Verebekkel ágyúkra?

A Leicester elleni győzelem után nem teljesen úgy folytatódott az idényünk, ahogy azt elképzeltük (illetve szerettük volna, mert szurkolói közösségünk jelentős része pont így képzelte el). A B csapatunk két sikerrel megvívott kupameccse keretbe foglalt egy meglehetősen elkeserítő vereséget, ahol bizonyos aggregált mutatók szerint ismét nekünk voltak nagyobb lehetőségeink, de az igazat megvallva a játék képe alapján egy büdös nagy 0-0 lett volna az igazságos eredmény. Ok, a Rochdale elleni büntetőkkel kivívott továbbjutást is nehéz hangosabb röhögés nélkül egyértelmű sikerként jellemezni, de hé, megnyertünk egy tizenegyes párbajt, mi ez, ha nem fejlődés! (széles vigyorú, mégis szomorú szmájli helye). A West Ham végül bevert kettőt, kikaptunk, itt a lehetőség, lehet javítani az Arsenal ellen.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

“Көшірме” өрісінде – azaz szegény ember whoareya-ja

Most, hogy végre lementek a gyengébb képességű előzenekarok a Nemzetközi Labdarúgó Fesztivál két nyitó napján, jöhet a főműsor, végre nagyszínpadra léphetnek fiataljaink az EL porondján. Eddig valójában nem igazán vettem komolyan az afféle szófordulatokat az Európa Liga kapcsán, mint „Ázsia-Kupa”, vagy „kazah sztyeppék”, de most aztán pofánbaszott a valóság Mjölnirje, mikor kissé beleástam magam, ki is lesz első ellenfelünk Európában.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Spoiler alert! – A nyár közeleg

A Nagy Háború a végéhez közeledik. Immár csak két esélyes jelölt maradt a Vastrón elfoglalásához vezető úton. A Holtak Vörös Serege élén masírozó, okulárét viselő Éjkirály Királyvár felé közeleg, a keleti Olaj Kompániát vezető Pep kapitány sötét riválisával lépést tartva verseng a végső győzelemért. És a két félelmetes horda között egy régen szebb napokat látott történelmi ház megtépázott kis csapata állomásozik egy büszke kastélyban, melynek célja visszakerülni a négy nagy ház közé, mire beköszönt a nyár…

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Miért nem kezdőhátvéd Phil Jones?

Phil Jones rendszeres vitatéma a Stretford End hasábjain. A sérülékeny hátvéd már 27 esztendős, ennek ellenére sem az angol válogatott, sem a Manchester United stabil kezdőjébe nem tudta beharcolni magát. Ennek a gumilábúság mellett bizony a teljesítmény is az oka. Jones néhány olyan gyengeséget tudhat magáénak, amelyet egyszerűen képtelen levetkőzni. Ezeket a hibákat pedig lényegében minden meccsen iszonyatosan könnyű kiszúrni a játékában. Nem volt ez másként a Watford ellen sem.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Ördögi kör #02 – Az Oleball nyomában

Az év második podcastjában megbeszéljük, hogy mennyire jó érzés Ole kormányzása, és hogy van-e olyan, hogy Oleball. Kiderül az is, hogy kell-e paráznunk az Arsenal elleni vereség miatt. Ítéletet mondunk a McTomi-Fred-Pereira trió felett, találgatjuk a leendő igazolásokat, meg ilyesmi. Jó szórakozást & kommentelést!

Line up: Strigo, Kriss, Ezra, Beyonder.

(Az első 10 percben nem működött Kriss mikrofonja, de utána megszereltük. Bocs.)

A Rangadó!

Talán a szezon legfontosabb mérkőzése következik. Bár a TOP4-ért folytatott harcunk miatt ezt a jelzőt az összes hátralévő bajnokinkra rá lehetne húzni (köszi Mou), de a Liverpool elleni derbi mindig kiemelt jelentőséggel bír. Főleg úgy, hogy legfőbb riválisunk rég látott közelségbe került a bajnoki cím megszerzéséhez. A Liverpool szurkolók túlságosan megrészegültek egyelőre ahhoz, hogy meggátolják az optimizmus diadalát a tapasztalat fölött, és még elhiszik, így a játékosaink feladata lesz vasárnap délután visszarángatni őket a realitás szilárd talajára.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Új év, Újkastély

2019 első posztját január elsején kialvatlanul írni olyan, mint egy rivallót félretenni, esetleg egy csésze kávét kóstolni, amibe véletlen sót szórtál cukor helyett, vagy épp egy végtelenített szalagon a Zsozé féle United játékát nézni Kassai-Tóth Csaba kommentárjával egy tévé elé láncolva a 101-es szobában. Egyszóval borzalmas. De, amikor rájössz, hogy az utóbbi két hét nem a szilveszteri kibaszás bebaszás részegség okozta delírium látomásában történt csak, hanem tényleg Ole negyedik meccse következik, rögtön élénkebben próbálsz eleget tenni a kötelességednek. Ellenfelünk a szegény Pincér Juventusa, azaz a Newcastle United az év első bajnoki mérkőzésén.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

A bugyikék ötven árnyalata

Zsozefin szorongva, mégis várakozással telve várta az estét. Már egy hete másra sem tudott gondolni, mint a fiúval való találkozásra. A Pepével töltött másfél órás légyottok minden alkalommal új, izgató, gyönyörű, mégis gyötrelmes élményekkel kecsegtettek. Pepe a legtöbbször férfias határozottsággal gyűrte le ellenállását, de a sokszor erőszakra, megalázásra hajlamos természete nyugtalanította a lányt. Mégis minden találkozásuk során arra gondolt: ez alkalommal másképp lesz.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

5. forduló, WTF-United

„Elérkeztünk a bajnokág ötödik fordulójához, csapatunk bombaformában játszik, az első négy meccs után 100 százalékos. Az ellenfelük a jobb sorsra érdemes, nagy múltú egyesület jelenleg erős középcsapat, két győzelemmel és két vereséggel kezdte a Premiere League idei kiírását. Nem szabad lebecsülnünk őket, de valójában csak a győzelem elfogadható ellenük, ha lépést akarunk tartani az élmezőnnyel, illetve meg akarjuk tartani makulátlan mutatónkat. Ez, forróvérű latin mesterünket ismerve nem lehet akadály!” – idézet a magyar Watford szurkolói klub felvezetőjéből. A Stretford Enden az utóbbi időkben megjelent kiváló posztok után itt és most csak egy szimpla és nem túl szakszerű beharangozóval jelentkezünk.

Egy kattintás ide a folytatáshoz….

Fuck you and good night!

Disclaimer: Ez a poszt nem azért születik, hogy bárkinek is tetsszen, vagy bárki elismerését is kivívja, nem, ez a poszt azért születik, mert már régóta bennem lévő gondolatok és érzések utat törhessenek, hogy kimondhassam amit érzek és gondolok, és egyben ezzel le is zárjunk valamit! A poszt indulatos, szókimondó és egyesek számára talán megbotránkoztató is lesz, de leszarom!

Egy kattintás ide a folytatáshoz….