valamivel jobb, mint az elmúlt években, de az elképesztően sok meglepő bukásnak köszönhetően alighanem a hátralévő 12 forduló is sok izgalmat tartogat még ebben a küzdelemben. Lássuk, hogy mivel kell szembenéznünk ezen a kellemetlen februári vasárnap délutánon.
Kedves Szurkolótársam!
Engem nem.
Köszönöm a figyelmet!
Jó szurkolást!
